Nátrium-perkarbonát: mitől öko-tisztítószer?

A nátrium-perkarbonát, folttisztító só vagy egyszerűen becézve “perkarbi” a vegyszermentes háztartások egyik alapszere. Általában fehérítésre, folttisztításra használják, de hatékony lehet akár a fuga, akár a penészes fal takarításában is. Ezáltal nemcsak a folttisztítót, de a hipót is helyettesítheti. Bár kémiai neve van, nem vegyszerről, hanem természetes anyagról van szó, amely egyébként a legtöbb mosószerben is megtalálható, csak ott adalékanyagokkal és illatanyagokkal van keverve. Ha vegyszermentes háztartást szeretnénk, legalábbis minél kevesebb vegyszerrel, akkor a nátrium-perkarbonát a mi anyagunk.

Mi az a nátrium-perkarbonát?

A nátrium-perkarbonát egy környezetbarát fehérítő, amely aktív oxigénnel működik. Kinézetre hasonlít a mosószódára (Na2CO3) és a szódabikarbónára (NaHCO₃), de nem azonos egyikkel sem. Általában fehér, nagy szemcsés por alakban kapható (a szódabikarbóna finomabb állagú, a mosószóda szintén nem olyan rusztikus). Mosáshoz lehet kiegészítőként, folttisztítóként vagy fertőtlenítőként használni. A nátrium-perkarbonát (Na2CO3·1.5 H2O2) képes megkötni a nedvességet, vízben jól oldódik, ezen kívül szagtalan. Nemcsak forró, de hideg vagy langyos vízben is alkalmazható, és klórmentes, nem terheli a környezetet. Ezért van a szódabikarbóna, a mosószóda és a citromsav mellett oly nagy szerepe a vegyszermentes háztartásokban. 

Hogyan fehérít a nátrium-perkarbonát? 

A fehérítő hatást úgy éri el, hogy vízzel érintkezve habzó hatása lesz, és a benne lévő vegyületek megváltoznak. Az aktív oxigén az, amely a szövetből a foltokat eltávolítja, a szövetet magát, illetve annak eredeti színét nem bántja. A perkarbi nem csupán fehérítésre használható: előnye, hogy nem csupán fehér, hanem színes ruhákon is alkalmazható, jóllehet mértékkel érdemes bánni vele. A mosószerek nagy részének is az egyik fő alapanyaga a nátrium-perkarbonát, csak mellé raknak még számos más anyagot is, többek között illatanyagokat. 

Milyen kémiai folyamat áll a nátrium-perkarbonát tiszító hatása mögött? 

A folttisztító só, vagyis a nátrium-perkarbonát  vízzel (vagy akár párával) érintkezve egy instabil vegyületre, a hidrogén-peroxidra (H2O2), valamint nátrium-karbonátra bomlik – ez utóbbi a mosószóda. A hidrogén-peroxid ún. naszcensz (vagy egyatomos) oxigénné képződik a vízben: ez az aktív oxigén, amely nagyon reakcióképes. Mi ebből annyit látunk, hogy ha víz éri, elkezd habzani azon a felületen, amelyen használjuk – ez folton rendkívül látványos tud lenni. Ez a naszcensz oxigén az, amely a festékanyagokat és a foltokat roncsolja, vagyis ez okozza a fehérítő hatást. Ezután a hidrogén-peroxid hidrogénre és vízre bomlik, vagyis környezetre káros anyagot nem bocsát ki. 

A hidrogén-peroxid bomlása függ a hőmérséklettől: hideg vízben is elkezd bomlani, de meleg vízben ez a folyamat felgyorsul. A közeg is sokat számít: savas közegben gyengébb a bomlása. 

Ha a nátrium-perkarbonátot helytelenül tárolják, vagyis nedvességgel érintkezik, akkor mosószóda marad belőle, mire felhasználnánk. Mosni vagy takarítani ugyan így is lehet vele, de az aktív oxigénes fehérítő varázslata már nem fog működni.

Mennyire számít öko-tisztítószernek a nátrium perkarbonát?

Az, hogy mi számít öko-tisztítószernek, elsősorban az ökocímke határozza meg, azt pedig egységes európai szabványok alkotják. Ne legyen benne mesterséges színező- illetve illatanyag, valamint olyan adalékanyag, amely lebomlása során károsíthatja az élővilágot, ha kikerülne a földbe vagy az élővizekbe. Fontos, hogy ne legyen veszélyes az emberi-állati egészségre: sem annak, aki takarít vele, sem annak, aki egy helységben tartózkodik vele. Természetesen nem ajánlatos sem lenyelni, sem beszippantani, de ha véletlenül mégis a szervezetbe kerül, nem roncsolja azt visszafordíthatatlanul. Szempont az is egy öko-tisztítószernél, hogy természetes növényi vagy ásványi anyagokból álljon, illetve hogy a csomagolása környezetbarát legyen.

Mivel a nátrium-perkarbonát mindezeknek megfelel, s nem termel környezetre káros anyagot, illatmentes, és természetes anyagokra bomlik szét, akkor sem terheli a környezetet, ha élő vízbe kerül, valamint megfelelően használva a ruha szövetét sem károsítja, valamint annak viselőjére sem tesz egészségre káros hatást.

Az egyetlen nehézség, hogy mivel víztől elzárva kell tartani, nem igazán lehetséges papírcsomagolásban tárolni. Azonban egyre több helyen nyílik lehetőség csomagolásmentes boltokban kimérve kapni, amelyet aztán például befőttesüvegben lehet tárolni.

Hogyan, mire használjuk a nátrium-perkarbonátot? 

Mindig frissen keverjük a nátrium-perkarbonátot, mert akkor fejti ki fehérítő és fertőtlenítő hatását. A legalkalmasabb mosásra, de mosogatásra, fertőtlenítésre és tisztításra is tudjuk alkalmazni. Ahogy létezik környezetbarát öblítőszer és környezetbarát mosás, úgy van környezetbarát folttisztítás is.

Fontos, hogy alapvetően pamutruhára, illetve kevésbé kényes ruhákra alkalmas. Gyapjú és selyem anyagoknál a nátrium-perkarbonátot ne használjuk, mert roncsolja és tönkreteszi ezeket a kényesebb anyagokat. 

Mosásra

A mosógépbe szórva, mosódió vagy más természetes anyagú mosószer mellé téve (mosószóda, mosószappan) kiválóan fehéríti a ruhákat. Ezt magas fokú, 60 fok fölötti mosásnál hatásos. Színes ruhák mosása előtt érdemes színpróbát csinálni: megnézni, hogy az adott színes ruha hogyan viselkedik a nátrium-perkarbonát hatására. Nem egyformák a ruhafestékek, van, amelyik ereszt, és van, amelyik gyorsabban fakul. 

Folttisztításra

Áztathatjuk is a beszürkült konyharuhákat, foltos ruhaneműt. Ilyenkor egy lavór vízbe néhány evőkanál nátrium-perkarbonátot szórunk, és abban áztatjuk akár egész éjszakára. Ekkor a citromsav hozzáadása is segíthet. Ilyenkor nem szükséges a forró víz, langyos vagy hideg vízzel is működik, de 12-15 óránál hosszabb időre nem érdemes benne hagyni a ruhát, mert akkor a szöveteket is roncsolhatja. 

Lehetséges külön a foltra is dörzsölni, vagy pici vízzel egy kanálnyi port bedörzsölni a foltba, majd rajta hagyni. Néhány óra alatt elhalványítja, majd megszünteti a foltot, legyen szó vörösborról, gyümölcs- vagy zöldségfoltról, csokoládéról vagy bármi másról. 

Fugatisztításra

1-2 evőkanál nátrium-perkarbonátot keverj össze fél liter langyos vízzel, majd szórófejes flakonnal szórd a fugára. Néhány perc után töröld le, majd 1:10 arányú ecet-víz keverékkel mosd le. Az ecet savas hatása semlegesíti az ott maradt lúgos hatású keveréket, és a fuga megtisztul. 

Penész eltávolítására

A nátrium-perkarbonátot penész eltávolítására is lehet használni, a hipóval ellentétben nem káros a környezetre, és ugyanúgy fehérít. 1-2 ek. port 2 dl vízben keverj el, úgy szórd fel a penészes falfelületre. Lehet, hogy többszöri kezelés szükséges. 

Mosogatógépbe

Mosogatáshoz is lehet használni: a mosogatógépbe 1-2 evőkanál nátrium-perkarbonátot téve a makacs teafoltokat eltávolítja a poharakról, kannákról. 

Fertőtlenítésre is használható

Mosható pelenkák, mosható menstruációs fehérneműk fertőtlenítésére is használható, egész éjszakás hideg vizes áztatás formájában. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.