A gyönyörű Szigetköz: látnivalók, kirándulóhelyek, élővilág

A Szigetköz akkor került az országos figyelem középpontjába, amikor harminc éve, a Bős-Nagymarosi vízerőmű építése hatalmas károkat okozott a térségben. A Szigetköz hazánk egyik kevéssé ismert, titkokkal és történelemmel teli térsége.

Igen, aligha túlzás azt állítani, hogy a Szigetköz története és sorsa kicsiben modellezi az egész országot. Ideje hát alaposabban megismerni.

Mi az a Szigetköz?

A Szigetköz valójában megannyi apróbb és nagyobb sziget alkotta, önálló kistérség a Nagy- és a Mosoni-Duna ágak ölelésében.

A természetjárók és a kultúrát kedvelő turisták egyaránt kedvelik, mert rendkívül változatos a növény- és állatvilága, számos vízi- és szárazföldi túraútvonal, sportolási lehetőség és több mint ezer évnyi történelem várja az ide érkezőket.

Ha létezik igazán autentikus kárpát-medencei régió, amely az egész országot leképezi kicsiben (jó értelemben véve), akkor a Szigetköz az: itt megtalálható a virágos növényeink 47%-a és a halfajaink 80%-a.

Hol van a Szigetköz? Mekkora a kiterjedése?

A Nagy-Duna és Mosoni-Duna határolja a kistájat, ahol Magyarország legnagyobb szigete is megtalálható. Tényleg hatalmas, hiszen 375 km2-es. Összehasonlításként, Budapest területe 525,2 km2, Székesfehérvár pedig 170,9 km².

Két nagy részre tagolódik, a Felső- és Alsó-Szigetközre. A Szigetközt szlovák nyelven Malý Žitný ostrovként, németül pedig Kleine Schüttinselként ismerik régóta, hiszen mind a szlovák, mind az osztrák határhoz közel fekszik.

Hogyan keletkezett a Szigetköz?

Az évmilliók során a Duna rengeteg hordalékot halmozott fel, ahogy a Kisalföld térségébe ért.  Egykor a Nagy-Duna élő és holt ágai, illetve kisebb-nagyobb vízfolyások szőtték át a Szigetközt, de a ma ismert képét a múlt század végén lezajlott folyószabályozás alakította ki.

A Bős-Nagyma­ros vízlépcső miatti építkezések azonban súlyosan veszélyeztették a régió élővilágát. Az élővilág megőrzését a Szigetközi Tájvédelmi Körzet létrehozásával segítette elő annak idején a Győr-Sopron Megyei Tanács. A védetté nyilvánítást a Bős-Nagyma­ros vízlépcső megépítése tovább indokolta.

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Szerencsére még időben észbe kaptak a múlt évezredben, és 1987-ben megalapították a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet, azzal a céllal, hogy megőrizzék a sajátos vízrendszerét, tipikus növény- és állatvilágát. Kifejezetten nagy területen, 9157 hektáron fekszik, amiből 1325 hektár fokozottan védett.

Milyen a Szigetköz növényvilága?

Magyarország természeti kincsestára, mesevilága elevenedik meg a Szigetköz növényvilágában. Mindezt túlzás nélkül mondjuk, mert sokféle különösen ritka növényfajnak ad otthont, melyek Magyarországon máshol nem találhatóak meg természetes környezetben.

Még szabatosabban kifejezve, a Szigetköz a magyar flóratartomány (Pannonicum) alföldi flóravidékének (Eupannonikum) kisalföldi flórajárásába (Arrabonicum) tartozik.

Külön megemlítendő a keskenylevelű gyapjúsás, a mocsári kosbor, a mocsári nőszőfű, a szibériai nőszirom és a kornistárnics. Emellett több sajátságos mikrorégiót találunk itt: mocsárréteket, láperdőket és ligeterdőket.

Szigetközi mocsárrétek

Mindössze egyetlen helyen maradt meg botanikailag értékes mocsárrét a Felső-Szigetközben, viszont az Alsó-Szigetközben még sok részen megtalálni, azonban nem védett terület. Régen, amíg még sokan éltek legeltetésből, fontos szerep jutott a dús gyeppel termő réteknek, ahol megannyi mocsári virág nő.

Láperdők a Szigetköz területén

Láperdőből ráadásul mind a három fajta megtalálható: a vizesebb régiókban a dárdás nádtippanos fűzláp, a hordalékkal lassan feltöltődő részeknél a mocsári páfrányos égerláp, ahol pedig már teljesen feltöltődött a talaj, ott mocsári sásos égerláp található.

Szigetközi ligeterdők

A ligeterdőből is mind a háromféle előfordul a Szigetközben. Akad itt bokorfüzes, puhafaliget és keményfaliget egyaránt.

Ilyen téren is botanikai kincsestár a Szigetköz, hiszen az országban máshol már majdnem teljesen, vagy egészen kipusztultak (nem kis részben a klímaváltozásnak és az erdőgazdálkodási anomáliáknak köszönhetően) a gyertyános–kocsányos tölgyesek, az égerlápok vagy a tölgy–kőris–szil ligeterdők is.

Mit tudunk a Szigetköz állatvilágáról?

Szigetköz számos, védett halfajnak is otthont ad (botos kölönte, lápi póc, magyar bucó, réti csík és selymes durbincs), de vannak új jövevények is, mint amilyen a sebes pisztráng. Ahogy a szigetkoz.hu oldalon is olvashatjuk, „az egész Szigetközre a vízi és vízkedvelő fajok a jellemzőek. Elterjedtek a laposférgek, a vízi és szárazföldi gyűrűsférgek, a kerekes férgek, és a hengeres férgek. Az ízeltlábúak törzsének sok ezer képviselőjét kikutatni a jövő feladata.

A puhatestűek a hullámtéri területek nagy számban előforduló lakói. A lassú folyású mellékágak, holtágak, kubikgödrök vizét, a nedves talajú réteket és erdőket népesítik be. Leggyakrabban előforduló fajaik: fiallócsiga, nagy mocsárcsiga, fülcsiga, nagy tányércsiga, márványozott csiga, nagy meztelen csiga, valamint a festőkagyló, a tompa folyamkagyló, a tavikagyló és a vándorkagyló.”

Védett lepkék és védett madarak a Szigetközben

Ha valaki a horgászattal eltöltött fél napok helyett inkább szépséges lepkéket nézegetne, azoknak bőven akad látnivaló, hiszen a Szigetközben találni meg a mocsári pillangók megannyi faját (itt ábécé sorrendben, de ez a réten nem garantált): aranybagolylepke, díszes medvelepke, fehérsávos földibagoly, kis színjátszólepke, magyar tölgymakkmoly, mocsári bíbormoly, szilfa púposszövő, és zanót- és vérfű boglárka.

Madarakból több mint 230 faj tekinti otthonának a Szigetközt, köztük a gázlómadaraink: kócsagok, gémek, gólyák, és persze olyan szépségek is, mint a hamvas rétihéja, a rétisas és a halászsas.

Védett emlősök a Szigetközben

Aki szereti Fekete István regényeit, már a védett emlősök miatt is otthon fogja érezni magát a Szigetközben, hiszen nyuszt, északi pocok és vidra is található, sőt ismét megtelepedett a térségből korábban eltűnt hód is.

Hogyan változott meg a Szigetköz mezőgazdasági működése a folyamszabályozások hatására? Hogyan lehet megközelíteni a Szigetközt?

A Szigetköz valószínűleg azóta lakott terület, amióta az őskorban először erre jártak emberek, hiszen halban, vadban, ehető növényekben és friss vízben gazdag vidék. A térségben a legújabb korban főként legeltető pásztorkodással és halászattal foglalkoztak, és jelentős volt a malomipar, az aranymosás, na meg a hajózás is.

Az ipari forradalom azonban elérte Magyarországot is, és a folyamszabályozás miatt a Szigetköz arculata örökre és gyökeresen megváltozott: számos holtág született, amelyek javarészt feltöltődtek azóta. Az az oldal, amelyet töltések és gátak védtek, hagyományos síkvidéki mezőgazdaságra tért át.

Az eredeti Szigetköz csupán nyomokban maradt fent. Az iparosodás, majd a huszadik századi események és gazdasági változások miatt számos régi szakma halt ki itt is, illetve a halászatban, vízi közlekedésben is új eszközök jelentek meg.

Bős-Nagymaros is súlyos csapást jelentett

Amikor 1963. április 20-án a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánybizottságai döntöttek a Bős-Nagymarosi Vízlépcső megépítéséről, valójában egy akkor már bő fél évszázados ötlet megvalósításáról határoztak.

Az, hogy a Dunát fel lehetne használni villamosenergia termelésre, régi ötlet, ám mivel síksági folyami szakaszról beszélünk, rengeteg beruházást kellett ahhoz, hogy a kellő energia gyűljön össze mesterséges tározókban. Ez azonban olyan súlyos károkkal járt (volna), hogy végül 1989. október 31-én a magyar országgyűlés határozatot hozott a vízlépcső munkálatainak végleges leállításáról (a Vízlépcső építkezésének rövid története itt olvasható).

Mindez azonban nem hatotta meg a szlovák felet, a Duna 60%-át elterelték, és így majdnem ökológiai katasztrófát okoztak.

A Vízlépcső hatása a Szigetközre

„A Duna 1992 októberében történt elterelése lecsökkentette a felszín alatti vízrendszer természetes utánpótlódását, és megváltoztatta az áramlási viszonyokat. A Szigetköz jelentős részén bekövetkezett drasztikus talajvízszint-csökkenés kedvezőtlen hatásait az 1995-ben kialakított dunakiliti fenékküszöb mérsékelte” – olvashatjuk a naturparkok.hu oldalon.

Márpedig a természetvédelmi térség szempontjából is fontos tényező, hogy „A folyó vízjárását 1995 májusa óta az éghajlati viszonyok helyett a magyar-szlovák kormányközi egyezmény szabályozza, amely rögzíti, hogy a dunacsúnyi gáton mennyi vizet engednek az Öreg- és a Mosoni-Dunába. A kavicsos anyagú hordalékkúpban tárolódó, jelentős mennyiségű felszín alatti víz hazánk második legnagyobb ivóvízbázisát képezi.”

Hogyan jutok el a Szigetközbe?

Ha autóval akarsz menni, és van vármegyematricád, akkor az M1-es autópályát javasoljuk. Térj le Mosonmagyaróvárnál (ekkor Halászinál fogsz megérkezni) vagy Győrnél (ekkor pedig Győrújfalu felől, csak hogy egyszerű legyen megjegyezni).

Ha tömegközlekedsz, akkor mind a vonatról, mind a volánbuszról a fenti városokon keresztül jutsz oda. Ha viszont inkább a kerékpárt vagy a vízi utat részesíted előnyben, akkor a Szigetköz igazán neked való, már amiatt is, mert Mosonmagyaróvárat és Győrt gyakorlatilag különálló bicikliút köti össze az EuroVelo 6 helyi szakaszaként.

Milyen jellegű túrákat lehet megtenni a Szigetközben?

Bátran állíthatjuk, hogy heteket tölthetsz el biciklizve a Szigetközben anélkül, hogy feltétlen kétszer ugyanazon a szakaszon tekernél. Rengeteg szövevényes, rejtek útvonalat fedezhetsz fel, és ha mégis megunnád a biciklizést, vagy kisgyerekekkel mennétek családi túrákra, akkor várnak titeket a kajak- és kenutúrák, amik során „bejárhatjátok” a lagúnákat és ártereket.

Tapasztalt vízitúrázóknak ajánljuk a 105 kilométeres extrém utat Rajka és Győr között, ha pedig már mozdítani se tudjátok a karotokat, akkor motorcsónakos hajóútra is kelhettek.

Apropó, család: a Szigetköz kifejezetten családbarát hely, és a Dodó vadfarmot (szinte) minden apróbb és nagyobb gyerkőc imádja, mert azon túl, hogy vadállatokat láthattok közvetlen közelről, van állatsimogató és játszótér is.

A horgászat szerelmesei, amennyiben nem védett halakra mennek, akkor egy egész életre elegendő, kiváló pecás helyet látogathatnak végig, hiszen a hajóforgalomtól mentes, csendes helyeken majdnem biztos a kapás.

Aki jobban szeret bot helyett gyeplőt fogni, annak a túralovaglást javasoljuk – a Szigetközben több lovarda is működik, bátran szálljatok nyeregbe!

A térség falvai közel vannak egymáshoz, így akár biciklivel, akár lovon túráztok, könnyedén tudjátok úgy időzíteni, hogy az ebédet az egyik településen, az uzsonnát a másikon, a vacsorát pedig a harmadikon költitek el – menet közben pedig lemozogjátok a bevitt kalóriákat.

Márpedig látnivalóból tényleg akad pár!

Kisiskolásoknak: Morotva-tavi tanösvény

Ha viszonylag gyorsan meg akarjuk ismer(tet)ni a Szigetköz növény- és állatvilágát a gyermekeinkkel, akkor a Morotva-tavi tanösvényt javasoljuk első körben. Helyileg Dunaszegen találjuk, és a Morotva-tó nagyjából másfél kilométeres körbesétálásával, no meg a helyi élővilág megismerésével jár.

Akit inkább a madarak érdekelnek, itt talál egy remek madármegfigyelő tornyot is, ahonnan láthatjuk és fényképezhetjük is az őshonos kócsagokat, vércséket, récéket és ölyveket.

Kulturális látnivalók Szigetközben

Aki kedveli a keresztény szent helyeket és búcsúkat, annak feltétlen javasoljuk a hédervári Boldogasszony-kápolna, illetve a Máriakálnoki Sarlós Boldogasszony-kápolna és Rozárium felkeresését.

Hédervárott a Boldogasszony-templomba belépve az érett középkor egyik fennmaradt templomába jutunk, amely Mária-kegyhely is, és persze a Héderváry család temetkezőkápolnája.

Máriakálnokon a búcsújáró hely mellett a rozárium látogatását javasoljuk a virágot kedvelő embereknek, mert itt több mint háromezer rózsában gyönyörködhetünk.

A hédervári kastélyt szintén érdemes felkeresni, már a parkja is szemet gyönyörködtető, és belül igazi csodahelyeket találunk, ahol érdemes pár órát elidőzni.

A mosonmagyaróvári várat a középkor szerelmeseinek javasoljuk, hiszen ennek alapjait István király rakatta le, így amikor átmegyünk az alagútszerű kapuépítményen, egy ezer éve álló, persze többször átépített várba jutunk.

Szintén meg kell említenünk a lipóti termálfürdőt, ahol aztán az egész család, vagy párok is remek kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket találnak amellett, hogy gyógyvízben fürödhetnek – az ízületi bántalmakban szenvedők feltétlenül keressék fel!

Végül meg kell említsük a denkpáli hallépcsőt is. Ha tudni akarod, hogyan lépcsőznek a halak lábak nélkül, irány Denkpál! Annyit elszpojlerezhetünk, hogy végig úsznak: hazánk egyetlen, természetes hallépcsője abban segíti a vándorló halfajokat, hogy bejuthassanak a mellékágakba.

Hogyan óvjuk a Szigetközt egy vízitúra során?

A szigetközi Duna-ágakban a kenu- vagy csónaktúrák minden résztvevő számára élvezetes és izgalmas élményt jelenthetnek. Fontos azonban, hogy ezeken a túrákon a Duna és ökoszisztémája védelmét helyezzük előtérbe.

Ennek érdekében létezik néhány írott és íratlan szabály (pl. állatok és növények törvényi védelme), amelyet be kell tartani a folyó és annak növény- és állatvilágának védelme érdekében.

A legelső és legfontosabb, hogy tartsuk észben: vendégek vagyunk ott

Akit nem érdekel a természet, menjen inkább városi túrára. Aki viszont evezőt ragad, lehetőleg ne zavarja a növény- és állatvilágot!

A Dunán való tartózkodás során kerülje a túlzott zajkeltést, és hagyja békén az állatokat vagy élőhelyüket. Ne szedjen virágokat vagy növényeket a folyópartról, és kerülje a védett területekre lépést.

Lényeges, hogy ne hagyjon maga után érdemi nyomot az útja során. Vigye magával az összes szemetét, még az organikusakat is (almacsutka, kenyérhéj, használt papírzsepi, stb.), és a túra végén dobja a szemétgyűjtőbe. Kerülje a szappan vagy tisztítószerek használatát a folyóban, mivel ezek károsíthatják a vízi élővilágot.

Maradjon a kijelölt túraútvonalon, és ha szárazföldre lépnek, akkor a kijelölt ösvényeken, hogy ne okozzon kárt a Szigetköz ökoszisztémájában. Kerülje az új ösvények és pláne a táborozóhelyek kialakítását! Fogadja meg a régi tanácsot: járt utat járatlanért el ne hagyjon.

Ha lehetősége nyílik a horgászatra, akkor kiváltképpen felelősségteljesen pecázzon. Tartsa be az összes előírást, óvatosan fogja ki és engedje vissza a halakat, és kerülje bármi olyan eszköz használatát, ami kárt tehet a természetben.

Ami pedig a legfontosabb szabályok egyike, hogy kerülje az invazív fajok behurcolását! Ne vigyen be semmilyen, nem őshonos fajt a Szigetköz területére. Ha ráunt a guppijaira, aranyhalaira, teknőseire vagy tengeri malacaira, találjon legális úton új gazdát nekik! Egy vízitúra hatalmas élmény a Szigetközben, és jelentős mértékben éppen azért, mert jóformán érintetlen természetben csónakázhatunk, kenuzhatunk vagy kajakozhatunk. Gondoskodjunk róla, hogy így is maradjon!

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő