Huszonnyolcadik alkalommal gyűltek össze a világ vezető diplomatái, természettudósai és döntéshozói, hogy megoldást keressenek a klímaválságra. Huszonnyolcadik alkalommal vártak milliók egy erős jelzésre, hogy komolyan veszi az emberiség korunk legnagyobb kihívását. Huszonnyolcadik alkalommal vajúdtak a hegyek, és huszonnyolcadik alkalommal is egeret szültek. Viszont ezek az egerek életképesek, és ha gyors ütemben szaporodnak, akkor megoldást is jelenthetnek.
Több, mint száz éve jelent meg az első cikk arról, hogy a szén alapú energiahordozók elégetéséből származó légkörbe juttatott üvegházhatású gázok hatással vannak a klímára, és ez gyorsuló felmelegedéshez vezet a bolygón. Fél évszázada komoly tudósok jelezték, hogy ezzel a problémával érdemben kellene kezdeni valamit. Negyed évszázada gyűlnek össze tanácskozni a klímaválságról, mégis csak lassan indul el az emberiség a megoldás felé. Idén Az Egyesült Arab Emirátusokban légkondicionált ultramodern terekben tanácskoztak közel százezren, miközben a modern történelem legmelegebb évén vagyunk túl.
A diplomácia alapszabálya, hogy minél több szereplőt kell közös megegyezésre terelni, annál inkább semmitmondó lesz a végső nyilatkozat. Így nem voltak magasan az elvárások a 28. ENSZ klímacsúcs (Conference of the Parties, COP 28) előtt sem, de mégis mintha apró lépések születtek volna a jó irányba. Örüljünk az eredményeknek, akkor is, ha tudjuk, hogy csak részeredmények, hiszen a pozitív attitűd tartja fent a reményt arra, hogy valamilyen innováció segítségével megoldható lesz majd a válság. Ebben a cikkben sorra vesszük, hogy mit sikerült az idei klímacsúcson elérni.
Megegyeztek végre a 198 országot képviselő tárgyaló felek abban a legalább egy évtizede húzódó kérdésben, hogy a gazdag országok finanszírozzák a fejlődő országok energia átállásra tett törekvéseit. Igaz a közgazdászok által becsült összegnek csupán az 1%-át dobták be a közösbe, de mégis legalább elindult a globális szolidaritás intézményesülése a klíma terén.
Vállalást tettek a tárgyalók arra is, hogy 2030-ra megtriplázódik a megújuló energia termelés volumene. Ez éves szinten 17%-os növekedést jelent, Bár tényszerűen ez majdnem annyi, amekkora növekedést mutatott a megújuló energiaipar az elmúlt években, de eddig mindig alábecsülték a kormányok a zöld energia növekedését. Mégis ez olyan politikai háttér támogatást adhat az iparágnak, amely komoly versenyelőnyt adhat neki fosszilis energiahordozókkal operáló energiatermeléssel szemben.
A pozitív fordulópontokkal kapcsolatos diskurzus is fősodor részévé vált. Most már sok komoly döntéshozó beszél arról, hogy a különböző iparágakban a zöld megoldások (például a közlekedésben az e-autók) olyan részarányt értek el, amely trendfordulót jelent hosszú távon. Kiszorítva a hagyományos karbon alapú és szennyező megoldásokat, lassan de biztosan a környezetbarát megoldások lesznek többségben a legtöbb iparágban.
Bár az olajtermelő országok nagyon ágáltak ellene, és a világ két vezető olajnagyhatalma Szaúd-Arábia és Oroszország külön diplomáciai csúcsot tartott a klímatanácskozással egyidőben, de végül mégis bekerült a záródokumentum sorai közé egy konkrét vállalások nélküli utalás arra, hogy a fosszilis energiahordozóktól távolodni kell. Azt tűzték ki az egyezményben a diplomaták, hogy 2050-re nettó zéró kibocsátási szintet szeretnének elérni globálisan, és ehhez elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás. Ez elég erős jelzés a rekord profitokat bezsebelő olajipar számára is, hogy véget ér a nagy hozamok időszaka számukra.
Másik ilyen erős jelzés, amely nem kapott megítélésem szerint a súlyának megfelelően nagy médiavisszhangot, az az erdővédelem. Bár két éve megállapodtak szóban, hogy egyetértenek az erdőirtás megakadályozásában és az erdők állapotának romlási folyamatának a visszafordításában, de mégsem született nemzetközi jogi dokumentum az ügyben. Az idei záródokumentum szövegébe ez is bekerült. Az is jellemző volt, hogy az ún. side eventek, (a helyszínen lévő nem hivatalos események) során sok előadás szólt a természetalapú megoldásokról, és azok finanszírozási lehetőségeiről. Az is előremutató, hogy a biomassza energiát (tehát erdők kivágását és hőerőművekben való elégetését) már nem tekintik megújuló energiának a záró egyezmény aláírói, és óva intenek a további ilyen irányú fejlesztésektől, hiszen a biomassza-beruházások üteme felgyorsult az utóbbi években.
Az is előrelépés, hogy felismerték a tárgyaló felek, hogy mindennapi károkat okoz a klímaválság és az elszenvedőinek globális segítségre van szükségük, amihez pénz is kell. A klímaváltozás okozta károk enyhítésére is létrehoztak egy alapot 700 millió dollárral, ám ennyi kárt két nap alatt okozhat a klímaválság egy elemzés szerint.
Sokan és sokfélét nyilatkoztak az idei 28. klímacsúcs kapcsán, az aktivista körökben trendi lett lehúzni az egész eseményt már előre az abu-dzabi helyszín miatt is. Azt fontos látni, hogy nem lehet minden klímacsúcson olyan nagyívű megállapodást létrehozni, mint amilyen a Párizsi Klímaegyezmény volt 2015 végén. Ám mégis fontos elvárás, hogy évről évre egyre komolyabb előrelépések legyenek ezeken a konferenciákon. Sokszor azt érezni, hogy a piaci döntéshozók és az állampolgárok jóval a politikai döntéshozók előtt járnak a klímasemlegességre törekvés tekintetében.
Idén a 28. klímacsúcson ismét csak óvatos tyúklépéseket tettek a világ vezetői, de legalább a jó irányba, miközben öles léptekkel kellene haladni a már megtett vállalások irányába, hiszen lassan de biztosan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el a bolygón.
Vágó Gábor | politológus-közgazdász | ökopolitika | biodiverzitás-fejlesztés | globális a lokálisban
Vélemény, hozzászólás?