Tartalom
Az Amazonas a világ egyik legimpozánsabb méretű folyója. Nézzük meg, hogy mit érdemes tudni róla!
Hol helyezkedik el az Amazonas folyó?
Az Amazonas Ecuadort, Perut, Bolíviát, Kolumbiát és Brazíliát érintve folyik, vízgyűjtő területe azonban Venezuelára, Guyanára is kiterjed. A perui Andok 5000 méter magas hegyvidéki területéről ered és Brazília keleti partvidékénél ömlik az Atlanti-óceánba.
Mit kell tudni az Amazonasról?
Ez a világ legnagyobb vízhozamú, legnagyobb vízgyűjtő területű és a legfrissebb kutatások szerint leghosszabb folyója.
Vízhozama
Először nézzük a vízhozamot. Másodpercenként átlagosan 209 000 köbméter víz folyik át rajta, ami éves szinten 6591 köbkilométer vizet jelent, vagyis nagyobb a vízhozama, mint a világ hét legnagyobb független folyójának együttvéve!
Vízgyűjtő területe
Vízgyűjtő területe, az Amazonas-medence 7 050 000 négyzetkilométeres, ez a teljes dél-amerikai kontinens 40 %-a! Ha megpróbáljuk elképzelni ezt a területet: az európai kontinens teljes egészében elférne az Amazonas-medencében, ha nem számítjuk Oroszországot, sőt, Ausztráliát is be lehetne passzírozni cipőkanállal erre a helyre. Földrajzilag ez a terület az Amazonas tulajdonképpeni alföldje, a Guyanai-hegyvidék déli lejtővidéke, a Brazil-felföld északi peremterülete.
Forrása
Nagyon nehéz feladat egy folyó pontos forrását meghatározni. Arról is komoly viták folynak, hogy pontosan honnan ered a Duna, ez az Amazonas-szal sincs másképp. A forrásvidék Peruban, az Andok 4500-5000 méter tenger fölötti szinten elhelyezkedő területein található. A lehetséges források három kisebb hegyi folyóhoz, a Marañónhoz, az Apurímachoz és a Mantarohoz tartoznak.
A 2014-es kutatások szerint a legvalószínűbb, hogy a Mantaro forrása számít az Amazonas eredetének.
Hossza, szélessége, mélysége
Korábban 6400 kilométerre becsülték a folyót, a Nílus és Jangce után a világ harmadik leghosszabb folyója címet viselte. A legújabb mérések szerint azonban közel 7000 kilométer hosszú (6992 km), ezzel a világ első vagy második leghosszabb folyója címéért verseng a Nílussal. Az Amazonas forrásának meghatározásához hasonlóan a tényleges hossz definiálásán is rengeteget vitatkoznak a kutatók.
Átlagos szélessége 1,5 – 10 km a száraz évszakban, és akár az 50 kilométert is elérheti az esős évszak idején. 20-60 méter mély, a torkolattól egészen a perui Iquitos városáig lehet óceánjáróval hajózni, a város 3700 kilométerre fekszik az óceántól. A kisebb méretű hajók további 780 kilométert tehetnek meg a folyón.
Az Amazonas mellékfolyói
Az Amazonasnak 1100 mellékfolyója van, ebből 12 folyó hosszabb, mint 1500 kilométer.
Az Amazonas torkolata
A folyó vize Amapá, Pará és Maranhao állam területén ömlik az Atlanti-óceánba, itt egy több száz négyzetkilométeres, impozáns tölcsér- és deltatorkolat-rendszer található folyamatosan változó szigetekkel, úszószigetekkel, hajóútvonalakkal. Egyes mérések szerint 325 kilométer széles az a torkolatrendszer. Az óceán vizében akár a torkolattól több száz kilométerre is látszik a folyó hordaléka. Molnár Gábor, a magyar nyelvű Amazonas-irodalom egyik legjelentősebb képviselője először az óceán felől érkezve látta meg a torkolatot. így írt róla Kalandok a brazíliai őserdőben című könyvében 1931-ben:
„Hatalmas, kimosott gyökérzetű fatörzs bukdácsol a szeles tengeren. Töredezett ágai közt mint zöld bóbita, egy beleakadt sássziget. (…) Előttünk, szeszélyes vonalban elválva a tenger zöldeskékjétől, sárga a víz. Szétterül a sárga víztömeg, s birkózik a más színű tengerrel, amíg a szem ellát. – Harminc kilométerre vagyunk a parttól. (…) Az Amazonas vize hát ilyen messze hatol és színezi a tengert!”
Az elnevezés eredete
A folyót a spanyolok eredetileg Marañón néven ismerték, a perui szakaszt mind a mai napig így hívják. Az Amazonas elnevezés az iráni ha-maz-an (harcoló) szóból ered, az európai köztudatba az ókori görög történetíráson keresztül érkezett meg, de itt már harcos nőket jelentett a kifejezés. A folyó első spanyol felfedezőit állítólag felfegyverzett nők támadták meg 1542-ben, innen ered az Amazonas kifejezés.
Az Amazonas felfedezése
Az Amazonas folyó első európai felfedezése (sok más „felfedezéshez” hasonlóan) szinte véletlenül történt a spanyol hódítások idején, 1541-42-ben. A hódítók egy El Dorado-hoz hasonlóan mitikus, fűszerekben gazdag területet próbáltak felfedezni az Andokban, az úgynevezett Fahéjföldeket. Gonzalo Pizarro vezetésével egy komoly (közel 3200 fős) expedíciós csapat indult meg az Andok csúcsai felé, de menet közben az emberek nagy része meghalt vagy elszéledt. Pizzaro utasította az egyik tisztjét, Francisco de Orellanát, hogy a folyó mentén kb. 50 emberrel induljon el élelmet keresni.
A tiszt összeeszkábáltatott egy csónakot és útnak indultak lefelé a folyón. Menet közben a kisebb falvakat kifosztották, a nagyobbaktól vásároltak, mivel kezdetleges hajójukkal nem tudtak a folyó sodrása ellen haladni, belekényszerültek egy hónapokon keresztül tartó Amazonas-túrába. Végül eljutottak a folyó torkolatához, majd az Atlanti-óceánon egészen a Karib-tengerig hajóztak.
Francisco de Orellana és a fedélzeten tartózkodó domonkos szerzetes alaposan dokumentálta ezt a kényszer-expedíciót, a növényzetről, az állatvilágról a folyó működéséről és méretéről ekkor értesült először a Spanyol Korona. Sőt, Orellana virágzó, gazdag, folyó menti kultúrákról számolt be, hogy pénzt kalapozzon össze egy második expedícióra. Sokan kétségbe vonták szavahihetőségét, így az évszázadok során a női harcosokról írt beszámoló is a mítoszok világába került. A jelenlegi kutatások azonban elképzelhetőnek tartják, hogy az európai hódításokat megelőzően jelentős, akár matriarchális kultúrák virágoztak az Amazonas mentén. Tehát akár igaz is lehet Francisco de Orellena sztorija a harcias női csapatokról.
Biodiverzitás
Az Amazonas folyó áthalad az Amazonas esőerdőn, a világ fajban leggazdagabb területén. A folyónak fontos szerepe van abban, hogy a trópusi esőerdők elképesztően gazdag növény- és állatvilága életképes legyen. Ezen a területen él a világ ma ismert fajainak egyharmada, vagyis a Földön itt a legnagyobb a biodiverzitás!
Nemcsak az erdőben, hanem a folyóban is igen nagy a fajgazdagság. Attól függően, hogy milyen szakirodalmat olvasunk, megközelítőleg 3000 – 5800 halfaj él az Amazonas-medence vizeiben. Szinte évente fedeznek fel új fajokat.
Emlősök is élnek a folyórendszerben, a legismertebb közülük a boto (vagy amazonasi folyami delfin), a tucuxi (Sotalia fluviatilis), szintén egy delfinfaj, és a manati (Trichechus inunguis), más néven lamantin. Az óriás vidra a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Számtalan hüllőfaj közül a leglátványosabb a zöld anakonda (Eunectes murinus), és a különböző kajmánfajok.
Az Amazonas-medence szerepe
Ennek a közel európányi méretű medencének rendkívül fontos szerep jut a térség vízellátásában. Ahogy Barotányi Zoltán kiváló cikkében olvashatjuk:
„Az Amazonas-medence és a gigantikus folyam egész vízgyűjtő területe két tényező szerencsés együttállásának köszönheti, hogy az év nagyobb részében (mondjuk kétharmadában) földünk legnedvesebb, csapadékban leggazdagabb vidékei közé tartozik. Egyrészt a medence nagyobb része a tropikus konvergenciazónába tartozik, ahol tartósan alacsony légnyomás mellett rendre felemelkedik a meleg, nedves levegő, aminek gyakori esőzés lesz az eredménye. Másrészt az óceán felől érkező délkeleti és északkeleti passzátszelek is bőséges mennyiségű nedves levegőt szállítanak (az efféle szelek angol neve, ha lehet, még kifejezőbb: Trade Winds), ami az Andok hegyláncába ütközve megint csak hatalmas esőzéseket okoz.”
Törzsek, népek, nyelvek
Az Amazonas fölött nem találunk hidakat, a partmenti települések között komppal lehet közlekedni. Technikailag megoldható lenne itt is a hídépítés, viszont nem lenne sok értelme, mivel az őserdőben nagyon kevés az autóút. Az 1970-es években terveztek egy Amazóniát kelet-nyugati irányban átszelő, 5200 kilométer hosszú autóutat, ennek egy része elkészült.
Az Amazonas-medencében közel 30 millió ember él, jelentős részük (közel 20 millió ember) Peru hegyvidéki területein lakik. Brazíliában találjuk a legnagyobb folyam menti városokat.
| Város | Ország | Népesség (2015) |
|---|---|---|
| Belem | Brazília | 1,912,600 |
| Manaus | Brazília | 1,524,600 |
| Iquitos | Peru | 349,300 |
| Macapa | Brazília | 301,600 |
| Porto Velho | Brazília | 292,000 |
| Santarem | Brazília | 192,300 |
Az őslakosok aránya elenyésző a lakosság többi részéhez képest, azonban a nyelvi gazdagság elképesztő (közel 300 nyelv). Az őserdőben több, mint száz olyan törzs él, amelyekre még csak minimálisan hatott a modern civilizáció.
| Ország | Törzsek száma | A lakosság becsült létszáma |
|---|---|---|
| Bolívia | 6 -10 | < 500 |
| Brazília | 77 | Pár ezer |
| Kolumbia | 3-5 | < 1000 |
| Ecuador | 3 | < 300 |
| Peru | 12 -15 | < 1000 |
| Venezuela | 2 – 3 | Pár száz |
Hogyan hat a globális felmelegedés a folyóra? Mi várható a jövőben?
A globális felmelegedés megbillentheti az Amazonas-medence természetes ökoszisztémáját, az elnyúló száraz évszakot aránytalanul nagy esőzések követhetik. Az erdőirtások nyomán felgyorsulnak az eróziós folyamatok, megváltozik a terület víztartása, ez kihat az itt élő állatokra is. Az élőhelyek csökkenésével, megszűnésével megbillen a biodiverzitás egyensúlya. Egy-egy állat- vagy növényfaj eltűnése beláthatatlan folyamatokat indíthat meg.
Az Amazonas erdőségeit szisztematikusan pusztítja az ember: égetéses földműveléssel, legeltetéssel, fakitermeléssel, bányászattal és útépítéssel. Ezeket a műveleteket helyi, olcsó munkaerővel végeztetik, de elsősorban nem a helyi lakosok, hanem a globális kereskedelmi láncok érdekeit szolgálják.
Az erdőirtással ráadásul belenyúlnak egy nagyon lényeges folyamatba, az algák oxigéntermelésébe: a trópusi folyók torkolatánál hatalmas mennyiségű alga él, mivel itt elegendő napfény éri őket, és a folyók kellő mennyiségű tápanyagot szállítanak nekik. Ha a fákat kiirtják, elégetik, nem kerülnek természetes úton a folyóba, csökken a tápanyag és az algák által termelt oxigén is, ami globálisan is kihat a légköri viszonyokra.
Az erdőirtások jelentősen megváltoztatják a térség mikroklímáját. A környezet- és természetvédelmi szempontokat kevéssé tudják figyelembe venni azok a helyi munkások, farmerek, akik függő, kiszolgáltatott anyagi viszonyban állnak a kapitalista ellátórendszerekkel. Emellett jelentős konfliktusok húzódnak az égetéses földművelésben, legeltetésben dolgozó helyi farmerek és az őslakosok között.
Miért kiemelten fontos, hogy vigyázzunk az Amazonas folyóra?
Földünk legnagyobb vízhozamú, legnagyobb vízgyűjtő területű folyójának szerepe rendkívül fontos a Dél-Amerikai kontinens életében. Az Amazonas-medence Földünk egyik legkomplexebb ökoszisztémája, a folyó szennyezésével, az erdők irtásával az oxigéntermelésért felelős algák, a páratlanul gazdag biodiverzitás mellett több száz őslakos törzs kerül közvetlen veszélybe.
A jelenlegi mérések szerint 6992 km hosszú, ezzel a világ első vagy második leghosszabb folyója.
2014-es kutatások szerint a perui Andokban található Mantaro folyó forrása számít az Amazonas forrásának.
Az Amazonas Ecuádort, Perut, Bolíviát, Kolumbiát és Brazíliát érintve folyik az Atlanti-óceánba, vízgyűjtő területe azonban Venezuelára, Guyanára is kiterjed.
Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.
Vélemény, hozzászólás?