Erdőszeretet, életigen – Állítsuk le együtt az erdőpusztítást Magyarországon!

Egy civil, akinek egy ország mondhat köszönetet. Egy civil, akinek nagyon elege lett a közös természeti értékeink kiárusításából. Egy civil, aki az elmúlt fél évben a hazai erdők lerablása és pusztítása ellen dolgozott. Dr. Bükki Tamás fizikus, író és erdőmeditáció oktató egy olyan országos volumenű erdővédelmi kampányt indított a napokban, melyről még nagyon sokat fogunk hallani. A szakmaiság és a szeretet nyelvén szólítja meg Nagy István agrárminisztert és Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkárt. A petícióhoz edukációs kisfilmek is születtek, melyekhez Szendőfi Balázs természetfilmes készített bizonyító erejű felvételeket.

Bükki Tamás kvantumfizikából doktorált, így régóta tisztában van azzal, hogy a minket körülvevő természetben minden összefügg mindennel, és ennek a globálisan működő rendszernek mi, emberek is elválaszthatatlan részei vagyunk. Túravezetőként sokat járja az erdőt, és az utóbbi években azt vette észre, hogy egyre durvább méreteket ölt a környezetpusztítás. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor az Ipoly Erdő Zrt. teljesen letarolt egy erdőrészt a Börzsöny határában, ahol él. Egy olyan helyen, ahol védett kosborok nőttek, és ahol védett énekesmadarak költöttek. Mindez vegetációs időben történt, a költési- és szaporodási időszak kellős közepén, ami teljesen szembe megy a természet törvényeivel.

Felkereste az Ipoly Erdő Zrt-t, és kérdőre vonta őket a több hektáros terület tarvágása kapcsán. Elmondták neki, hogy mindez jogszerű és szakszerű volt. Közölték, hogy az ún. végvágás egy szakszerű erdőmegújítás. Tamás nem érte be ennyivel, hiszen régóta látjuk mindannyian, hogy a letarolt terültek nem képesek érdemben megújulni az aszályos időszakok miatt, már nincs elegendő csapadék hozzá. Erdészekkel, természetvédőkkel, jogászokkal, ökológiai szakemberekkel kezdeményezett beszélgetéseket. Arra kellett rádöbbennie, hogy a jelenlegi kormány és az állami erdészetek anyagilag érdekeltek erdeink gyors kirablásában. Emiatt a hivatásos természetvédelmet lényegében megbénították.

Ezután az erdészeti hatósághoz fordult, mert kiderült, hogy egy 2024. januári törvénymódosításból kifolyólag, kérhető az erdők állapotának felülvizsgálata. Egy összehasonlító ökológiai és talajtani vizsgálatot kért a hatóságtól, és igényelte, – összhangban a jelenlegi Erdőtörvénnyel – hogy amennyiben úgy találják, hogy a végvágás a jelenlegi klímakrízisben már nem megfelelő erdőmegújítási stratégia, kötelezzék az Ipoly Erdő Zrt-t a terület rehabilitációjára. Innentől fogva egy hosszadalmas levelezés kezdődött el. Az erdészeti hatóság valószínűleg egy látszat eljárást indított, majd azt a tájékoztatást küldték, hogy nem történt semmiféle jogsértés. Bükki Tamás elkérte a vizsgálati jegyzőkönyveket az egészséges környezethez való, Alaptörvényben rögzített jogára hivatkozva, ám ezt megtagadták. Az ügy most ott tart, hogy lényegében elvitatták az egészséges környezethez való jogát.

Környezetvédelmi jogászokkal egyeztetve arra jutottak, hogy ma Magyarországon a hatóság semmilyen módon nem kényszeríthető jogi úton arra, hogy betartsa a jelenlegi törvényeket. Ezért léptek tovább a szabad.ahang.hu petíció irányába. Mert itt nem csupán az erdők kifosztásáról van szó, hanem a klímakrízis küszöbén már mindannyiunk életét veszélyeztető helyzet áll fenn.

A petíció kidolgozásánál elsődleges szempont volt, hogy szakmailag kifogástalan legyen, és a lehető legerősebb szárnyakat kapja. A csapatot számos prominens szakember és lelkes civil természetvédő erősíti, jelenleg 33-an vannak, többek között Pribéli Levente és dr. Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország kampányfelelősei, valamint dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, egyetemi docens. Ezen kívül az erdészetben és tájvédelemben jártas szakemberek is segítették, pl. Baráz Csaba, akit lelkiismeretes természetvédelmi munkája miatt bocsátottak el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától.

Egy inspiratív alkotó folyamat alakult ki a kommunikációban Nagy Rékával (Ökoanyu), akinek nagyon fontos meglátásai voltak abban, hogy hogyan lehet ezt a helyzetet pozitívan átkeretezni úgy, hogy a remény ereje a közös cselekvéssel végig fennmaradjon. A petícióhoz edukációs kisfilmek születtek, készül az angol fordítás is, és Szendőfi Balázs természetfilmes sok-sok bizonyító erejű felvételt készített.

A hónapokig tartó munka során döbbenetes dolgokkal találkoztak, például megtudták, hogy egy jó öles, 80 éves bükk kidöntése jelenleg kb. 700 Ft hasznot (!) hoz egy erdőgazdaságnak miközben, sok 10 milliárd Ft egy állami erdőgazdaság éves bevétele! Aztán újabb felháborító részletek derültek ki: a kormány olyan skizofrén gazdasági helyzetben működteti az állami erdőgazdaságokat, hogy amikor kiadásról van szó, úgy viselkednek, mint egy állami cég: lényegében bérleti díjat nem fizetnek a kezelt erdők után. Viszont, amikor a bevételről van szó, akkor már magáncégek (Zrt-k): a fakitermelés bevétele náluk jelenik meg. Zambó Péter, az erdőkért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy a bevételeket az állam ökoturizmusra költi. No, de ennyit?! Papíron talán igen, például lehet várakat, kastélyokat felújítani országosan, és megbízni kormányközeli cégcsoportokat a kivitelezéssel… No és az erdészetek által folytatott évtizedes propaganda, amellyel azt a látszatot sulykolják, hogy minden rendben van, szintén jelentős pénzbe kerülhet.

Egy civil természetvédő jelezte, hogy hatalmas mennyiségű fát halmoztak fel a szobi telephelyen, majd begördült egy (Mészáros Lőrinc érdekeltségeibe tartozó) vonat, hogy a szlovák biomassza erőműbe szállítsa a fát égetésre. A Greenpeace egyik emberétől pedig megkapta a megerősítést: igen, így van, és a természetpusztítást hazánkban az államapparátus kulcsszereplőinek juttatott pénz stabilizálja, ami úgy tűnik, hogy az évi sok 10 milliárd forintos, lényegében elsikkasztott pénzből csörgedezik, azon erdők kifosztásából, melyek minden magyar állampolgár közkincsét alkotják.

Kérdésemre, hogy mit vár az erdővédelmi petíciótól, hogy mikor értékelné sikeresnek, azt mondja, részéről a minimális elvárás az, hogy az erdészetek országszerte térjenek át a végvágásos gazdálkodásról az örökerdő – más néven szálalásos – erdőgazdálkodásra. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy jó példa a pozitív változásra: itt közel 13.000 hektárt kezelnek örökerdő üzemmódban, ami az erdészeti Zrt. teljes erdőterületének 22%-a. Ez Magyarországon a legmagasabb érték. Sajnos az országos átlag még mindig 10% alatt van. Ezt a számot kell 100%-ra növelni a természetes és természetközeli erdőkben. Így tehát “a káposzta is megmarad és a kecske is jól lakik” elve szerint az erdészetek továbbra is folytathatnák a fakitermelést, de egy olyan fenntartható gazdálkodási elv szerint, melyben megmarad az adott terület folyamatos erdőborítása, a maga felbecsülhetetlen ökológiai rendszerével és szolgáltatásaival együtt. Valamint elvárja, hogy az EU Természet-helyreállítási rendelete kapcsán, a kormány vonjon be erdészeti és erdőökológiai szakértőket is a természet helyreállítási tervek elkészítésébe.

Egy fa is szilárdan tartja magát a talajban, ágaival pedig felemeli leveleit a fénybe. Hasonlóképp Tamás úgy tartja, hogy a klíma-kalamajkából, amibe magunkat sodortuk, csak akkor tudunk kikászálódni, ha képesek vagyunk reménnyel tekinteni a jövőbe. Ahogy Tamás mondja, teremtő erőnk van, és az válik naggyá az életünkben, amire a figyelmünk fordítjuk. Vagyis, nem elég a szomorú realitással foglalkozni, hanem meg kell mutatni az embereknek, hogy létre tudunk hozni egy egészséges, élettámogató jövőt. Éppen ez a reményteljes üzenet, pozitív jövőkép hatja át az általa írt és rendezett rövidfilmet is, amely az Erdőszeretet, életigen kampányhoz kapcsolódik. Mindez az összehangolt, közös cselekvésen keresztül élteti az Erdőszeretet, életigen kampányt, melyet pár nap alatt közel 3000-en írtak alá.

A kampány linkje:
https://szabad.ahang.hu/petitions/erdoszeretet-eletigen-allitsuk-le-egyutt-az-erdopusztitast-magyarorszagon

Egy történet, hogyan éltétek túl – Erdőszeretet, életigen

Az időutazók érintése – Erdőszeretet, életigen

 

 Zelei Anna | agrármérnök, kertészmérnök, lelkes természetvédő. Támogatója ill. önkéntese a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, a WWF Magyarországnak, a Greenpeace Magyarországnak és az xForest.hu-nak. A Norvég utakon, Az elveszett erdő, Ha az ERDŐ beszélni tudna című könyvek szerzője. Instagram: @anna_zelei