Fenntartható karácsony: fenyőfa kiültetése az ünnepek után

A fenyőfa ültetése karácsony után jó alternatíva lehet, ha környezettudatosan szeretnénk ünnepelni. De ennél a megoldásnál is oda kell figyelni, hogy ha kiültethető fenyőfát választunk, azt megfelelően kezeljük, ellenkező esetben több kárt okozhatunk, mint hasznot. A karácsonyfát, ha később a kertünkbe szeretnénk fenyőfának, már akkor el kell kezdeni gondozni, amikor kiválasztjuk, és utánanézünk, hogy milyen törődést igényel, és alkalmas lesz-e a kertünkbe. 

Fenyőfa ültetése: tényleg fenntarthatóbb lesz így a karácsony?

A karácsony, bár nem ez a szándékunk, jóval környezetterhelőbb tud lenni, mint szeretnénk. A karácsonyfa kapcsán sokan döntenek a földlabdás, később kiültethető fenyőfa mellett, hiszen ez jó kompromisszumnak tűnik: nem műfenyő, hanem igaz, nem kell hozzá fát kivágni, és mégis igazi. Ez különösen kisgyermekes családoknál szempont, hiszen az élő fa illata, varázslata hozzátartozik a karácsonyhoz. Sajnos némi tudatosságot és számottevő gondoskodást nem tudunk megúszni, ha fenntartható karácsonyfában gondolkodunk.

Az élő fenyőfa messze jobb választás a környezet szempontjából, mint a műfenyő, és bizonyos körülmények között még a kivágott fenyőfánál is fenntarthatóbb tud lenni.  Ez igaz lehet még akkor is, ha mi magunk választjuk ki a fát, amelyet majd kivágnak. Ez utóbbi választásnál nem termelünk fölöslegesen kivágott fákat, és az ünnepek után kidobott fenyőfa komposztálódik majd. 

A földlabdás fenyőfát azonban jóval tudatosabban kell kezelni, mint azt, amelyik majd a komposztálóba, a tűzifák közé vagy a szemétre kerül. Ha nem gondozzuk megfelelően, könnyen kiszáradhat vagy elfagyhat, és akkor ugyanott tartunk, mint ha kivágott fenyőt vettünk volna. 

Ezen kívül is előfordulhat, hogy hiába van cserepes fánk, azt nem gondoltuk végig előre, hogy hova ültessük ki. A saját kertjébe nincs mindenkinek annyi hely, hogy fenyőfát ültessen ki, amely egy idő után terebélyessé válik. És ekkor csak egy karácsonyról beszéltünk. Az is lehetőség persze, hogy adományozzuk a fát valamilyen intézménynek (óvodáknak, iskoláknak, önkormányzatnak), vagy cserépben tartva fel lehet használni újból, amíg túl nagyra nem nőtt. 

A cserepes fenyő ökológiai lábnyoma a szállítás miatt nagyobb, mint a vágott fáké, hiszen több hely kell nekik – ezt is érdemes figyelembe venni, ha kiültethető fenyőfát választunk az ünnepekre. 

Milyen fajta fenyőt válasszunk, ha ki akarjuk ültetni az ünnepek után?

A hazai fenyőültetvények nagyrészt Zala, Somogy és Vas megyében vannak, és leginkább luc- és ezüstfenyők. A népszerű normann fenyőkből is előfordul magyarországi termesztés, de sokszor külföldről hozatják be őket, ami a szállítást tekintve nem ideális távolság. Ha fontos számunkra, hogy hazai fenyőfát válasszunk, akkor mindenképpen nézzünk utána, hogy honnan származik a fa. Mivel a Kárpát-medencében főleg lucfenyő, ezüstfenyő van jelenleg, valójában egyik sem őshonos, az erdeifenyő kivételével. Mégis, talán a legjobban akkor járunk, ha a kiültetésre szánt fenyőfa minél kevésbé távoli tájon őshonos (pl a Kaukázus vagy Normandia éghajlata egész más, a róluk elnevezett fenyők idegenhonosak lesznek itt). 

Milyen talajigénye, fényigénye, öntözési igénye van a fenyőfáknak?  

A fenyőfák alapvetően a savanyú talajt kedvelik, amely mészben gazdag; Magyarországon ez elsősorban a Dunántúlon valósul meg. De más körülmények között is meg tud élni a kiültetett fenyőfa, azonban azokat a helyeket nem szereti, ahol magas a víz, vagy időnként pangó talajvíz van, illetve az árterekben is ezért nem érzi jól magát. 

Fényigénye minden fenyőfajtának, magas, de a szárazságot, sőt, adott esetben a tűző napot is jól tűri. Ha nagyon napos helyre ültetnénk, a mostani aszályos nyarak miatt azért érdemes utánanézni a fajta igényeinek, hiszen az egyes fenyőfajták is változatos ellenálló képességgel rendelkeznek. Általában az északról származó fenyőfajták elviselik a párás, árnyékosabb helyeket is. 

Beültetéskor és utána célszerű öntözni, eleinte gyakrabban, majd később lehet ritkában. Az első években, az eredési időszakban nagy szárazság idején, illetve száraz télben fagymentes napokon is öntözhetünk, hogy ne száradjon ki a facsemete. 

Fenyőfa ültetése: mikor lehet kiültetni a fát? 

Általában a tavaszi ültetések erednek meg a legjobban, mert a télig ekkor fog kellően begyökeresedni. Ehhez az kell, hogy az ünnepek alatt megfelelően gondozzuk a fenyőfánkat: A házba való behozatalkor, majd kivitelkor figyeljünk arra, hogy fokozatosan tudjon akklimatizálódni a házban való hőmérséklethez. Érdemes néhány napot kevésbé fűtött, 14-15 fokos helységben tárolni (előszoba, folyosó, pince, kamra), hogy ne érje sokként sem a hideg, sem az esetleges januári fagyok. 

Az ünnepek után, miután pár napot eltöltött hűvös helyen, és meglocsoltuk, kitehetjük a szabadba, majd tavasszal el tudjuk ültetni. Ha nem gyökeresedett meg kellőképpen, akkor a télen amikor nem fagy, locsolással tudjuk segíteni a elpárologtatott folyadék pótlását.

Milyen ültetési távolságot válasszunk a fenyőfa ültetése során? 

A kiválasztott fenyőfa végleges magasságát és terebélyességét mindenképpen fontos figyelembe venni, mint ahogyan a hely naposságát és vizesedését. A lucfenyők minimálisan 70×70 cm távolságra ültethetők egymástól, az ezüstfenyő, a jegenyefenyő és a normann fenyő nagyobb távolságot igényel, 90×90 cm-t. De ha két méterre ültetjük el egymástól, akkor biztosan el tudjuk kerülni a későbbi túlzsúfoltságot. 

Fenyőfa ültetésének rendje, módja:

Ha eldöntöttük a fenyő végleges helyét, a nap-, víz- és térviszonyoknak megfelelően, akkor jöhet a kiültetés. Ennek ideális ideje kora tavasz, februártól márciusig.  A fa ültetőgödrének ásásakor két-háromszor nagyobb gödröt ássunk, mint a földlabda. Érdemes a gödör aljára szerves trágyát, pl érett marhatrágyát tenni, valamint egy adag vízzel is feltölteni, és megvárni, amíg azt beissza a talaj. 

A földlabdát nyugodtan tehetjük jutazsákkal együtt a gödörbe, hiszen komposztálódni fog. Miután felöltöttük a gödröt a földdel, tömörítsük a talajt, praktikusan taposással. Ezután jöhet az iszapolás, vagyis a frissen beültetett facsemete alapos megöntözése.

Hogyan gondozzuk a fenyőfát ültetés után? 

Miután kiültettük a fenyőfát, öntözzük gyakran a gyökeresedésig. Nyáron, nagy melegben kora reggel vagy este érdemes locsolni, de télen is, száraz és fagymentes időszakban meg-meglocsolhatjuk a fenyőfa-csemetét, hogy biztosan túlélje az első néhány évet. A fenyők szárazságtűrők ugyan, de csak az idősebb példányok. A fiatal fa kiültetés után még sérülékeny és védtelen. 

Ha kora tavasszal ültettük, a következő télen érdemes még védeni a gyökerét úgy, hogy földet vagy szerves mulcsot halmozunk a tövéhez. Mulcsanyagnak jó pl. a szalma, a faapríték, a falomb, a kéreg.

Metszeni egyáltalán nem érdemes a fenyőfát, mert egyrészt maguktól is alapvetően a szimmetrikusságra törekszenek, másrészt nem biztos, hogy meg tudja magát gyógyítani a metszés okozta sérülésből. 

A tápanyag utánpótlását természetes módszerekkel úgy érhetjük el, hogy mulcsot teszünk a fa alá: tőzeget (mely a talaj savasságát javítja), valamint a mulcsként alkalmazott falomb is alkalmas a szerves tápanyag pótlására. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szabadúszó szövegíró és mesemondó.