Mi a cohousing? Mennyire fenntartható, környezettudatos?

A cohousing olyan modern kifejezés, ami egy meglehetősen régi életforma jelenkori megvalósulását takarja. A cohousing alapja a környezettudatosság – és annak felismerése, hogy együtt ez is sokkal hatékonyabb lehet.

Mi pontosan a cohousing és milyen múltja, jelenje, jövője van itthon és külföldön – és egyáltalán szükség van-e rá: mindez kiderül cikkünkből.

Mi az a cohousing?

A cohousing szó szerint véve azt jelenti: „lakóközösség” vagy a Cohousing Budapest szakértői fordításában: lakásközösség. Gyakorlatilag társasház vagy lakópark léptékű, lakás szintű együtt élést jelent.

A cohousing tehát egyfajta ősi-modern közösségi együttélés, ám mégsem lakóparkot jelent, pláne nem panel tömbházbeli életet vagy falusi körülményeket! A cohousing ugyanis elsősorban közös szellemiség szerinti együttélést jelent, mégsem kommunát, pláne nem szektát!

A lakóközösség nem csupán lakóhely, hanem egy alternatív módszer arra, hogy a lakók maguk válasszák ki a szomszédaikat és az első perctől kezdve tudatosan ápolják a helyi kapcsolatokat. Gyakran „szándékos közösségként” emlegetik, ahol az emberek közösen tervezik meg életmódjukat és lakókörnyezetüket.

Lényege, hogy olyan egyének jönnek össze, akik közös értékek mentén alakítják ki otthonaikat

A cohousing lakásközösségek a összetartást, a kölcsönös segítséget és a környezetvédelmet tartják a legfontosabbnak. Céljuk, hogy olyan helyeket hozzanak létre, ahol mindenki ismeri a szomszédait, odafigyelnek egymásra, miközben fenntartható módon élnek.

Ezekben a közösségekben az embereknek megvan a saját privát lakásuk, de emellett közös tereket és létesítményeket is használnak a szomszédaikkal. Ez a magánélet és a közösségi élet egyedi keveréke kiegyensúlyozott és pezsgő légkört teremt.

A cohousing rövid története

A közösségi lakópark koncepciója Dániából ered az 1960-as évekből, és azóta világszerte elterjedt, elérve Észak-Amerikát, Európát és Ausztráliát.

Az emberi közösségek hosszú múltra tekintenek vissza, de az első modern cohousing épület 1966-ban Dániában épült. Végül 27 család részvételével megépült az első cohousing épület, amely főként a gyermekek számára nyújtott előnyei miatt volt népszerű.

Az első közösségi lakópark, Sættedammen, 1972-ben alakult meg, szintén Dániában, és úttörő modellként szolgált a jövőbeli közösségi fejlesztések számára. Ennek sikerén felbuzdulva számos közösség jött létre világszerte, mindegyik egyedi jellemzőkkel és sajátosságokkal. 1982-re Dániában már 22 közösségi otthon működött, amelyek jelentősen javítják a lakók életminőségét.

Jan Gudmand-Høyer és Kathryn McCamant építészek voltak azok, akik a 1980-as évek végén népszerűsíteni kezdték az ötletet az Egyesült Államokban.

Hogyan működik a cohousing? Milyen jellegzetességei vannak?

Egyre többen vannak, akik a klasszikus otthon-álom helyett (nagy ház, hatalmas kert, szomszédok minél messzebb) inkább ennek az ellenkezőjét választanák. Egy olyan otthont, ahol kisebb a karbonlábnyomuk, mégis tágasabbá válik a világ, tele pezsgő közösségi élettel, kölcsönös segítséggel és környezettudatos szemlélettel. A lakásközösség mozgalma mögött pontosan ezt a gondolatiságot találjuk meg. Ez a lakhatási forma ötvözi a privát otthont (általában egy lakást) a közös terek és erőforrások megosztásának előnyeivel.

A cohousing olyan, mint egy falu, csak nem vérségi alapon szerveződve

A közösségi lakópark alapvető elvei nagyban átfedésben vannak a faluközösségekkel, és a bevezetőben olvashatók alapján joggal teheti fel a kérdést mindenki, hogy akkor mi is a különbség egy falu, pláne ökofalu meg egy cohousing lakásközösség között.

Nos, a legfontosabb eltérés, hogy a cohousingnál alapvetően nincs földművelés, sőt a város kellős közepén, egy társasházban is megvalósítható. A legfontosabbak azonban az alapelvek. A közösségi lakóparkok rendkívül sokszínűek és a lakók specifikus igényeire szabottan tükrözik a cohousing közösség egyéni jellegét.

A cohousing terek nem csupán lakóhelyet, hanem egy aktív, befogadó közösséghez való tartozást is kínálnak. A lakók aktívan részt vesznek a lakásközösség tervezésében, fejlesztésében és irányításában, ezáltal erős tulajdonlási és összetartozás érzést alakítva ki.

Ezek a cohousingok jellemzően bőséges közös terekkel rendelkeznek, mint például megosztott konyhák, étkezők, kertek, játszóterek és szabadidős zónák. Ezek a terek ideális helyszínei a szomszédokkal való ismerkedésnek, a közös programok szervezésének és a szorosabb kapcsolatok kiépítésének.

A fenntarthatóság és az önellátás kulcsfontosságú szerepet játszik a lakásközösségek tervezésében és működésében. Számos park öko-barát építészeti megoldásokat, megújuló energiaforrásokat és fenntartható gyakorlatokat alkalmaz, mint a komposztálás, a víztakarékosság és a helyi élelmiszertermesztés.

Mi a különbség a társasház, a cohousing és a lakásközösség között?

Röviden: habár a társasházakban több ember, illetve család él együtt privát lakásokban és gyakran rendelkeznek közösségi terekkel (pl. belső udvar, kert), csak akkor beszélhetünk cohousingról, ha megvalósulnak a környezettudatos, értékközpontú, szándékolt közösség alakítási elvek.

Viszont a cohousing és a lakásközösség között nincs eltérés, ez becsapós kérdés ebből a szempontból, mivel lakásközösségben megvalósuló közösségi lakhatást jelent. A társasházakhoz (pláne a panelekhez) képest azonban tényleg hatalmas különbségeket találunk.

Kényelmesen érezheted magad otthon

A lakásod a tiéd, de nem kell magányosnak lenned. A lakóközösségben pezsgő a társasági élet, de ha nyugalomra vágysz, azt is megtalálod.

Mindenki dönthet

Nem kell másokra bíznod a sorsodat. A lakóközösségben a lakók döntenek a fontos dolgokról, együtt, demokratikusan.

Jól ismerheted a szomszédaid

Nem csak arcokat látsz az ablakon túl. A lakóközösségben igazi szomszédokká válhattok, akikre számíthatsz.

Nem vagy egyedül

Ha segítségre van szükséged, mindig lesz, aki odafigyel rád. A lakóközösségben egymásra vigyázunk, és közösen oldjuk meg a problémákat.

Élvezheted a közös programokat

Grillparti, takarítás, kirándulás – a lakóközösségben mindig van mit csinálni. Ezek a programok remek alkalmak a szórakozásra és a szomszédokkal való ismerkedésre is.

Fontos megkülönböztetni a lakásközösségeket a kommunáktól!

A cohousingban nincsenek kötelező közös étkezések vagy merev szabályok; a lakók maguk döntenek a kapcsolattartás módjáról és idejéről. Nincs alapvetően közös vallás, közös szertartások, se spirituális guruk, pláne nem részleges vagy teljes kontroll ezen guruk részéről.

A cohousing nem is lakóparkot jelent, bár megvalósulhat lakóparkban is

Az őrzött lakóparkok a fizikai akadályokra (kerítések, kapuk, kamerák) és biztonsági őrökre támaszkodnak a lakók védelmében. Ezzel szemben a lakásközösségek a szorosabb szomszédi kapcsolatokon és a „szociális kontroll” elvén alapuló biztonságot hangsúlyozzák.

Míg az őrzött parkok látszólag nagyobb biztonságot nyújtanak, a couhousing közösségekben a kölcsönös bizalom és összetartás hosszabb távon fenntarthatóbb biztonságérzetet teremthet.

A lakásközösségek alapvetően sokkal nyitottabbak a külvilág felé, teret adva a közös programoknak, rendezvényeknek, ami elősegíti az integrációt és a szélesebb környezettel való kapcsolattartást.

Zöld szemszögből nézve látható, hogy a lakásközösségek modellje jobban összhangban áll a fenntartható életmód elveivel. A nyitottság, a megosztás, a közös felelősségvállalás és a közösségi célok mentén szerveződő lakóközösségek ideális terepet biztosítanak a környezettudatos megoldások megvalósításához és a harmonikusabb, élhetőbb környezet megteremtéséhez.

Hol vannak Magyarországon cohousing közösségek?

Az Egyesült Államokban már közel 200 ilyen virágzó közösség létezik, és a trend Magyarországon is egyre erősödik.

Az első magyar cohousing projekt még a Kádár-rendszerben, Miskolcon indult, és Magyarországon sokáig az egyetlen ilyen kezdeményezés az 1979-ben épült Miskolci Kollektív Ház volt, amelyet építészhallgatók terveztek.

Az épület egy nagy közös térből és lakócellákból állt, de hiányoztak az elvonulásra alkalmas terek. A ház tíz évig működött, majd a rendszerváltás idején megszűnt, és ma egyszerű társasházként funkcionál. Azóta nem volt hasonló próbálkozás Magyarországon.

Jelenleg a cohousing mozgalmat legismertebb és legaktívabb módon a 2019-ben alapított Cohousing Budapest képviseli. Az ő honlapjukon összesen hat megvalósuló/megvalósult cohousing projekt található:

1. Király utcai Lakásközösség
2. SissiCrib Coliving
3. RK – Zuglói Kollektív Ház
4. D54 Házközösség
5. CSíK5 Házközösség
6. Biró Alapítványi Ház

Mik az előnyei a cohousingnak?

A cohousing automatikusan magába fogad. Gyakoriak a közös étkezések, könnyen találsz bébiszittert, sakkpartnert, vagy akár teniszcsapatot is.

A lakók rendszeresen szerveznek ünnepi bulikat, vetítéseket, sportolási lehetőségeket, gyerekprogramokat, kertészkedést, kirándulásokat, sőt, akár műhelyfoglalkozásokat is.

Közös tulajdon, kevesebb teher

Minek legyen mindenkinek saját fűnyírója, grillje, sőt, autója is, ha ezeket megoszthatjátok? A megosztás nemcsak a költségeket csökkenti, de hatékonyabbá is teszi az életteret. Gondolj csak bele: a lakóközösségnek lehet közös mosókonyhája, vendégszobája, játszótere, sportpályája, sőt, akár biliárdszobája is!

Nincs olyan, hogy „túl sok demokrácia”

Igaz, a konszenzuson alapuló döntéshozatal néha hosszabb ideig tart, de a lakók többsége úgy gondolja, hogy ez erősíti a közösséget. A formális szavazások ritkák, a legtöbb döntést általános egyetértés alapján hozzák meg, így a beszélgetések gyorsan haladnak.

Időskori gondtalanság

A közösségi lakóhelyek gyakran univerzális tervezéssel épülnek, így idősek és mozgáskorlátozottak számára is ideálisak. Számos lakóközösségben, mint például a washingtoni Quimper Village-ben, kifejezetten az idősek igényeire szabott szolgáltatások is elérhetők (pl. lakások egy szinten, „QV limuzin” golfkocsi a kényelmes közlekedéshez).

Kép: Amerikában kifejezetten népszerű a szépkorúak körében a cohousing

Élethosszig tartó barátságok

A szomszédság nem csupán lakóhely, hanem család. A közös projektek, a mindennapi beszélgetések, a kölcsönös segítségnyújtás során mély, tartós kapcsolatok alakulnak ki. A montanai Bozeman Cohousing lakóközösség tagjai például alig várják a közös étkezéseket, a kirándulásokat, a kölcsönös segítséget, és persze a gyerekek és kecskék társaságát is.

Milyen esetekben működik jól a cohousing?

Képzelj el egy életmódot, ahol a teljesség és gazdagság nem csak a környezetből, hanem az emberekből is fakad, akikkel együtt élsz.

Ez a cohousing lakásközösségek valósága, amelyek, mint az eddigiekből is kiderülhetett, számos előnnyel járnak. Nézzük meg most egy idealizált lakásközösség példáján keresztül, hogy milyen esetekben tud igazán jól működni a cohousing.

A lakóközösségek olyan lakóhelyek, amelyek nem csupán házakat jelentenek, hanem egy igazi közösséget is, tele egyedi előnyökkel. Ezek a szomszédságok jellemzően 15-35 házból állnak, melyek egy udvar vagy gyalogos zóna körül csoportosulnak, távol a forgalomtól. Minden lakóközösségben van egy közösségi ház, ami konyhával, étkezővel, játszóteremmel és mosókonyhával várja a lakókat. Sőt, néhol még uszoda, játszótér, műhely és vendégszobák is elérhetők.

A lakók közösen szervezett programokon vehetnek részt, mint a közös étkezések vagy a gyermekfelügyelet. Bár minden ház saját konyhával is rendelkezik, a lakók gyakran összegyűlnek közös vacsorákra (ezeket a tagsági díjak fedezik, de a részvétel nem kötelező). Ezen kívül autómegosztási programok, sportesemények és egyéb társasági események is színesítik a közösségi életet.

Egyedülálló vonása a lakóközösségeknek a részvételi jelleg. A lakók aktívan bevonódnak a közösség tervezésébe, üzemeltetésébe és irányításába. Ez magában foglalja a havi díjak befizetését, a rendszeres főzést, a saját készségek megosztását, és a bizottsági munkát. A lakók felelősek a közösséget érintő szabályok kidolgozásáért és a felmerülő problémák megoldásáért is.

Városon, elővároson vagy vidéken egyaránt megtalálhatóak a lakóközösségek, és áraik versenyképesek a hagyományos lakásokéhoz képest. Azonban a testreszabási igények és a környezetbarát építőanyagok használata növelhetik a költségeket.

A lakóközösségek legfőbb előnye a gazdasági haszon, ami a közös erőforrások megosztásából származik a tagok számára. Ezen kívül erős közösségi kötelékek alakulnak ki, melyek támogatást és összetartozást nyújtanak a lakóknak.

Mennyiben számít fenntarthatónak, környezettudatosnak a cohousing?

A közösségi lakóhelyek egyik fő előnye az erőforrások megosztása, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez – és egyszersmind támogatja a környezettudatos életmódot is.

A lakók közösen tulajdonolnak és tartanak fenn olyan közös létesítményeket, mint konyhák, műhelyek, mosodák és vendégszobák, így jelentősen csökkentve az egyéni kiadásokat. Ez a közösségi megközelítés azt jelenti, hogy nem minden háztartásnak kell saját készülékeket és tereket fenntartania, ami mindenki pénzügyi terhét csökkenti.

Nem csak a közös főzés és étkezés terén tartogat előnyöket a közösségi lakhatás! Gyakran összefognak a lakók, és együtt vásárolnak élelmiszert, háztartási szereket, sőt, akár energiát is. Ez a megnövekedett vásárlóerő révén a legjobb árakat kaphatják meg, csökkentve a megélhetési költségeket.

Együttműködve erőforrásokat is megoszthatnak, ami további megtakarítást jelent. Gondoljunk csak a mosógépre, szárítógépre, fűnyíróra és egyéb eszközökre, amiket nem kell mindenkinek külön megvennie. A méretgazdaságosság elve alapján minél többen használnak egy adott dolgot, annál olcsóbb lesz az egy főre jutó ár.

A cohousing közösségek: támogatás, összetartozás, jobb életminőség

A lakásközösségi helyek nem csupán házak sorát jelentik, hanem „beépített támogatói hálózatot” is, ami óriási hatással van a lakók érzelmi jólétére. Ezekben a szoros közösségekben mindig számíthatsz a szomszédaidra, legyen szó akár betegségről, akár más nehézségekről. Nem kell egyedül átvészelned a kihívásokat, ott lesznek, hogy segítsenek és lelki támaszt nyújtsanak.

De ez nem minden! Az amerikai cohousingokban például kifejezetten ügyelnek arra, hogy rendszeresen szervezzenek programokat is, hogy a lakók ne csak szomszédok, de igazi közösség tagjai is legyenek. Teljesen fakultatív közös étkezések, játékestek, tanfolyamok – rengeteg lehetőség van a kikapcsolódásra, a barátkozásra és a bajtársiasság erősítésére. Ezek a programok segítenek leküzdeni az elszigeteltség érzését, és sokkal tartalmasabbá teszik a lakók életét.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden cohousing ház egyforma. Mindegyiknek megvan a maga egyedi hangulata, lakói és előnyei. Vannak, akik a pezsgő programok kedvelői, mások a csendesebb, meghittebb légkört részesítik előnyben. A lényeg, hogy megtaláld a számodra tökéletes helyet, ahol igazán otthon érezheted magad.

Hogyan lehet csatlakozni a cohousinghoz?

Magyarországon a legjobb az, ha elsőként elolvasod ezt a tanulmányt egy kertvárosi mintaprojektről a felméréstől a kiválasztáson át a tervezésig. Majd, ha tetszik az egész vízió, vedd fel a kapcsolatot az xforest.hu szerkesztőségével, esetleg a CoHousing Budapest Egyesülettel, vagy meglátogatod a Facebook oldalukat.

Most is van cohousing ház, ahol még akad 1-2 hely és szeretettel várják azokat, akik ténylegesen elkötelezettek egy lakásközösségi lét mellett. A többi már rajtatok múlik.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.