A közösségi kertek szerepe a városokban

A közösségi kertek hatása mély és sokoldalú. Egyre több tanulmány kimutatja, hogy nem csak az emberekre gyakorolnak számos jótékony hatást, de az ökoszisztémában is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Hatásai

Több tanulmány foglalkozik a közösségi kertek helyi hatásaival és közösségteremtő értékeivel. Kimutatták például, hogy azokban a városrészekben, ahol ilyen kerteket művelnek a lakosok, kisebb arányban fordul elő a bűnözés, kezelheti a krónikus és nem fertőző betegségeket azáltal, hogy lehetőséget biztosít a fizikai aktivitásra, jobb táplálkozásra és csökkenti a stresszt. A kertészeti tevékenységekben való részvétel javíthatja a jólétet a társadalmi érintkezés fokozása, a kulturálisan értékelt tevékenységek és az élelmiszerszegénység mérséklése révén. Az ilyen típusú kertek bevételteremtési lehetőséget is biztosítanak, valamint ösztönzik a gazdasági és közösségi fejlődést.

Ezek a kertek egy darabka természetközeli életet kínálnak a városi terület közepén. A közösségben élőknek kikapcsolódást, a környék lakossága számára szociális interakciót és terápiás gyakorlatokat biztosítanak. Lehetőséget adnak arra is, hogy különböző generációk és kultúrák kölcsönhatásba léphessenek egymással és közös cél érdekében dolgozzanak. A rekreációs és oktatási forrásként szolgálhat kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A biodiverzitás és a közösségi kertek

A városi területek nagy kiterjedésű, általában a vizet át nem eresztő felületekből állnak, melyek negatívan befolyásolják a rovarok biológiai sokféleségét. A városokon belüli zöldfelületek azonban képesek biztosítani számukra a szükséges élőhelyeket és táplálékforrásokat. Bár a közösségi kertek elsődleges célja, hogy friss, regionális élelmet biztosítsanak a lakosságnak, mégis nagyban hozzájárulnak sok rovar túléléséhez városi környezetben. Olyan növényfajok, mint például az alma, a cseresznye és a körte beporzása nagymértékben függ a rovarok jelenlététől.

Bécsben, egy 2018-as felmérés kapcsán kimutatták, hogy a közösségi kertek a Bécsben élő méhfajok egynegyedének biztosítanak otthont és csakis a közösségi kertekben lévő növények voltak sok esetben hatással a rovarok fajgazdagságára. Emellett a városi méhészkedés is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az utóbbi években, amely szintén új jövedelemszerzési forrást jelent a városlakók számára. Bécsben például több, mint 5000 működő méhkaptárt helyeztek el a város központjában egy 2019-es felmérés szerint. A méhek a városi területeken kulcsfajoknak tekinthetők nemcsak azért, mert beporzók, hanem fontos prédát jelentenek különböző állatoknak, például madaraknak is.

A leghíresebb közösségi kertek a világban

Gotham Greens – New York, Chicago

A 2009-ben Brooklynban alapított Gotham Greens farm jelenleg négy létesítményt üzemeltet New Yorkban és Chicagóban. Több mint 170 000 m² nagyságú területen csúcstechnológiával működnek a 100%-ban tiszta energiával működő és szabályozott klímával rendelkező városi tetőtéri üvegházaik. Egész évben fenntarthatóan termelt növényeket biztosítanak éttermek, és a kiskereskedelem számára.

Városi ÖKO Kert – Maribor

A szlovén Urbani EKO vrt fő célja, hogy a helyiek jobban megismerjék az önellátás és a biogazdálkodás előnyeit. Gyönyörű virágágyásai, jól gondozott gyümölcsösei remek helyszínek társasági összejövetelekre, minőségi időtöltésre.

Uncommon Ground – Chicago

Az Uncommon Ground egy fenntartható, farmtól asztalig működő étterem, sörfőzde és zenei helyszín Chicago két pontján. Modern konyhája hangsúlyt fektet a szezonális, regionális, bio alapanyagokra. A bárokban híres, házi készítésű bio-koktélokat, válogatott helyi kézműves söröket és eklektikus, fenntartható amerikai borokat kínálnak. Nyáron fákkal szegélyezett szabadtéri kávézók, télen pedig meleg, hangulatos kandalló várja a vendégeket.

Kisdiófa Közösségi Kert – Budapest

Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával 2016-ban nyílt meg a Kisdiófa Közösségi Kert a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szakmai vezetésével. A korábban üres telken a zöldségek és gyümölcsök mellett gyógynövények, ehető virágok és dísznövények termesztésére, valamint komposzt előállítására is van lehetőség negyvennégy egyéni és családi parcellában. A kertben négy parcella csak iskolák és óvodák részére fenntartott. A magyarországi közösségi kertek meghonosításában fontos szerepe van Rosta Gábornak, aki az elmúlt több, mint egy évtizedben számos közösségi kertet hozott létre Budapesten.

Little City – San Francisco

Források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Communal_garden

https://link.springer.com/article/10.1007/s11252-019-00902-5

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpubh.2015.00173/full

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete 2020-ban csatlakozott ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amelynek keretében széles körű tájékoztató kampányt indított települési felületek zöldítése, fenntarthatóbb működtetése érdekében. A Szervezet ezzel is szeretne hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelem gyakorlati kezeléséhez. A nemzetközi Green Cities kezdeményezés magyarországi tagjaként a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szakmai partnereivel közösen szervez ismeretterjesztő és akadémikus előadásokat, valamint a lakosságnak, kisebb-nagyobb közösségeknek szóló, közérthető és a társadalmasítást célzó workshopokat. Ezáltal a települési környezetben elősegíthetjük a ZÖLD felületek megsokszorozását, a klímavédelemben is hasznos ZÖLD szolgáltató infrastruktúrát hozhatunk létre közös erővel.

Kisvarga Szilvia – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem