Textilhulladék: mit kezdjünk vele? Lehet-e szelektíven gyűjteni?

A textil- és ruhaipar jelentős ágazat a világkereskedelemben. A végtermékek széles választéka változatos ipari folyamatokat is jelent, ami rengeteg vállalkozást és munkát teremt. Ugyanakkor ez az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág is, akár maguk a ruhák előállításáról, akár a keletkező textilhulladékról beszélünk. Mit tudunk ezzel kezdeni?

Hogy lesz a textilből textilhulladék?

Napjainkban a textilipar magába foglal természetes és szintetikus anyagokat is. A legkülönbözőbb végtermékeket fonalakból, szövetekből, kötött vagy nemszőtt árukból készülő, műszaki- és lakástextilek valamint ruházati cikkek alkotják. A textiliparnak több, mint 60%-át alkotja a ruhaipar, és ez a valószínűleg így is fog maradni.

Kevesen gondolnak bele, de a ruhák mellett a műszaki textíliák felhasználási területe is igen változatos, ilyen pl. az autó- és repülőipar, az orvosi és egészségügyi termékek, a logisztikában használt textilek, építészet, és számos egyéb ipar. Ezeknek az előállítása rendkívül erőforrás-igényes.

2015-ös adatok szerint nagyjából 6 millió tonnányi ruházati cikk fogy csak az Európai Unióban, és ez a szám egyre nő. Ezeknek az előállítása majdnem 200 millió tonna CO₂ kibocsátással jár. Emellett a ruhaipar több ezer tonnányi hulladékot termel évente, és a végfelhasználók a már nem kívánt és nem használt ruhacikkekkel ugyanannyi hulladékot generálnak, mint amennyit újonnan vásárolnak. Sajnos a textilek újrahasznosítása még gyerekcipőben jár; a ruhák esetében ennek aránya csak 1%, amit más iparágakban esetleg géprongynak tudnak felhasználni.

Európában országonként eltér a textilhulladékok kezelése: az élen Németország és Csehország jár, míg nálunk, Magyarországon sajnos szinte teljesen hiányoznak az erre vonatkozó technológiai megoldások. Az Unió mostani célkitűzései, hogy a textilipar átálljon a környezetbarát gyártási technológiákra, és könnyebben újrahasznosítható anyagokat használva elősegítsék a hulladékok feldolgozását.

Mit tehetünk egyszeri vásárlóként?

Fontos, hogy a vásárolt textilárukat addig használjuk, ameddig tudjuk, így eleve kevesebbet kell megvásárolnunk. Ehhez pedig az kell, hogy jó minőségű, tartós ruhadarabokat vásároljunk. Adjuk tovább, adjuk el, vagy találjunk neki új funkciót; a pólókból például kis ügyességgel bevásárlószatyrot vagy pólófonalat készíthetünk, egy pulóver pedig szolgálhat kutyafekhelyként második életében. Számtalan ötletet meríthetünk a Pinterest-ről és más DIY oldalakról.

Mit tegyünk a már megunt ruházati cikkekkel?

A ruházati cikkeknél, ágyneműknél, törölközőknél kicsit egyszerűbb dolgunk van, hiszen ezeket tovább tudjuk adni. Akár eladhatjuk őket alacsonyabb áron, vagy beadhatjuk adományként a Vöröskeresztnél, kijelölt adományboltokban vagy más szervezeteknél. Plédet, pokrócot, ágyneműt, párnát, takarót és törölközőt fel tudnak használni állatmenhelyeken is. Az összes textilhulladékot szívesen szokták fogadni kisebb-nagyobb gyárakban és üzemekben, mint géprongy.

Azok a textilhulladékok, amelyek már nem alkalmasak újrafelhasználásra, több fejtörést okoznak. Hazánkban ezeknek a gyűjtése és újrafeldolgozása még nem terjedt el, de vannak cégek, akik felvásárolt hulladékból állítanak elő fonalat és ipari vattát. Ezen kívül a bevásárlóközpontok parkolóiban, közterületen és hulladékudvarokon is lehet találni textilgyűjtő konténereket, ahol „szelektíven” tudjuk gyűjteni őket.

Olyan cégek is vannak már, akik a náluk leadott textilhulladékot felhasználják nyersanyagként, érdemes például figyelni a fast fashion boltokat, mert sok helyen van kitéve doboz a használt daraboknak. A textileket, ruházatokat lepréselik, amelyeket ezek után 3 csoportba sorolnak: textilpép, -szál és -por. A préselés után pedig fúvott hő- vagy hangszigetelésként szállítják ki az építőiparban alacsony energiafelhasználású és passzív építésű házakhoz.

Textilhulladék felhasználása napjainkban

A textilhulladékok kérdése igen összetett. Az elképesztő mértékű gyártástól kezdve, ami 2016-ban világszerte 100 millió tonna volt, és évenként 3-4%-kal nő, a világ szén-dioxid kibocsátásának a 10%-áért felelős. Ugyanakkor szükségünk van a textíliákra, hiszen ezeket hordjuk, használjuk a konyhában, fürdőben, autóban, a kertészetben, mezőgazdaságban és egyéb szektorokban is, ezért a mennyiségen változtatni nehezen lehet. Sajnos az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a népesség sokkal hamarabb szabadul meg a ruháitól, mint 15-20 évvel ezelőtt, és sokszor olyan ruhadarabok kerülnek a szemétre, amit még bőven lehetett volna használni.

A textilhulladékok viszont nem csak a fogyasztók által elhasznált hulladékokat jelentik, hanem a textilgyárakból származó ipari hulladékokat is. Ezek általában jó minőségű anyagok, ezért a további felhasználásukra is több lehetőség van. A fogyasztás utáni textilek viszont nem egységesek, ezért csoportokra szokták bontani őket.

A csoportosítás után a következő probléma, hogy a legtöbb textilt festik, színezik, vízálló anyagokat használnak fel a gyártásban, de tartalmazhatnak fémet (gombok, patentok, zipzárak), illetve műanyagokat is. Minden ilyen összetevő megnehezíti az újrafeldolgozás lehetőségét.

1. Az összegyűjtött textileket ezért először szét kell válogatni,
2. majd a pamut, poliészter és gyapjú anyagok egy speciális kezelésen mennek keresztül, ahol színtelenítik őket.
3. Ezután jön egy biokémiai depolimerizáció – ami a polimereket monomerekké alakítja. A tiszta monomerek újra felhasználhatók újabb műanyagok előállításához.
4. Ezt követi egy hidrolízis alapú kezelés.

A szétválogatott hulladékok minősége meghatározza az újrafelhasználás utáni végtermék minőségét is.

Textilhulladék a jövőben – mik a célok?

Kiemelt cél a textilhulladékok egyre hatékonyabb felhasználásának kidolgozása. Tőlünk nyugatabbra már kifejlesztett módszerekkel tudják újrahasznosítani; például műanyag előállításához képesek savakat kivonni a poliészterből, vagy glükózszirupot tudnak előállítani pamutból, amit később bioetanollá alakítanak. Fehérjét nyernek ki a gyapjúból, amit gyantaként tudnak hasznosítani a faanyagokban. 

A fejlesztők és kutatók a laboratóriumi vizsgálatokat folyamatosan az újrahasznosítási folyamatok fejlesztésére irányítják, ezzel is csökkentve a textilipar ökológiai lábnyomát. Az Európai Unió igyekszik a jövőben olyan tervekkel előállni, ahol már a gyártási folyamatok is megteremtik a későbbi újrahasznosítás lehetőségeit. Ehhez korszerűbb folyamatok kellenek, környezetbarát gyártási technológiák és olyan anyagok használata, amiket könnyebb újra felhasználni.

Fontos a lakosság felé kommunikálni a textíliák elkülönített gyűjtését, és ennek biztosítását is. Annak ellenére, hogy ma még nincs konkrét cél meghatározva a hulladékképződés megelőzésére és majd a későbbi felhasználására, de a környezetbarát technológiák és az alacsonyabb gyártási költségek megteremtésére a gazdaságosság szempontjából is van kereslet. Szükség lesz a jövőben a jogalkotási folyamatokban is megoldásokat nyújtani az újrahasznosítás lehetőségeire ezen rendszerek kidolgozásával. Hatékonyabbá, könnyebbé és átláthatóbbá kell tenni a fogyasztók számára a hulladékok kezelését, gyűjtését, hogy az ipar és az újrahasznosítással foglalkozó cégek már a jól szelektált textilekkel tudjanak dolgozni.

Körforgásos gazdaság a hulladékiparban

Az Unió környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a körforgásos gazdálkodás, amiről már a múltkor is írtunk. Ennek fejlődése kihatna a textilipari hulladékokra is, ami jelentősen megnövelhetné a felhasználásukat.

A körforgásos gazdaság az jelenti, hogy a nyersanyagokból gyártás során készült termék a használat után gyűjtésre és újrafelhasználásra kerül, így újra nyersanyaggá válik. Ennek része az is, hogy tartósabb nyersanyagokat szeretnének használni. Ennek kezdő lépése, a szelektív hulladékgyűjtés, aminek fejlesztésével egyre több anyagot lehet majd ipari keretek közt újra felhasználni.

A textilhulladék csökkentésére és újrahasznosítására tehát szükséges egyéni szinten is törekednünk, emellett ipari, állami és nemzetközi szinten is foglalkozni kell a témával, ha nem akarunk belefulladni a ruháinkba!

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”