Mitől lesz egy termék Fair Trade? Hogyan működik a méltányos kereskedelem?

A napi rutinunk szerves és kihagyhatatlan része az első reggeli kávé, tea vagy épp kakaó. Ám bármennyire is fontos legyen számunkra, a kortyolgatása közben mégsem az jár a fejünkben hogy, vajon megfelelő bért kaptak-e a munkások, akik termesztették, leszedték, válogatták netán pörkölték, csomagolták?

Hanem többnyire csak ennyi: „Ma má máma van má?” /Usztics Mátyás, Süsü hangjáték/

Holott meglehet, a világ túlfelén egy család rabszolgaként, éhbérért robotol annak érdekében, hogy a Te családod békében élvezhesse mindennapi kávéját, teáját vagy kakaóját. Nem túl pozitív a gondolat, igaz?

Mi a Fair Trade jelentése?

Ezért is fontos a Fair Trade – hogy ne alakuljon ki lelkiismeret-furdalásod; a méltányos kereskedelem jól működő rendszerében mindenki tisztességes bért kap. A Fair trade ugyanis egy jórészt kereskedelmi alapokon nyugvó szociális és egyben környezetvédelmi kezdeményezés.

Az 1958-as alapítása óta globális mozgalommá majd olyan nemzetközi szövetséggé nőtte ki magát, amely ma már egy komplex, az egész világot behálózó (az elmaradott térségekben élő, harmadik világbeli emberek fejlődését segítő) import szervezetet tudhat a háta mögött.

A Fair Trade céljai között hangsúlyozottan szerepel a szegénység felszámolása valamint az erre irányuló, globális szintű fejlesztési együttműködés kiterjesztése és a globális szemléletformálás.

A kereskedelem, ami méltányos

Fair = méltányos.
Trade = kereskedelem.

Amíg ahhoz a szóhoz, hogy kereskedelem, szinte kivétel nélkül, mindenki szinte azonnal valamilyen árucikk vételét vagy épp eladását társítja jelentéstartalomként, addig a méltányos jelző fogalmáról már csak keveseknek van konkrét vagy legalábbis körülhatárolható elképzelése.

Méltányos = tisztességes (pl. eljárás), az igazságot szem előtt tartó, jogkövető

Ez a tisztességes kereskedelem lehetővé teszi a fejlődő országok kistermelői és gazdaságai számára, hogy áruikat közvetlenül az európai piacon adják el úgy, hogy közben nem hagyják el otthonaikat, hanem termeléskiesés nélkül folytathatják hagyományos életmódjukat.

A méltányos kereskedelmi rendszer és annak nemzetközi mozgalma amellett, hogy példát mutat képes befolyást is gyakorolni nem csak a kisebb magáncégekre, vállalkozásokra, de akár nemzetközi szervezetekre és kormányzatokra is az igazságosabb és fenntarthatóbb fejlődés elősegítése érdekében.

A Fair Trade-nek, vagyis méltányos kereskedelemnek ma már több, mint egymillió termelő és családja a haszonélvezője.

Hogyan jött létre a Fair Trade? Mi volt a globális cél?

A Fairtrade története valahol onnan indul, hogy egy harmadik világbeli település termelői a tisztességtelen felvásárlói árak miatti felháborodásuk folytán összefogtak és magasabb árat követeltek terményeikért.

Az egyre gyakrabban jelentkező termelői felháborodásból kezdeményezések, a kezdeményezésekből végül pedig egy valódi érdektömörítő mozgalom lett.

A Méltányos Kereskedelem Világszervezete (WFTO – The World Fair Trade Organization) végül 1989-ben jött létre, Hollandiában.

Az igazi Fair Trade tehát egy mozgalomként indult, mára pedig már több önálló szervezetet is magába tömörítő szövetséggel büszkélkedhet, ilyenek például az IFAT (International Federation of Alternative Trade – Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége) és az EFTA (European Fair Trade Association – Európai Méltányos Kereskedelmi Egyesülés), valamint az ISEAL is.

Melyek azok a közvetlen okok, amelyek nyomán a Fairtrade létjogosultságot szerzett?

1. Az elmaradott térségek mélyszegénységgel szembeni szélmalomharca – az eljuttatott adományok tűzoltásnak jók, de önmagukban nem képesek elősegíteni a mélyszegénységből való kilábalást.
2. A harmadik világbeli gyermekek és nők jogainak földbetiprása – A nők a harmadik világ számos régiójában nagyon keményen megdolgoznak azért, hogy nehéz fizikai, alkalmi munkák révén ételt tegyenek családjuk asztalára, azonban így is csak méltánytalan jövedelemhez jutnak és azt a keveset is többnyire gyermekeik élelmezésére fordítják. A gyermekek éhbérért dolgoztatása sem ritka, ami rossz táplálkozáshoz, fejlődési-, egészségügyi problémákhoz, betegségekhez vezet.
3. A fejlődő országok exporttermék-árainak mélyrepülése – a fejlődő országok exporttermékei közül számos termék, pl. a cukor, a tea, a kakaó és a kávé ára a kétezres évekre rendkívüli mértékben (akár 60%-al) lecsökkent. A termelők az alacsony felvásárlási árak miatt sok esetben nem, hogy a munkások éhbérét, de még az előállítás költségeit sem tudják kitermelni, ami kifejezetten súlyosbítja a szegénységproblémát.
4. A Föld erőforrásainak kizsákmányolása már a Föld ökoszisztémáját és a jövő nemzedékek jólétét veszélyezteti – A vas, a szén a kőolaj, a gyémánt és az arany kitermelése, az erdők kivágása, felégetése globális szinten egyre nagyobb méreteket öltve szennyezi a talajt, a levegőt és rombolja az ökoszisztémát.
5. Az ember okozta globális éghajlatváltozás (saját bőrünkön is) egyre jobban érezhető hatásai – a felmelegedés, a hőhullámok, aszályok, árvizek, továbbá az egyre nehézkesebb víz- és élelmiszerellátás ma már több milliárd ember életét érintik.

Az 1989-ben létrehívott Fairtrade céljai a fent felsorolt, megoldásra váró, égető globális problémák okán ma már igen szerteágazóak

A 2000 szeptemberében megtartott Millenniumi Csúcstalálkozó alkalmával az ENSZ 189 tagállama kötelezte el magát egyfajta új, globális gazdasági-kereskedelmi partnerség, a fenntartható fejlődés és a mélyszegénység csökkentése mellett.

A 2015-ös határidejű Millenniumi Fejlesztési Célok alapján a jelen levő országok vállalták, hogy a fenntartható fejlődés elveit beépítik a nemzeti politikába és programokba, visszafordítják a környezeti erőforrások csökkenését, továbbfejlesztik a szabályozott, kiszámítható és megkülönböztetésmentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszert.

Mindezek mellett azon lesznek, hogy a fenntartható fogyasztás és termelés illetőleg a méltó foglalkoztatás által elérjék az egyenlőtlenségek, a kereseti szegénység és a mélyszegénységben élő emberek számának csökkenését.

A Millenniumi Fejlesztési Célokban vállaltak eredményeképp, részben a méltányos kereskedelemnek is köszönhetően 1990 és 2015 között a mélyszegénységben élők száma 1,9 milliárdról közel a felére csökkent, globális szinten.

Azonban nem biztos, hogy minden Fair Trade, ami elsőre Fair-nek látszik

A visszaélések elkerülése érdekében ezért a méltányos kereskedelemnek, illetőleg az abban részt venni szándékozó termelőnek és kereskedőnek számos, a méltányos kereskedelem nemzetközi szervezetei által meghatározott kritériumnak kell megfelelnie:

1. tisztességes bért garantáló, tisztességes termelői ár,
2. igény esetén, részleges előleg fizetése,
3. stabil, kölcsönös egyetértésen alapuló, hosszú távú kapcsolatok fenntartása,
4. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetek által támasztott egyezményeknek megfelelő termelési feltételek biztosítása,
5. a gazdasági és társadalmi fejlődést elősegítő, hagyományos termelési módok tiszteletben tartása mellett,
6. az emberi jogok védelme,
7. a környezet tiszteletben tartása,
8. a méltányos kereskedelem fenntarthatóságának biztosítása,
9. a kistermelők, marginalizált termelők és termelői szervezetek termelésének és piacra jutásának támogatása,
10. a Fair trade kritériumainak való megfelelés folyamatos helyi követése, ellenőrzése,
11. a Fair trade alá eső kereskedelmi tevékenységek rendszeres hatásvizsgálata,
12. a vásárlói tudatosságot növelő tevékenységek fokozása.

A kritériumok úgy lettek megalkotva és elfogadva, hogy azok (az adott térségtől és helyi körülményektől függő viszonylagos szabad mozgás biztosítása mellett) kerüljék a sokszoros túlszabályozás kockázatát.

A túlszabályozás ugyanis negatív hatással lehet a leszakadó térségek kistermelőinek piacra jutási esélyeire, fejlődési, gyarapodási lehetőségeire.

Mik a Fairtrade alapelvei?

A Fairtrade alapelvei, vagy, ha úgy tetszik, a küldetésének alappillérei szinte teljesen egybecsengenek a méltányos kereskedelem nemzetközi szervezetei által meghatározott, teljesítendő kritériumokkal:

1. A méltányos ár biztosítására való törekvés

A méltányos ár biztosítása érdekében a termelők elvileg (a Cotonou-i megállapodáshoz kapcsolódó együttműködési stratégiákról szóló kompendium (63) bekezdése alapján) bevonhatók az árak meghatározásának folyamatába, így a termelők olyan biztos jövedelemhez juthatnak, amely amellett, hogy elősegíti jólétüket és életszínvonaluk növekedését, piacra jutásuk esélyét is javíthatja.

A Kereskedelmi Világszervezet tagjai – az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXXVI-XXXVIII. cikkei alapján –  szükség esetén együttesen lépnek fel az egyes árucikkek árának stabilizálása valamint a méltányos ár meghatározása és biztosítása érdekében.

2. Gyermekmunka tilalma és az emberi jogok tiszteletben tartása

A Fair Trade fellép a gyermekek mindennemű kizsákmányolása ellen; a méltányos kereskedelemben résztvevő gazdaságok, üzemek, ültetvények, ipari létesítmények, stb. nem dolgoztatnak gyermekkorúakat.

A Fairtrade alapelveinek köszönhetően a nők is tisztességes fizetést kaphatnak a munkájukért és így kiskorú gyermekeik napi robot helyett iskolába járhatnak.

3. Becsületes munkakörülmények biztosítása

A társadalmi igazságosság és gazdasági biztonság előmozdításával a Fair Trade támogatja a hátrányos helyzetű termelőket. Különös hangsúlyt fektet a női munkavállalók, női vállalkozók által megvalósított projektek és vállalkozások fejlesztésére, támogatására, javítva azok fejlődési esélyeit.

A Fair Trade alapelvei szerint az ültetvényektől a feldolgozó üzemeken át a gazdaságokig, a méltányos kereskedelem termékeinek előállításában, azok helyi piaci valamint egyéb kereskedelemben való értékesítésében résztvevő minden munkavállaló számára becsületes, bárminemű megkülönböztetéstől, kényszerítéstől mentes munkakörülményeket biztosítanak.

4. Tisztességes bér biztosítása

A tisztességes bér biztosítása elengedhetetlen a szegénység mértékének csökkentéséhez és következetes felszámolásához. A méltányos kereskedelem ott kezdődik, hogy a termelő számára az áru átvételekor megszabott, méltányos árat kell fizetni, mi több, lehetőség van az előfinanszírozás biztosítására is.

A termelő ezáltal tisztességes bért tud biztosítani mindenkori munkásainak, valamint új munkahelyek teremtésére is lehetősége lehet.

A Fair Trade kereskedelem ezáltal támogatja a munkahelyteremtést, az új termékek kifejlesztését, és a kapacitásfejlesztést is, amely idővel újabb munkahelyek létesítésével segíti a munkavállalók és az adott térség általános életszínvonalának növekedését.

5. Hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekvés

A Fair Trade az első négy alapelvének köszönhetően kedvezőbb életkilátásokat és valódi lehetőségeket (pl. hosszú távú gazdasági kapcsolatok, támogatások és folyamatos piaci jelenlét) teremt, ezzel is elősegítve a mélyszegénység fokozatos felszámolását.

6. A helyi közösségek fejlesztése, támogatása a Fair Trade prémiumából

Az értékesített termék előre meghatározott fair trade árán felüli összegből keletkező nyereség egy részét az adott üzem, ültetvény, vagy ipari létesítmény minden esetben a helyi közösség fejlesztésére (útépítésre, oktatásra, ivóvíz hálózat és egyéb infrastruktúra fejlesztésére, egészségbiztosításra, vagy akár mikro-hitelek finanszírozására) fordítja.

7. A környezet kiemelt védelme

A Fairtrade (termelés és termék előállítási) munkafolyamatok során alap vállalás az ökoszisztéma valamint az alkalmazottak és a majdani fogyasztók egészségének védelme. Ezért tilos az egészségre és/vagy a környezetre káros vegyszerek alkalmazása, mi több, a génmódosított növénytermesztést is nagyon szigorúan szabályozzák.

A Fairtrade minősítés azonban nem jelenti egyben azt, hogy az adott termék bio is lenne (ezt egy másik címke fogja jelölni), azt azonban igen, hogy előállítása során törekedtek a bio termelésre, termesztésre.

8. Fogyasztói tudatosság növelése

A fogyasztói tudatosság növelése és a környezetbarát szokások kialakításának támogatása a méltányos kereskedelemben ott kezdődik, hogy biztosítják azt, hogy a termékeken elhelyezett címkék segítségével a fogyasztók érthető, áttekinthető, ugyanakkor megfelelő (elégséges) tájékoztatást kapjanak az adott termék előállításának helyéről, módjáról és etikusságáról.

Ilyen etikus termék jelző címke pl. a Fair Trade és a Fair Trade Certified, a Forest Stewardship Council, és a Rainforest Alliance Certified.

A címkék ugyanakkor segítik a fogyasztók tudatosságának növelését, vagyis a fenntartható fogyasztói döntések meghozatalát, úgy, mint például az újrahasznosítható, újra-feldolgozható vagy komposztálható termékek vásárlása a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében vagy éppen a nemzetközi kereskedelem hátrányos hatásai által sújtott kistermelők vásárlás általi támogatása.

Mitől Fair Trade egy termék?

Kezdetben vala’ a kávé… majd, ha nem is hét nap alatt, de lassan a tea, a kakaó, a nádcukor, a csokoládé, a méz, a bor, a rizs, és mindenféle gyümölcslevek, szárított és friss gyümölcsök (pl. banán, citrusok) is „felkerültek” a Fair Trade termékek listájára.

Mára a méltányos kereskedelem körét a mezőgazdasági termékeken felül már több termékcsoporttal valamint mintegy 800 féle termékkel bővítették, olyanokkal mint például a sporteszközök (focilabda, kosárlabda), a kozmetikai termékek (aromaterápiás olajok, kókusz, kakaó és shea vaj), a ruhák, ékszerek, textíliák, a virágok és egyéb kézműves, dekorációs termékek, kerámiák, fonott kosarak.

Mindezek a termékek azért kaphatták meg a Fair Trade címkét, mert előállítóik elkötelezték magukat az etikus és méltányos kereskedelem mellett, tehát teljesítették azokat a feltételeket, amelyeket az FLO meghatározott.

Ez az, ami alapján a termékek előállítója jogosultságot szerzett a Fair Trade minősítésre illetőleg engedélyt kapott termékein (vagy terményein) a nemzetközi Fair Trade védjegy használatára.

Ki dönti el, hogy Fair Trade-e egy termék? Ki címkézi fel?

A Fair Trade termékek kétféle úton kerülhetnek forgalomba; vagy a méltányos kereskedelem szervezetein keresztül importálva kerülnek közvetlenül a speciális Fair Trade üzletekbe, vagy címkézés útján.

Utóbbi esetben a címke bizonyítja, hogy az adott termék előállítási folyamatai mindenben megfelelnek a méltányos kereskedelem vállalt elveinek.

A termékek hitelesítését (címkézését) külön erre specializálódott, a Nemzetközi Szociális és Környezeti Akkreditációs és Címkézési Szövetség (ISEAL) méltányos kereskedelmi ügynökségei végzik el.

A címkézés arra való, hogy tanúsítsa azt, hogy az adott termék ténylegesen megfelel a méltányos kereskedelem már fentebb ismertetett elveinek és nemzetközileg harmonizált szabványainak.

Miért fontos a méltányos kereskedelem a 21. században?

Miért fontos a méltányos kereskedelem? Érdemesebb volna a kérdést talán úgy megfogalmazni, hogy kinek fontos, illetőleg melyik félnek égetőbb szükséglet?

Ami biztos, hogy a Fair Trade ma már egy sokmilliárdos üzlet. Bár termelőként évről-évre egyre több feltörekvő ország csatlakozik a Fair Trade rendszeréhez, a felvevőpiac gyomrának éhsége továbbra is kielégíthetetlennek tűnik.

A Fairtrade már tíz éve is globálisan 6,6 milliárd dollár forgalmat bonyolított, a Fair Trade-ből származó termékeladások mennyisége azonban a 2000es évek óta évente átlag 20%-al nő.

Vagyis, míg ma már Afrika, Ázsia és latin-Amerika 50 országából a majd félezer termelőszövetkezet, valamint a Fair Trade termékeket előállító kisgazdaság biztosít jobb életkörülményeket és megélhetést közel egymillió farmer család számára, addig a világ többi része felvevőpiacként és fogyasztóként az extra költségektől mentes, így alacsonyabb árú, továbbá címkézett, tehát tiszta forrásból származó mezőgazdasági termékekhez jut hozzá.

A méltányos kereskedelem azonban nem csak a felvevő piac biztosítása miatt fontos

Igen jelentősek annak „hozadékai”; a piac biztosítása elősegíti és támogatja az elsődleges prioritást, vagyis az inkluzív és fenntartható növekedést, és a tisztességes munka és megélhetés elérhetőségét.

„A beszállítói hálózat elején az alacsony bérek és a kizsákmányolás még mindig komoly gondokat okoz. A fair trade mozgalom olyan stratégiai szövetség, melynek segítségével megteremthetjük az utat egy igazságosabb kereskedelem felé” – (Gerd Müller német gazdasági miniszter nyilatkozata 2019-ből)

Minden eddigi törekvés ellenére a rendkívüli és krónikus szegénység továbbra is valóság

Bár a méltányos kereskedelem szervezetei jótékonysági adományok helyett pusztán kereskedelmi alapon próbálják célzott és szigorúan ellenőrzött támogatásokkal segíteni a fejlődő országok és más elmaradt régiók termelőit, egyes, a Fair Trade rendszerét bíráló szervezetek szerint a krónikus szegénység továbbra is valóság.

Kiváltképpen valós és kiemelten fontos, megoldandó problémaként van jelen a szegénység a gyors népességnövekedést mutató, politikailag és gazdaságilag instabil országokban.

Ezek a tényezők ugyanis határozottan gátolják a fenntartható gazdasági növekedést, és munkahelyteremtést, pedig arra nagy szükség van, kiváltképp a legkiszolgáltatottabb csoportok (nők, és elmaradott térségek lakói) számára.

A Fair Trade a kedvezőbb életkilátások és a valódi lehetőségek (pl. hosszú távú gazdasági kapcsolatok, támogatások és piaci jelenlét) megteremtésével hozzájárul a mélyszegénység felszámolásához, valamint az alapszolgáltatásokhoz való jobb, igazságosabb hozzáféréshez.

Az elmaradt régiók termelői jobb életszínvonalhoz és tisztességes jövedelemhez juthatnak azáltal, hogy új lehetőségek nyílnak meg számukra; megjelenhetnek a nemzetközi piacokon és elindulhatnak a folyamatos fejlődés útján.

Az erősödő kereskedelmi kapcsolatok, az egyre nagyobb mértékű kölcsönös összekapcsoltság, továbbá a technikai haladás és a tudományok adta új lehetőségek pedig elvezethetnek a nagyobb, globális jólét felé, amelyben reggelente teljes lelki nyugalommal mélázhatunk a kávét szürcsölve azon, hogy vajon „ma má máma van má?”

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő.