Miért esik savas eső? Milyen hatása van a környezetre?

Mi a savas eső?

Savas esőről akkor beszélünk, ha egy csapadékfajta pH értéke savasabb az átlagosnál. A kémiailag  tiszta víz pH értéke 7. Az esővíz pH értéke a légkörben oldott szén-dioxid és egyéb gázok miatt mindig kicsit eltérő. Bármennyire is különös, de a a tiszta eső is gyengén savas a légkör szén-dioxid tartamából disszociált szénsav miatt, illetve villámlások nyomán egy kevés salétromsav is keletkezhet.

Savas eső az, amikor a csapadék pH-ja ennél a szénsav által okozott értéknél is alacsonyabb, vagyis pH 5.6, egyes kutatócsoportok szerint pH 5 alatt.

A savas eső nem csak esőt jelent, hanem bármilyen nedves csapadékformát, így eső, hó, vagy köd is lehet savas. 

Milyen savak vannak van a savas esőben? 

Az ipari tevékenység során a légkörbe kikerülő  kén-dioxid és a nitrogén-oxidok több lépcsőben végül kénsavvá (H2SO4) illetve salétromsavvá (HNO3) alakulnak. De előfordulhat még sósav is, mivel egyes tüzelőanyagok és vegyipari folyamatok klórt juttatnak a levegőbe.

Mitől és hogyan alakul ki savas eső?

A savas eső emberi tevékenység, ipari légszennyezés következménye. A történelem folyamán azonban az iparosodás előtti időszakból is találtak savas esőre vonatkozó geológiai adatokat, ez azonban szórványosan és kis területen, időszakosan jelentkezett vulkanikus tevékenység következményekre utalt.

A folyamat akkor válik igazán rombolóvá, ha az elnyelő, semlegesítő folyamatok gyengék. Egy vulkánkitörés után a környezet viszonylag gyorsan regenerálódik, ám a folyamatos, egyre gyorsuló ütemű ipari légszennyezést már nem tudja elnyelni, semlegesíteni a környezet.

A savas eső, savas lecsapódások elsősorban az alábbiak miatt következnek be: 

• Nehézipar, vegyipar, műtrágyagyártás
• Bányászat, kohászat
• Közlekedés, autók, belső égésű motorok
• Erőművekben fosszilis üzemanyagok, szén és kőolaj égetése során
• Városi háztartások légszennyezése miatt

A savas eső a levegőszennyezettség következménye, de a legtöbbször nem pont ott a legdrámaibb a helyzet, ahol a legmagasabb a légszennyezettség.

Nézzük meg a képen. A zöld területek a fokozottan védendő, kényes élőhelyek, a sárga a potenciálisan érintett terület, a piros, ahol jelenleg károsodott az élővilág a savas esőktől:

Milyen messzire juthat el a savas eső?

 A savas csapadék, a kén-dioxid a légköri áramlásokkal, széllel akár 1500-3000 kilométerrel távolabb is leeshe. Az ammónia ennél közelebb okozhat károkat.  Azt kell figyelembe venni, hogy milyen az uralkodó széljárás: Nyugat-Európában az uralkodó szélirány az óceán felől nyugati, így például a Nagy Britannia okozta légszennyezettségtől a skandináv erdők és tavak pusztulnak. 

Ha a savas esőről szólunk, akkor a száraz és a nedves ülepedés fogalmával is meg kell ismerkedni.

A környezetszennyezés, légszennyezés nyomán a SO2, NO, NO2 a talaj és az élővizek elsavasodását okozza. A savas csapadékot esőt, ködöt más néven nedves ülepedésnek hívják, 0,1 – 1µm közti aeroszol részecskéket csapadék formájában juttatja a környezetbe. Ez nagyon finom porlasztást jelent, ezért is tud olyan messzire eljutni. Igen ám, de akkor mi okozza a szennyező iparterületeken a drámai élőhelypusztulásokat?

A száraz ülepedés ennél lényegesen nagyobb részecskéket jelent sajnos: a  porszemcsékre adszorbeált káros anyagok és gázok viszonylag gyors ülepedése. Tehát a porszennyezettség is okozhat elsavasodást, ami különösen veszélyes az ipari városokban, nagyvárosokban élőkre.

Hogyan hat a savas eső az élőlényekre?

A savas ülepedés, savas eső romboló hatásának mértékét  befolyásolja, hogy milyen koncentrációban tartalmaz káros anyagokat (mennyi a pH értéke), illetve milyen mennyiségben és gyakorisággal éri az adott területet.

Lényeges még az is hogy hova esik:  a kőzet, a talaj, a víz savközömbösítő képessége eltérő, valamit az is szempont, hogy az adott területen milyen, a környezet pH értékének változását mennyire toleráló fajok élnek. Az alapkőzet is befolyásolja a hatás mértékét, a mészköves és vulkanikus vidékek gyorsabban pusztulnak, mint például a gránit.

Figyeld a zuzmókat!

A savas eső egyik jól látható indikátora az adott helyen élő zuzmófajták, melyek fejlődése megáll, lelassul, vagy akár el is tűnhetnek a zuzmók. A zuzmótelepek bonyolult ökológiai rendszerek, melyek talán a leggyorsabban reagálnak a környezet pH változására.

A legérzékenyebb fák a savas esőre a nyitvatermők, vagyis a fenyvesek, ősborókások.

Mivel magasabb helyeken élnek, ahol több a csapadék, az elsavasodás nagyobb veszélyt jelent számukra. Különösen pusztítóak a fenyvesekre a savas ködök, amikor a savas pára beszorul a fák közé és teljesen bevonja a tűleveleket. Ettől megsérül a természetes gyantás viaszréteg, amely ezeket védi és így a kártevők nagyobb pusztításra képesek. Mivel nem hullatják a lombjukat, a megújulásuk így roppant nehéz. 

A zárvatermő, lombhullató fafajok is sérülnek, de nem csak a leveleik által.

Másodlagos és sajnos tartósabb kár, hogy ha csökken a talaj pH-értéke, a kötött formában lévő nyomelemek stabilizálódnak, így például gyakori lesz az  alumíniummérgezés, amely elpusztítja a fák gyökereinél szimbiózisban élő gombákat. Felborul a talaj pH érték egyensúlya, és az élőhelyen elszaporodnak az ellenállóbb, akár nem őshonos, invazív fajok.

A gyeptársulások összetétele is megváltozik a savas eső hatására, így nem csak az erdők, hanem a füves, bokros, legelőnek alkalmas területek is károsodnak.

Kristálykék halott tavak

A tavak vizes élőhelyek elsavasodása akár teljes sterilizációval is járhat, vagyis a víz élővilága kipusztul. elsőként a legkényesebb planktonok, moszatok és algák tűnnek el, de mivel ezek képezik a tápláléklánc alját, a belőlük táplálkozó halak, kétéltűek és hüllők is kipusztulnak.

A planktonok, algák, mikroszkopikus vízi élőlények kipusztulása után jönnek létre a kék színű, kristálytisztának látszó „halott tavak”. (Kék a vizük, mert a zölddé tevő algák elpusztultak.) 

Sajnos számuk világszerte több tízezer, Kanadában, az USA-ban, illetve észak Európában ismerjük a legtöbbet, de sajnos Kínából nincs erről pontos adat, így bizonnyal ennek a többszöröséről lehet szó. Számukat meg lehet becsülni, hiszen az uralkodó szelek nyomán a nagyobb városok, ipari övezetektől nem messze szinte mindegyik élőhely érintett.

Hogyan hat a savas eső az épített környezetre?

A savas eső a városokban nagy pusztítást képes okozni.  Elsősorban a régi házak, épületdíszek, szobrok válnak áldozattá, de a városi növényzet pusztulásával a zöldfelület is csökken.  

A mészkőből és homokkőből készült épületeket és szobrokat rongálja a kénsav, mely reakcióba lép a kálcium-karbonáttal és gipszet alkot. Ekkor látszik úgy, mintha a szobrok arcai  lassan elolvadnának, elkopnának, a finom részletek eltűnnek.

a Nitrogén, kén és szén-dioxid savanyító hatására a fémek, fémszerkezetek, hidak, korlátok korrodálódnak. A festékek hámlását, élettartamát is csökkenti, melyek apró részecskékben leválnak, és nehézfémekkel tovább szennyezik a környezetet.

A savas eső egészségügyi hatása az emberekre

A légszennyezés, például a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, vagy súlyosbíthatják a meglévő tüneteket. A légzőszervi megbetegedések, például asztma vagy krónikus hörghurut különösen a kisgyerekekre és az idősebb, legyengült szervezetűekre jelentenek veszélyt. A savas esőt okozó légszennyezés apró részecskéi bejutnak az emberek tüdejébe, egészségügyi problémákat okozhatnak, vagy súlyosbíthatják a meglévő problémákat. 

Közvetlenül a savas eső nem okoz megbetegedést, tehát nem kell félni, ha elered az eső, vagy a bőrünket éri. Csak extrém savasság esetében okozhat ez problémát, ami nagyon ritka. A fő baj az, ami miatt a savas eső, a savas köd kialakul és ez a légszennyezettség, a globális felmelegedés és a klímaváltozás.

Hol mennyire savas az eső? Hol a legnagyobb a probléma?

1970 −ben Kanadában: a Sudbury-kohóművek körüli tavak vizének pH-értéke helyenként 4,5 alá csökkent.

Csehország, Németország és Lengyelország ipari területein a „Fekete Háromszögben” drámai helyzet alakult ki a 1970-es és 80-as években. A terület egyes részein az egész erdőállomány sérült, vagy kipusztult, sőt a vasúti pályákat is korrodálta a savas eső. 

Az Egyesült Államok keleti részeit sújtotta a legsavasabb eső a világon a 80-as években, (pH 2,8 – 3) a széntüzelésű erőművek kibocsátása miatt. Los Angelesben a ködök pH-ja gyakran kisebb 3.0-nál. 

2000 óta főleg az ázsiai városokban, például Pekingben és Újdelhiben megugrottak az értékek.

Így változott 30 év alatt a savas esővel érintett területek aránya Európában

Hol a legrosszabb a helyzet?

Jelenleg Kína, USA, a fejlődő országok, Kelet Európa országai, illetve a volt Szovjetunió területén lévő erdőkben okoz a savas eső nagy pusztításokat. Régebben Nyugat Európa volt a vezető e téren. Ott a legrosszabb a helyzet, ahol a legiparosodottabb a vidék, illetve ott, ahol a környezetvédelmi, károsanyag-kibocsátási, levegőtisztasági szabályozás nem elég szigorú és következetes.

Mit lehet tenni a savas eső kialakulásának megelőzéséért?

Elsősorban a káros anyag kibocsátását, a légszennyezettséget kell tartósan csökkenteni. A Fosszilis tüzelőanyagok égetését a nitrogén-oxid, a klór és az ammónia légkörbe való kijutását kell megakadályozni.

Egyéni szinten minden olyan szóba jöhet, mellyel a levegő minőséget javítjuk

Energiatakarékosság:  A savas eső elkerülése érdekében a legnagyobb egyéni lépés az energiafogyasztás csökkentése. Oltsuk el a lámpákat, kapcsoljuk ki az elektromos gépeket, ha nem használjuk. Minimalizáljuk a légkondicionálást, illetve válasszunk energiatakarékos fűtést és ne fűtsünk akkor, ha nincs rá feltétlenül szükség, ha elmegyünk otthonról. 

Közlekedés:  Mivel az autók jelentősen hozzájárulnak a légszennyezettséghez, a savas esőhöz,fontos, hogy csökkentsük a személyautós forgalmat. A tömegközlekedés igénybevétele környezetkímélő. Kerülje az autó használatát, illetve a légi közlekedést, amikor csak lehetséges.

Régiós szinten az alternatív tüzelőanyagok és a korszerűbb gyártási technológiák használatának elterjedése. A savas esők megelőzésének kiváló módja az, hogy átállunk a megújuló energiaforrásokra, például a napenergia, a szél és a víz energiájára. 

Globális szinten a káros anyagok: szén-dioxid, kén-dioxid, klór, ammónia, stb.  kibocsátásról szóló nemzetközi egyezmények jelentik a megoldást. 

Kevesebb fosszilis üzemanyag elégetése, korszerűbb, megújuló energiára való átállás. Technológiai fejlesztések támogatása, környezetkímélő gyártási módok bevezetése, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A legnagyobb ipari termelő országok viselik a felelősség oroszlánrészét: az USA, Kanada, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, illetve a nyugat-európai országok

A savas eső világszerte probléma

Szinte nincs olyan terület, olyan ország, mely ne lenne érintett. Nálunk, közép-Európában is súlyos a helyzet, a hazai erdők 35-40%-a károsodott valamilyen szinten. A természet képes regenerálódni, de ehhez idő kell, lehet hogy sokszorosa annak, ami idő alatt tönkretettük. A savas esők, a globális felmelegedés, a klímaváltozás még megállítható, de ehhez globális akarat kell.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása.