Passzold vissza, tesó: mobil újrahasznosító kampány útmutató

A Passzold vissza, Tesó! kampány egy figyelemfelhívó kezdeményezés, mely használt mobiltelefonok, GPS-ek és táblagépek gyűjtésével hívja fel a figyelmet az ezekhez az eszközökhöz szükséges különleges fémek etikátlan beszerzésére. Egyúttal tesz is ellene, mert egyébként mit csinálunk a használt mobiltelefonjainkkal? Mi lenne, ha nem csak hevernének a lakás rumlis zugaiban, vagy egy hulladéklerakón (hiszen a telefonok nem egyszerűen elektronikus hulladékok), hanem visszakerülnének a körforgásba? 

Ha ugyanis a nyugati világ csak a feleslegét adja vissza, hogy újra felhasználhassák mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök gyártására, az már nagy segítség tud lenni sokak számára, akik nem élnek olyan szerencsés körülmények között, mint mi. Például nincs egyáltalán mobiltelefonjuk. Hogy mindez miért életbevágóan fontos? Elég utalnunk az őserdők irtására, a vadon élő állatok, különösen a főemlősök kipusztítására, és egyúttal a gyermekrabszolgaságra. Ezek vannak ugyanis a mi életszínvonalunkhoz nélkülözhetetlen mobiltelefonok hátterében, elsősorban Közép-Afrikában. 

Mi az a Passzold vissza, Tesó! kampány?

A Passzold vissza, Tesó! kampány a Jane Goodall Intézet kezdeményezésére jött létre, a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével. A cél minél több használaton kívüli mobiltelefon összegyűjtése. A mobiltelefonok előállításához, egészen pontosan a kondenzátorok bevonásához ugyanis egy koltán nevű ércre van szükség, amely nagyrészt Afrika őserdeiben található. Ebből vonják ki a tantál (vegyjele: Ta) nevű fémet, amely miatt mind az ember, mind a környezet számára elképesztően kíméletlen módon termelik ki a koltán ércet az őserdőkből. 

Hogyan működik a passzold vissza, Tesó! kapmány?

A kampány lényege, hogy meghatározott időszakokban (ősszel és tavasszal) intenzív gyűjtést indít iskolákban, önkormányzatoknál, munkahelyeken és különböző intézményekben: megkérik az odatartozókat, hogy minden olyan háznál megbúvó mobiltelefont, táblagépet, régi GPS-t, amit már nem használnak és nem is fognak többé használni, hozzanak be. 

A kampány alapvetően úgy működik, hogy egy intézménynek regisztrálnia kell ezen az űrlapon, majd egy megfelelő gyűjtődobozba gyűjteni a mobilokat, és visszajuttatni azt a gyűjtőpontra. A kampányt tavasszal és ősszel meghirdetik néhány hetes időszakokra, de vannak egész évben elérhető gyűjtőpontok is. A gyűjtőpontok itt találhatóak, bár jelenleg, a 2023-as tavaszi kampány után sajnos szünetel a program egy országos szintű hulladékgazdálkodási irányváltást követően. A tárgyalások elkezdődtek a MOHU-val, így várhatóan ősszel újból elindul a kampány.

Jelenleg az 1111 gyűjtőpontról 2022-ig összesen több mint 6 tonna mobiltelefont gyűjtöttek össze a kampány kezdete óta több mint 335 tagintézményen keresztül. A telefonokat a gyűjtődobozba érkezés után szétszerelik, majd ledarálják, kinyerik belőlük az értékesebb hasznosítható alapanyagokat (például a tantált, az aranyat), a műanyag részeket betonsalakba keverik. A telefonokért kapott adományösszeggel afrikai projekteket támogatnak, például az ugandai kikötő- és iskolahajó építési program elindítását.

Miért fontos a kezdeményezés?

A mobiltelefonokat, mivel évről évre újabb technológiákkal dobnak a piacra új mobiltelefonokat, egy átlag nyugati ember rendszeresen cseréli. A telefonok átlagos élettartama drámaian lecsökkent az utóbbi évtizedben. Ha csak megnézzük, tíz vagy tizenöt éve milyen mobilokat használtunk, be kell látnunk: ez is fogyóeszköz. Azonban nyomós okunk van arra, hogy ebből a szempontból is tudatosabbá váljunk, és ne hagyjuk hányódni a lakás eldugott zugaiban a régi mobilokat, amelyeket már sohasem fogunk használni. 

A világ koltánbányáinak nagy része (80%-a) Afrikában (elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a környező országokban) található, ahol olyan sokszoros láncolattal működik, hogy az elektronikai cégek sem tudják egyértelműen, hogy mennyire illegális az a fém, amellyel dolgoznak. Bár vannak cégek, amelyek próbálnak legális és etikus koltánforrásból dolgozni, a helyzet még mindig elég reménytelen, és Kína afrikai terjeszkedése sem kecsegtet sok javulással ismerve a környezet és a munkaerő iránti érzékenységüket.

Az afrikai koltánbányászatot ugyanis helyi kiskirályok, hadurak uralják, akiket még a nemzeti parkok sem tartanak vissza, hogy kiirtsák az erdőket. Ennek következménye, hogy az őshonos élőlények természetes élőhelyei megszűnnek, vagy ahol utak keresztezik az őserdőt ott feldarabolódnak – a helyi fauna élete felborul, vagy akár meg is szűnik. A csimpánzok, gorillák, bonobók és egyéb állatok élőhelyeinek eltűnése mellett a bányák kialakítása érdekében akár még le is mészárolják ezeket az állatokat. 

A másik etikátlan dolog a koltán kitermelésében, hogy nem ritka, hogy gyerekekkel dolgoztatnak éhbérért, rabszolgamunkában — ha egyáltalán fizetnek valamit. Előfordul ugyanis az is, hogy a dolgozók családtagjait túszként tartják, és így kényszerítik munkára a helyi férfiakat. A bányászat rettenetes és veszélyes körülmények között, és elavult eszközökkel történik. A szűk járatokba mindenféle védőfelszerelés nélkül gyerekeket küldenek, akik beférnek , és igen rossz egészségügyi körülmények között dolgoznak hosszas munkanapokon keresztül.

Mindezek fényében talán érthetőbb, hogy mi a tétje a használt mobiltelefonok visszakerülésének a gazdaságba. Ha ugyanis csökken az igény a koltán iránt, és a figyelem jobban a kizsákmányolók és áldozataik felé fordul, van esélyünk a helyzeten változtatni. Különösen, hogy mobiltelefon-igényeinkkel nekünk is van felelősségünk ebben, még ha eddig nem is tudtunk róla.

Ki kezdeményezte a passzold vissza, Tesó! kampány elindítását?

A kampányt elsősorban a Jane Goodall Intézet kezdte, hiszen ők testközelből ismerik nemcsak az afrikai őserdők és az ott élő állatok helyzetét, de azt is, hogy kik és milyen körülmények között dolgoznak a koltánbányákban. Az intézet együttműködik a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvánnyal és a Védegylet Egyesülettel, és együtt indították a kampányt, amit évről-évre újraindítanak. Ehhez igény szerint tartozhatnak előadások is, amellyel az afrikai helyzetet és a kampány fontosságát mutatják be. Az gyűjtőpontok gondoskodnak a váltás utáni kampány újraindulásának kérdéseiről és az arról való kommunikációról is. Rendelhetnek előadást is a gyűjtőpontok, és ilyenkor a KÖVET Egyesület segít a kihelyezésben, meg amiben még szükséges.

Miért állt le jelenlegi formájában a passzold vissza, Tesó! kampány 2023. júniusában?

A begyűjtött használt mobiltelefonokat eddig az Intermetal ReCycling Kft. gyűjtötte be, és szerelte szét újrafelhasználásra: az ő profiljuk a hulladékokból kinyerhető és újra feldolgozható alapanyagok hasznosítása. A mobiltelefonok alapanyagai így visszakerülnek a körforgásos gazdaságba, és a nyersanyagok bányászatának mértéke csökken ezáltal.

2023. július 1-jétől a MOHU, vagyis a MOL csoport vette át a hulladékok begyűjtését és kezelését Magyarországon. Az eddigi visszagyűjtő kampány ezért a 2023-as tavaszi szakasszal lezárul, de már folynak a tárgyalások, ugyan még nem egyértelmű, hogy milyen irányba megy tovább a hulladékgazdálkodás.

Mit lehet tudni a kampány működéséről a 2023. július 1-i országos szintű hulladékgazdálkodási irányváltás után?  

Biztosat még nem lehet tudni, hiszen az országos szintű irányváltás magában hordozza a változást, ami nem feltétlenül ugyanazt az irányt követi, mint az eddigiek: új szerződéseket kell kötni, és újra kell tárgyalni minden típusú hulladék kezelését. Reménykedünk benne, hogy a mobiltelefonok újra felhasználása továbbra is mérsékli a károkat, amelyeket a nyugati világ életmódja és gondolkodásmódja okoz a harmadik világban élő embereknek, nemcsak ezen a téren.

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.