Ökocímke útmutató tudatos vásárlóknak

Az ökocímke legfőbb feladata, hogy tájékoztasson minket, tudatos vásárlókat, hogy az a termék megfelel az Európai Unió, vagy valamely nemzetközi környezetvédelmi szervezet, esetleg a hazai hatóságok szigorú kritériumainak.

A tudatos vásárlás egyik alapfeltétele többek között, hogy valós információk álljanak rendelkezésünkre, a másik pedig, hogy ne kelljen nap, mint nap órákat tölteni ezek bogarászásával. Az ökocímke éppen így segít minket.

Mit jelent az ökocímke?

Az ökocímkézés egy termékminőséget elismerő, hivatalos jelzés. A környezetvédelmi címkézésnek egy fajtája, és kifejezetten a fogyasztók tájékoztatása a cél a termék relatív környezeti minőségéről.

Immáron világszerte számos különböző ökocímkét használnak vagy terveznek bevezetni. Viszont az idősebb korosztály emlékszik még, hogy a Kiváló Áruk Fóruma háromszög-jele sem olyan régi. Vajon hogyan voltunk meg ökocímkék nélkül régen?

Az etikus gazdálkodás eredete

Valójában régóta létező igény az, hogy egy termékről eldönthessük puszta ránézésre, hogy kellő minőséggel bír-e. Te is megkopogtatod a dinnyét vásárlás előtt, igaz? Megkóstolod a szőlő egy szemét, hogy kellően édes/savanyú, ugye?

Persze egy háztartási gépet hiába kopogtatsz, és azt is javaslom, hogy az ökogazdálkodásból származó kávét azért lehetőleg főzd le kóstolás előtt, éppen úgy, mint ahogy a többinél tennéd.

Az első nemzeti szintű igény az etikus termelésre Hollandiában jelent meg, még a 19. századi ipari forradalom során. A kizsákmányolás évtizedei után a hollandok kezdtek ráébredni a gyarmatok borzalmas körülményeire.

Elborzadtak, miután hallottak az indonéziai kávéültetvényeiken dolgozó munkások állapotáról. Ez oda vezetett, hogy a holland kormány különböző társadalmi fejlesztésekbe kezdett a gyarmatokon az oktatás, a banki szolgáltatások és az infrastruktúra terén.

Az ökocímke eredete

A két világháború, gazdasági válságok, a gyarmatbirodalmak széthullása miatt az etikus gazdálkodás fontossága a háttérbe szorult, olyannyira, hogy csak az 1970-es évekre vált ismét érdemi beszédtémává a gazdaság szereplői körében.

Az 1970-es évek vége óta fokozatosan nőtt a termékcímkézés szerepe azokban az állami szabályozásokban, amelyek célja a fogyasztási cikkek biztonságának, környezeti hatékonyságának és minőségének javítása.

A címkézést a termékbiztonság területén a fogyasztóvédelem kulcsfontosságú eszközeként fogadták el, és az úgynevezett új megközelítésű uniós irányelvek végrehajtásával szilárdult meg a gyakorlatuk.

Az első ökocímke a (nyugat-)német Kék Angyal volt

A Blauer Engel, azaz Kék Angyal ökocímkét 1978-ban az akkori Nyugat-Németország szövetségi belügyminisztere kezdeményezésére és a német szövetségi tartományok környezetvédelmi minisztereinek határozata alapján hozták létre.

Azóta a Kék Angyal a környezetvédelmi politika piaci alapú, önkéntes eszköze. A tudományos, holisztikus megközelítés és a címke függetlensége a szakmai és kereskedelmi csoportok, valamint a környezetvédelmi címkével foglalkozó zsűri széles körű részvételének köszönhetően alapozta meg a fogyasztók ökocímkébe vetett bizalmát.

Milyen ökocímkék vannak Magyarországon? Melyik mit jelent? 

Magyarországon az okocimke.hu oldalon találhatók elsődleges információk ezen elismervény megszerzési lehetőségeiről, továbbá a fenntarthatóság és környezetvédelem témáiban olvashatunk cikkeket.

Az oldal fenntartója a Herman Ottó Intézet, amely 2015. július 1-jétől viseli ezt a nevet, a földművelési tárca egyik minisztériumi háttérintézménye. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. munkájának fókuszában – az Agrárminisztérium száz százalékos tulajdonában működő Kft.-ként – az ökocímke tanúsítás, a környezetvédelem, a természetmegőrzés, valamint az agrárszakképzés állnak. 

Magyar Termék védjegycsalád

A Magyar Termék ökocímkét kezelő állami cég honlapján azt olvashatjuk, hogy az ilyen védjegyet „magán hordozó áru megvásárlásával nemcsak egy megbízható minőségű, ellenőrzött alapanyagokból készült, hazai előállítású terméket vásárolsz, hanem hozzájárulsz az ezeket előállító vállalkozások fejlődéséhez, munkahelyteremtéséhez, végső soron pedig a hazai gazdaság élénkítéséhez”.

2006 óta létezik, immáron több mint 180 cég 4200 terméke kapta meg a Magyar Termék ökocímkét. Hat változat is létezik belőle, amelyek megszerzéséhez különféle kritériumoknak kell megfelelni:

1. Magyar Termék védjegy: 100% magyar alapanyagból, Magyarországon készült.
2. Hazai Termék védjegy: összetevőinek több, mint 50%-a magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
3. Hazai Feldolgozású Termék védjegy: Magyarországon feldolgozott, de többségében külföldi eredetű összetevőket tartalmazó termék.
4. Magyar Szolgáltatás védjegy: 75%-nál magasabb magyar hozzáadott értékű szolgáltatás.
5. Kiváló Termék védjegy: minőségi tulajdonságaikkal emelkednek ki a hazai termékek kínálatból.
6. ZÖLD védjegy: környezetbarát tulajdonságaikkal emelkednek ki a hazai termékkínálatból.

Kiváló Magyar Élelmiszer/Kiváló Minőségű Élelmiszer

A Kiváló Minőségű Élelmiszer „egy olyan védjegyrendszer, amely egyszerre utal az élelmiszerek biztonságára, minőségére és a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó gyártási folyamatokra. Két kategóriája érhető el: KMÉ- és KMÉ arany fokozat.”

A korábbi változatát, a Kiváló Magyar Élelmiszer ökocímke-védjegyet „a Földművelésügyi Minisztérium 1998-ban hozta létre azzal a célkitűzéssel, hogy a kiemelkedően magas minőségű magyar élelmiszereket megkülönböztesse a piaci kínálatban” – olvasható az archivált kormányzati oldalon.

Környezetbarát Termék védjegy

A Környezetbarát Termék megkülönböztető jelzés célja a környezet iránti felelősségtudat erősítése, a gyártók, forgalmazók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és eljárások bevezetésére, illetve a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról. 

Milyen EU ökocímkék vannak? Melyiket milyen esetben szokták használni?

Az uniós ökocímke az Európai Unió hivatalos önkéntes környezetvédelmi kiválósági címkéje. Az 1992-ben alapított, Európában és világszerte elismert uniós ökocímke szabályozásáról több rendelet is született.

„Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendeletét ( 2009. november 25.) az uniós ökocímkéről” 2017-ben módosították legutoljára, „A Bizottság (EU) 2017/1941 rendelete (2017. október 24.) az uniós ökocímkéről szóló 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról” néven.

Az EU egyik előnye abban is megmutatkozik, hogy az ökocímkés termékminősítést elég egy tagállamban megkérni, és ha ott elfogadják, akkor onnantól kezdődően a többiben az eredeti ökocímkével és regisztrációs számmal már forgalmazni is lehet a termékeket és szolgáltatásokat.

Az Európai Unió „sajátmárkás” ökocímkéje az Ecolabel

Ez olyan termékeket tanúsít, amelyek garantáltan és függetlenül ellenőrzött módon alacsony környezeti hatással rendelkeznek.

Az uniós ökocímke elnyeréséhez az áruknak és szolgáltatásoknak teljes életciklusuk során – a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson és forgalmazáson át az ártalmatlanításig – magas szintű környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük.

A címke arra is ösztönzi a vállalatokat, hogy olyan innovatív termékeket fejlesszenek ki, amelyek tartósak, könnyen javíthatók és újrahasznosíthatók.

Milyen ökocímkék vannak a világban?

Az EU területén az Unió saját védjegyén túl több másikat is eredeti európaiként tartunk számon, ráadásul számos olyan tanúsítvány is használatban van (pl. EKOenergy, Bra Miljöval, vagy TÜV Nord A75), amelyek úgy bírnak ökológiai követelményekkel, hogy erőművek szerezhetik meg minősítésként.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az ISO 14000 sémán belül szabványokat hozott létre a címkézési gyakorlatokra vonatkozóan.

Az I. típus (ISO 14024) egy olyan önkéntes, több kritériumot figyelembe vevő ökocímke-program, amelyet egy független harmadik fél értékel. Az odaítélő szerv lehet kormányzati szervezet vagy nem kereskedelmi magánszervezet.

Mivel az összes, ökológiai védjegynek tekinthető tanúsítványt végigvenni elég terjedelmes lenne, most inkább összpontosítsunk a jobban ismert, kisfogyasztókat érintő ökocímkékre.

Fairtrade

A Kék Angyal utáni egyik legelső, világszerte ismertté vált ökocímke a Fairtrade volt. Ez a szabvány az etikus beszerzésre helyezte a hangsúlyt. A hollandok a mexikói kávétermelőkkel együtt dolgozták ki az 1980-as években.

A Fairtrade-szabványok hatálya alá tartozó termékek óriási választéka létezik. Minden egyes Fairtrade termék megvásárlása valódi változást hozhat a gazdák és a dolgozók számára világszerte.

Nordic Swan

A Nordic Swan, azaz Északi Hattyú ökotanúsítványt 1989-ben alapították. A norvég, svéd, finn, izlandi és dán hatóságok által kiadott skandináv ökocímke célja a fenntartható formatervezésű termékek gyártásának az ösztönzése.

Olyan termékeknek ítélik oda, amelyek megfelelnek a pontos környezetvédelmi előírásoknak, és 3 évente meg kell újítani.

Energy Star

Az elektronikai termékek világában a legismertebb ökotanúsítvány az amerikai Energy Star. Az 1992-ben létrehozott amerikai védjegyet az Európai Bizottság 2001-ben fogadta el.

Az ökocímkék hatása

Két kutatást is végeztek az ökocímkék vásárlókra gyakorolt hatásáról, és meglepő eredményre jutottak: a kedvező ökológiai imázzsal rendelkező származási ország említése nincs hatással az ökocímkével ellátott termék értékelésére (1. és 2. tanulmány). A kedvezőtlen ökológiai imázzsal rendelkező ország említése azonban negatívan befolyásolja a termék értékelését, különösen akkor, ha nincs információ a márkáról.

Azt se feledjük, hogy ma már több mint 450 különböző ökocímke létezik a világ 199 országában (itt nézheted végig az összeset), és ez azért felveti a kérdést, hogy valójában mennyivel jár tényleges minőségi megfelelőség – és mennyit adnak ki pusztán pénzért.

Nyitókép: eco-intelligent.com

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő