Melyik a leggazdaságosabb fűtés: útmutató

A leggazdaságosabb fűtés sokunknak okoz fejtörést. Ezen az éghajlaton valamennyiünket érint, éljünk bár panelházban, családi házban vagy jurtában. Elöljáróban: sok minden múlik azon, hogy van-e napelem a házon, hogy lakásról vagy házról van-e szó, és hogy mennyire szeretnénk, hogy önálló legyen a fűtésrendszer, vagy inkább térüljön meg hamar, és legyen megújuló energia. Ebben a cikkben összeszedjük a fűtési típusok kapcsán azokat a szempontokat, amelyek alapján a leggazdaságosabb fűtést be tudjuk szerezni magunknak.

Melyik fűtéstechnika térül meg a leggyorsabban? 

A rövid válasz: attól függ. Ha azt keressük, mi hozza vissza leggyorsabban a befektetett időt, energiát és leginkább pénzt, akkor általánosságban a hőszivattyú a mi rendszerünk. A hőszivattyút úgy képzeljük el, mint egy gépet, ami úgy termel meleget, hogy hőt szed össze a környezetéből –– levegőből, talajból vagy vízből — és azt pumpálja a ház fűtési rendszerébe.

A hőszivattyú árammal működik; egy egységnyi villamos energiából sok egységnyi hőt tudunk előállítani. Ez az arány az, amit a szakmában rövidítéssel szoktak írni (COP). Minél magasabb ez az arány, annál több hőt kapunk ugyanannyi áramért.

A beruházás itt nagyobb: maga a gép és a beszerelés költsége magasabb, mint egy gázkazáné vagy elektromos radiátoré. Ellenben a rezsiszámla jó eséllyel alacsonyabb lesz utána, főleg ha jól szigetelt házban élünk. Hőszivattyúra és az áramot termelő napelemre pedig rendszeresen kiírnak támogatásokat, így van esély arra, hogy még hamarabb hozzájussunk egy jól működő, hamar megtérülő fűtési rendszerhez.

Lehet gazdaságos az elektromos fűtés?

Igen, bizonyos körülmények között. Az elektromos fűtést elsősorban azért tartjuk gazdaságosnak, mert megújuló energiával működik, többnyire a nap energiájával. A hátrányuk, hogy a működtetés költsége a villamos energia árához kötött, és ezek 100%-os hatékonysággal működnek: amennyi áramot elhasználunk, annyi hőt kapunk.

Akkor éri meg igazán, ha van saját napelemünk, vagy kis alapterületet fűtünk. Akkor is megérheti, ha hétvégi ház fűtéséről van szó, vagyis nem folyamatosan fogyasztjuk, hanem csak időszakosan van szükségünk a melegre. Az elektromos fűtés olyan lakásokban is jól működhet, ahol nincs lehetőségünk komoly fűtésrendszer kiépítésére, de melegre azért szükség van.

A napelemrendszert egyszer kell felszerelni, és hosszú évtizedekig szolgáltatja az áramot, és ha akkumulátoros a rendszerünk, akkor az eltárolt energiát a hálózattól függetlenül, valamint áramszünet idején is tudja szolgáltatni. Más kérdés, hogy mi lesz a napelempanelekkel az élettartamuk végén, hiszen 25-30 év után elhasználódnak, fűteni viszont akkor is fog kelleni. 

De ha van jól működő napelemrendszerünk, lássuk, hogyan lesz gazdaságos vele a fűtés. Elektromos fűtés lehet például elektromos radiátor vagy fűtőpanel; a legegyszerűbbeket csak be kell dugni a konnektorba. Ezeknek az az előnye, hogy olcsón telepíthetők (sőt, némelyikhez még szakember sem kell), és alig igényelnek karbantartást. De azért ne legyenek illúzióink: nem az egyszerű elektromos panelek a leggazdaságosabbak. 

Milyen megújuló energiaforrással lehet a leggazdaságosabban fűteni?

Ha megújuló energiában gondolkodunk, a napelemrendszer hőszivattyúval való kombinációja az egyik leggazdaságosabb fűtési módszer. A napelem a megtérülési idő után évtizedekig ingyen szolgáltatja az áramot, a hőszivattyú pedig hatékonyan szerzi be a meleget és oszlatja el a fűtést az épületben. Egy jól megtervezett rendszer esetén hamar megtérül és nagyon hatékony. 

A másik gazdaságos választás az automatizált pelletkazán. A pellet gyakorlatilag összetömörített fűrészpor, amelyet az elektronikusan vezérelt kazánok minimális emberi hozzájárulással maguktól működtetnek. A kazán itt égetéssel termeli az energiát, de egyrészt ez tulajdonképpen hulladékfával működik, másrészt a lehető leghatékonyabban, ha a termosztát jól van beállítva.

Aztán ott van még a napkollektor – nem összekeverendő a napelemmel. A napkollektor a nap melegével melegíti fel a fűtésrendszerben, illetve a háztartásban keringő vizet — ezt a meleg vizet pedig felhasználhatjuk fűtésre vagy fürdésre, mosogatásra, mosásra. Önálló fűtésnek ritkán elég, de jó kiegészítés lehet.

Ja, és vannak egyéb alternatívák is, például a passzív ház vagy a komposztkazán; ezekről korábban írtunk már.

Gazdaságos-e a klíma fűtés?

A modern, „inverteres” (vagy ún. splitteres) klímákat nemcsak hűtésre használhatjuk nyáron, hanem télen fűtésre is. Az „inverteres” klímatechnológia azt jelenti, hogy a gép nem teljes erőből dolgozik állandóan, hanem szabályozni tudja a kompresszor sebességét. Ezáltal sokkal hatékonyabb, mert kevesebb energiát fogyaszt.

A működési elvük a hőszivattyúkéval rokon: elektromos árammal működnek, és a kinti levegőből „szednek össze” hőt. Egy jól megválasztott berendezés háromszor-négyszer annyi hőt is képes előállítani, mint amennyi áramot elhasznál.

Akkor éri meg, ha már van klíma a lakásban, ha jól szigetelt a lakás, és lehetőleg napelem is van, ami az áramot szolgáltatja. Sajnos igazán átmelegedni nem fogunk tőle a téli, hidegebb hónapokban, a meleget és romantikát ontó cserépkályhát semmi nem fogja utolérni, de átmeneti időszakokban abszolút működőképes és gazdaságos. Cserébe tűzpattogás helyett zúgás van, ez az ára. 

Hogyan spóroljunk a gázon?

Leginkább úgy, hogy mindent megteszünk, hogy a meleg bent maradjon a térben. Ablakszigetelés, födémszigetelés, a ház falának körbeszigetelése, a radiátorok felújítása mind ide tartozik. Szerencsére vannak ehhez pályázatok, amelyek ugyan befektetést kívánnak, de ha alapból gázzal fűtünk, és nagyon nagy átalakítás lenne másra váltani, úgy a szigeteléssel tudunk legjobban spórolni. 

Ezen kívül amit megtehetünk: a kevésbé használt helységeket nem kell olyan hőfokra felfűteni. Egy jól beállított termosztát zónákra tudja osztani a lakást. 

Meg hát: ki mondta, hogy télen is 22 foknak kell lenni a lakásban? A meleg pulóver, meleg ital, a tápláló ételek, a mozgásban levés mind-mind melegít. A jó meleg zuhanyról nem is beszélve. Jobbat teszünk a szervezetünknek is, ha átállunk téli üzemmódra, és hagyjuk, hogy hozzászokjon a testünk a hideghez, és nem kívülről várunk fűtést. 

Milyen egyéb módszer áll rendelkezésre a gazdaságos fűtéshez?  

A fával való fűtés még mindig gazdaságos, még ha munka és némi kosz is van vele. Ám míg a radiátor mellett nem fagyunk meg, a kályha igazán átmelegít; nemcsak a testünket, hanem az egész valónkat. És itt akkor már nem csak pénzügyi gazdaságosságról, hanem a teljes embert tekintő jóllétről beszélhetünk. 

Összegezve: melyik a leggazdaságosabb fűtés, mikor, mit érdemes választani? 

A leggazdaságosabb fűtés mindig az adott ingatlantól és a körülményektől függ: milyen az ház vagy lakás, mennyire van leszigetelve, van-e napelemünk, mekkora a beruházási keretünk. És persze az is számít, hogy mennyire fontos a rendszer önállósága. 

Ha van napelem a házon, az elektromos fűtés – például a klíma vagy az infrapanel – az egyik legolcsóbb üzemeltetésű fűtési rendszer lehet, de elgondolkodhatunk az automatizált pelletkazánon vagy a hőszivattyún is. 

Ha nincs napelemünk, akkor a fa és a kandalló/kályha továbbra is jó megoldás, s bár több munkával jár, cserébe a pattogó tűz romantikája és életadó minősége is a miénk.

A gáz kényelmes és automatizált, de drágább, és jobban kiszolgáltatott a piaci áraknak – itt számít ráadásul a fűtőtestek állapota és kora is. 

Végső soron, ha döntést kell hoznunk, több szempontot kell együtt figyelembe venni: a beruházási költséget, a működtetés árát, valamint hogy rendelkezésünkre álló energiaforrásokat, legyen az két izmos kar a fahasogatáshoz, vagy napelemrendszer. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.