A szőlőkabóca ellen nemcsak vegyszerekkel lehet védekezni

Az elmúlt években egyre több szőlősgazda találkozott egy apró, de annál veszélyesebb kártevővel: az amerikai szőlőkabócával. Ez a rovar nem csupán önmagában okoz kárt, hanem egy súlyos növénybetegség terjesztésével is veszélyezteti a szőlőültetvényeket. Egy friss magyar kutatás azonban azt mutatja, hogy a védekezés egyik kulcsa nem feltétlenül a vegyszerekben, hanem a helyesen megválasztott metszési gyakorlatban rejlik.

Egy apró rovar, amely egész ültetvényeket veszélyeztet

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006 óta van jelen Magyarországon, és mára gyakorlatilag az egész országban elterjedt. A kártevő különösen azért veszélyes, mert terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát. Ez a betegség súlyosan károsítja a szőlőtőkéket, és jelenleg nincs közvetlen gyógymód ellene.

Ez azt jelenti, hogy a védekezés fő célja nem magának a betegségnek a kezelése, hanem a kabóca állományának csökkentése.

Egri kutatás: a metszés módja is számít

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kutatói egy Eger melletti, rovarölőszerektől mentes Kékfrankos ültetvényben vizsgálták a jelenséget 2022 és 2025 között.

A kísérlet során két egymás melletti parcellát hasonlítottak össze:

• az egyikben megmaradt a hagyományos ernyő jellegű művelésmód,
• a másikban kordonkaros és rövidcsapos metszésre tértek át.

Az első évben még nem látszott különbség, azonban a következő években egyértelmű tendencia rajzolódott ki: az ernyő művelésű területen minden évben több szőlőkabócát találtak. Két évben a különbség statisztikailag is igazolható volt, vagyis nem véletlen ingadozásról volt szó.

Miért kedveznek egyes művelésmódok a szőlőkabócának?

A kutatók részletesen megvizsgálták a tőkék szerkezetét is, és itt találták meg a magyarázatot.

Az ernyő művelésű szőlőkön:

• több 2–3 éves tőkerész marad vissza
• több nódusz (rügyhely) található
• gyakrabban jelennek meg sarjhajtások

Ezek a növényi részek ideális helyet biztosítanak a kabócák tojásainak áttelelésére. Vagyis minél több ilyen felület áll rendelkezésre, annál könnyebben fennmarad a kártevő populáció.

A kordonos és rövidcsapos metszés ezzel szemben kevesebb áttelelő felületet hagy, ami hozzájárulhat a kabóca számának csökkenéséhez.

Miért fontosak az alternatív megoldások?

A növényvédő szerek használatának lehetősége folyamatosan szűkül, ráadásul túlzott alkalmazásuk környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelenthet.

Ezért egyre nagyobb figyelem irányul azokra a módszerekre, amelyek:

• csökkentik a vegyszerhasználatot
• hosszú távon fenntarthatóbbak
• támogatják az ökológiai gazdálkodást

A megfelelő metszési gyakorlat ilyen megoldás lehet: egyszerre egyszerű, költséghatékony és környezetkímélő.

Nem ez az egyetlen természetbarát módszer

Az ÖMKi korábbi kutatásai szerint más ökológiai megoldások is segíthetnek visszaszorítani a szőlőkabócát.

Ilyen például:

• fajgazdag növénytakaró vetése a szőlősorok közé,
• honos növényfajok alkalmazása,
• nyárra virágzó, természetes rétszerű vegetáció kialakítása.

Az ilyen növénytakarók nemcsak a kártevők elleni védekezést segíthetik, hanem hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez is.

A hobbikertészeknek is van szerepük a szőlőkabóca elleni védekezésben

Fontos tanulság, hogy a kártevők elleni védekezés nemcsak a nagy ültetvények feladata. A házikerti szőlők is szerepet játszhatnak a fertőzések terjedésében.

A kutatók ezért azt javasolják:

• ne hanyagoljuk el a szőlőtőkék metszését
• figyeljünk a megfelelő művelési módokra
• rendszeresen ellenőrizzük a növényeket

Egy elhanyagolt tőke ugyanis ideális menedéket jelenthet a kártevők számára.

Mit jelent mindez a jövő szőlőtermesztése szempontjából?

Az egri kutatás fontos üzenete, hogy a növényvédelem nem feltétlenül csak vegyszerekről szól. A termesztési módszerek, a metszés módja és az ültetvény szerkezete legalább ilyen fontos szerepet játszhat.

A jövő szőlőtermesztése várhatóan egyre inkább olyan irányba halad, ahol:

• a megelőzés kerül előtérbe
• a természetes folyamatokra építő megoldások kapnak hangsúlyt
• és csökken a környezetet terhelő beavatkozások aránya.

Az amerikai szőlőkabóca elleni küzdelem jó példája annak, hogy a fenntartható gazdálkodás nem mindig bonyolult vagy drága – sokszor egy jobban megválasztott metszési gyakorlat is komoly változást hozhat.

Forrás:
https://biokutatas.hu/hir/az-amerikai-szolokaboca-elleni-okologiai-vedekezes-2/
https://portal.nebih.gov.hu/fd-betegseg