De tényleg, mi az az ENSZ, és mire van?

Az ENSZ már több mint hetven éve létezik, ám egyre kevésbé tűnik úgy, mintha volna értelme a létezésének a jelenlegi formájában. Vagy ezt csak az ellenzői mondják, és valójában az ENSZ egy kiemelten hasznos világszervezet, amely rengeteget tesz a klímaváltozás ellen?

Egyáltalán, az ENSZ most micsoda? Kormányközi egyeztető testület? Világkormány? Globális vízfej? Politikai színház az átlagember megvezetésére? Hatékony intézmény az összes országot érintő problémák kezelésére? Olvass tovább és hamarosan kiderül!

Mi az ENSZ? 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ, angol rövidítéssel UN, mint United Nations) egy 1945-ben alapított nemzetközi szervezet, amelynek elsődleges célja a nemzetközi együttműködés előmozdítása és a világbéke fenntartása.

Bud Spencertől kölcsönözve, az együttműködés megszűnt, világbéke nem is volt – és ahogy a dolgok állnak jelenleg, ezeket esélytelen lesz a jövőben megvalósítaniuk.

Azonban az ENSZ messze több ennél, hiszen több fiókszervezettel gyarapodott az elmúlt több mint hetven év során. Számos ügynökséggel és programmal rendelkezik, amelyek olyan kérdésekre összpontosítanak, mint a gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a humanitárius segítségnyújtás és az emberi jogok.

Az ENSZ központi székháza az Egyesült Államokban, New Yorkban található, ám itt csak az épület 1951-es befejezése óta működik, az első években Londonban és Párizsban ülésezett.

Az emberi jogok helyzete mindig problémás volt

Talán éppen itt látjuk a legfőbb hiányosságokat. A szervezetben ugyanis olyan tagok is vétójoggal bírnak, amelyek minden adandó alkalommal korlátozzák és semmibe veszik az emberi jogokat, és hírhedtek arról, hogy tízmilliókat irtottak ki genocídiumok során – ez a Szovjetunió és annak jogutódja, Oroszország, illetve a demokratikus Kína jogutódja, a kommunista Kína.

Természetesen Nagy-Britanniát, Franciaországot vagy Amerikát se kell félteni, ők se tartották távol magukat soha a háborúktól, ám egyikük sem küldte halálba politikai okokból több tízmillió állampolgárát.

De mit keres Oroszország vagy Kína az ENSZ vezetésében? Nos, ennek egyszerű oka van: a múltban jó oldalon álltak.

Kik voltak az alapító tagok? Mely országok tartoznak ma a szervezetbe?

Az meglehetősen ősrégi idea, hogy egyetlen uralkodó, vagy kormány uralja az egész világot – és láttuk, ennek milyen tragikus következményei lettek az elmúlt évezredek során.

Ám az már újszerű megközelítésnek számított a huszadik század elején, hogy egy világkormány helyett inkább a világ kormányait egyesítő szervezetet hozzanak létre. Ez volt az Első Világháború után létrehozott Népszövetség (League of Nations).

A Népszövetség negyed századig se tudta garantálni a békét

Ez a kormányok feletti szervezet meglehetősen csúfos kudarcot vallott, hiszen alig több mint húsz évvel a születését követően kitört a Második Világháború.

Az 1919. június 28-án megalapított League of Nations létrehozásáról a párizsi békekonferencián döntöttek az Antantot alkotó országok. A Népszövetség székháza Genfben volt, két legfőbb szerveként a Közgyűlés és a Tanács működött.

44 ország alapított meg, de 1923-ban már 53 tagot számlált, most, 2023-ban pedig az ENSZ-nek 193 ország a tagja (hazánk 1955. december 14-én csatlakozott).

Habár a Népszövetség 1946. április 20-ig működött, és elért kisebb, jellemzően határvitákkal kapcsolatos sikereket, valójában már 1933-ban kérdésessé vált a létjogosultsága, amikor Japán és a Harmadik Birodalom kilépett belőle.

Az ENSZ alapjait 1941-ben fogalmazták meg

Még javában zajlott a Második Világháború, és a Tengelyhatalmak még mindenütt nyerésre álltak, amikor 1941 júniusában a St. James Palotában összejött pár ember, hogy megfogalmazzanak egy, a további világégéseket megakadályozó szöveget.

Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és a Dél-afrikai Unió, valamint Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország és Jugoszlávia száműzetésben lévő kormányainak képviselői (a franciákat de Gaulle tábornok képviselte) által aláírta nyilatkozat lényege az alábbi volt:

„A tartós béke egyetlen igazi alapja a szabad népek készséges együttműködése egy olyan világban, amelyben az agresszió fenyegetésétől megszabadulva mindenki élvezheti a gazdasági és társadalmi biztonságot; és hogy szándékunk, hogy együtt és más szabad népekkel együtt dolgozzunk e cél érdekében mind háborúban, mind békében.”

Ez, az 1941. június 12-én Londonban aláírt Szövetségközi Nyilatkozat volt az első lépés az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása felé.

Mondhatjuk tehát, hogy az ENSZ szellemi alapító tagjai ők voltak, azonban egészen a háború végéig kellett várni a tényleges indulásra – legalábbis ami az alapítást illeti.

Az Egyesült Nemzetek kifejezés 1942-ből származik

Amerika elnöke, Roosevelt javasolta a „United Nations” kifejezést 1942-ben, és ekkor került először említésre is egy hivatalos, kormányközi nyilatkozatban.

1942. január 1-jén huszonhat, a tengelyhatalmakkal háborúban álló állam – köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína (ekkor még nem kommunista vezetéssel) és a Szovjetunió – az „Egyesült Nemzetek Nyilatkozata” néven ismertté vált dokumentumban szentesítette aláírással az Atlanti Chartában foglalt közös célokat és elveket tartalmazó programot.

Az ENSZ-t a háború végén alapították meg

Összesen ötven nemzet küldöttei gyűltek össze egy San Franciscó-i konferencián 1945 áprilisában. Eredetileg negyvenhat nemzetet hívtak meg, beleértve a négy támogatót is.

Ezek azok a nemzetek voltak, amelyek hadat üzentek Németországnak és Japánnak, és korábban aláírták az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát. Magára a konferenciára további négy államot hívtak meg:

1. a Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaságot,
2. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot,
3. az újonnan felszabadult Dániát és
4. Argentínát.

Négy hónappal a San Franciscó-i konferencia befejezése után, 1945. október 24-én hivatalosan is létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete, miután az Alapokmányt Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a többi aláíró ország többsége ratifikálta.

Mik az ENSZ céljai? 

Az ENSZ céljait az alábbi négy területen igyekszik elérni:

1. a világbéke megőrzése,
2. az emberi jogok védelme,
3. a nemzetközi igazságszolgáltatás kereteinek megteremtése, valamint
4. a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása.

Mindehhez kormányoktól független lehetőséget biztosít, hogy bármely országból előterjeszthessenek olyan ügyeket, amelyek túlnyúlnak az adott ország határain. Azaz helyi ügyekkel nem foglalkoznak, kivéve, ha azok a fenti négy célterülettel ütköznek.

Éppen ez az ENSZ egyik fő célja és feladata, hogy fórumként szolgáljon a nemzetek számára a nemzetközi érdekű kérdések megvitatására és megoldására.

Ezt különböző szervein és ügynökségein keresztül teszi, mint például a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság. Ezek a testületek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy összejöjjenek és békés, diplomáciai úton oldják meg a problémákat, ahelyett, hogy katonai erőhöz vagy a konfliktus más formáihoz folyamodnának.

Az ENSZ deklarált célja egy jobb világot teremteni

A nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepe mellett az ENSZ jelentős szerepet játszik a minden nemzetet érintő globális problémák – például a szegénység, a betegségek és az éghajlatváltozás – kezelésében is.

Az ENSZ kritikája közel egyidős magával a szervezettel

Számos kritika érte az Egyesült Nemzetek Szervezetét és annak hatékonyságát. Bár jelentősen hozzájárult a nemzetközi békéhez és együttműködéshez (érdemes ezt a tanulmányt átolvasni hozzá), nem mentes a hibáktól és kihívásoktól.

Sokan úgy vélik, hogy reformokra van szükség e problémák megoldása és az ENSZ hatékonyabbá tétele érdekében. Az ENSZ-szel kapcsolatos főbb problémák közé tartozik:

• A végrehajtási hatáskör hiánya,
• A nagy hatalmú tagállamok befolyása,
• Bürokratizmus és eredménytelenség,
• Korlátozott erőforrások,
• Korlátozott képviselet.

Minden, jelentős befolyással bíró szervezetnek vannak ellenzői – ha pedig egy szervezet öt vezető, állandó vétójoggal bíró tagjai egymás ellenfelei, ott érthető módon kétféle kritika is felmerül:

1. hogy az egész szervezet alkalmatlan a céljai elérésére, mert a nagyhatalmak ellenérdekeltek
2. hogy az egész szervezet egy világkormány létrehozását akarja valójában és a nagyhatalmak ellenségesedése csupán színjáték.

Persze, az amerikai John Birch Society által terjesztett, chemtrailhez hasonló összeesküvés-elméletnek itt sincs sok alapja, hiszen ha valóban színjáték lett volna a hidegháború, akkor a fő szervezők bizonyosan nem a nagy nyilvánosság előtt konspirálnak, és garantáltan nem vesznek be mindenkit a „buliba”.

Viszont az már valós hátránya a monstre szervezetnek, hogy gyakorta egyáltalán nem hatékony, lassan reagál a válságokra, és ki van téve a nagy hatalmú tagállamok befolyásának. Ez ugyanis az alapítása óta bele van kódolva a működésébe.

Hogyan működik az ENSZ, milyen szervei vannak?

Maga az Egyesült Nemzetek az ENSZ-rendszer részét alkotja. Az ENSZ és az ENSZ-rendszer más szervezetei közötti együttműködés elengedhetetlen a szervezetnek az ENSZ Alapokmányában meghatározott céljainak eléréséhez.

Az ENSZ a tagállamok politikai akaratától függ, hogy döntései megvalósuljanak, és tevékenységeinek végrehajtásához a tagok hozzájárulására támaszkodik. Összesen hat szervezet alkotja, amelyek egymásra támaszkodnak:

Közgyűlés

A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek fő tanácskozó szerve. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik.

Biztonsági Tanács

Az Alapokmány szerint a Biztonsági Tanács elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A Tanács 15 tagból áll, és minden tagnak egy szavazata van. A Charta értelmében minden tagállam köteles betartani a Tanács határozatait.

Gazdasági és Szociális Tanács

A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) az ENSZ Alapokmányának 1946-ban létrehozott alapító szerve, ahol a világ gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásait megvitatják és vitatják, és politikai ajánlásokat adnak ki.

Gyámsági Tanács

A Gyámsági Tanácsot azért hozták létre, hogy nemzetközi felügyeletet gyakoroljon 11 vagyonkezelői terület felett, és biztosítsa, hogy megfelelő lépéseket tegyenek a területek felkészítésére az önkormányzatiságra vagy függetlenségre.

Nemzetközi Bíróság

A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szerve. A Bíróság feladata az államok közötti jogviták rendezése, valamint tanácsadói véleményeket ad az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított szervei számára.

Titkárság

Az ENSZ titkársága, amely a világ minden táján található szolgálati helyeken dolgozó, minden nemzetiséget képviselő munkatársakból áll, végzi a szervezet mindennapi munkáját. A Titkárság kiszolgálja az Egyesült Nemzetek Szervezetének többi fő szervét, és igazgatja az általuk létrehozott programokat és politikákat.

Hogyan születnek a döntések az ENSZ-ben?

A Közgyűlés éves ülésszaka minden évben szeptember harmadik keddjén kezdődik, és egy évig tart.  A Közgyűlés munkája a vita, a tárgyalás, a döntés, a végrehajtás és a jelentéstétel ciklusát követi.  Az ENSZ-modell szimulációk kizárólag a ciklus első három szakaszára összpontosítanak.

A döntéshozatali folyamatnak három általános összetevője van, amelyek megértése alapvető fontosságú mindazok számára, akik ENSZ-modell szimulációban vesznek részt: a vita, a tárgyalás és a cselekvés.

A Közgyűlés minden új ülésszakának kezdetén a Közgyűlés plenáris ülése és hat főbizottsága napirendi pontokat kap, amelyeket meg kell tárgyalnia.  Az ENSZ napirendi pontjai az ENSZ kiemelt kérdéseit képviselik. 

A Közgyűlés minden egyes ülésszakának fő célja, hogy a Közgyűlés számára megfontolásra kiosztott napirendi pontok mindegyikével kapcsolatban intézkedéseket hozzon. Egy napirendi pont „megvizsgálása” azt jelenti, hogy először megvitatják a napirendi pontot, majd elfogadnak egy vagy több határozatot az adott napirendi pontról.

A közgyűlés által a napirendi pontokról elfogadott állásfoglalások ajánlásoknak minősülnek, és jogilag nem kötelező érvényűek a tagállamokra nézve. Jogilag kötelező erejűek csak a Biztonsági Tanács által elfogadott állásfoglalások lehetnek.

Amikor az ENSZ 1945-ben létrejött, csak 51 tagállam volt, és a határozatokat szavazással fogadták el. Ma ezzel szemben 193 tagállam van, és a Közgyűlés határozatainak nagyjából 80%-át konszenzussal, azaz szavazás nélkül fogadják el.

Ha szavazással fogadnak el határozatokat, akkor csak egyszerű többségre van szükség ahhoz, ha viszont konszenzussal fogadnak el állásfoglalásokat, akkor mindenki álláspontjával törődni kell.

Milyen ügyekkel foglalkoznak az ENSZ-ben? 

Programjain és ügynökségein keresztül az ENSZ azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson a rászoruló országoknak, és világszerte előmozdítsa a fenntartható fejlődést:

• Az egyik legismertebb ENSZ-ügynökség az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely a globális egészségügyi problémák kezeléséért és az egészségügyi rendszerek fejlesztésének előmozdításáért felelős világszerte. Ez egyébként rengeteg kritikát kapott a koronavírus-járvány kapcsán, és a mai napig nem tisztázott, mennyire szolgálta ki Kína érdekeit.
• Az ENSZ más nevezetes ügynökségei közé tartozik az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), amely a gyermekek életének javításán és jogaik védelmén dolgozik.
• Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), amely a fenntartható fejlődést támogatja, és segíti az országokat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében, szintén jól ismert.
• A környezetvédelemmel deklaráltan az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) foglalkozik, amely az 1972-es megalakulása óta az a globális hatóság, amely meghatározza a környezetvédelmi menetrendet, előmozdítja a fenntartható fejlődés környezeti dimenziójának koherens végrehajtását az ENSZ rendszerén belül, és a globális környezet hiteles szószólójaként szolgál.

Mi tesz az ENSZ a klímaváltozás ellen?

Az ENSZ tehát többek között azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, és támogatja az országokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben.

Emellett fórumként szolgál az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekről folytatott nemzetközi tárgyalásokhoz, és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó nemzetközi szerződés, a Párizsi Egyezmény végrehajtásának támogatásán dolgozik.

Az UNEP-en túl az éghajlattal kapcsolatos kérdésekkel az ENSZ alábbi három legfontosabb programja és ügynöksége foglalkozik:

1. Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC): Az UNFCCC egy olyan nemzetközi szerződés, amely keretet határoz meg az országok számára az éghajlatváltozás kezelésére. A szerződést szinte valamennyi ENSZ-tagállam ratifikálta, és az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások fő fóruma. Az UNFCCC szponzorálja a részes felek éves konferenciáit (COP) is, amelyeken az országok az éghajlattal kapcsolatos kérdések megvitatására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodások megtárgyalására gyűlnek össze.
2. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP): Az UNDP a fenntartható fejlődés előmozdításán és a szegénység csökkentésén dolgozik a fejlődő országokban. Jelentős szerepet játszik abban is, hogy segítse az országokat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban, és előmozdítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődést.
3. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO): Az UNIDO a fejlődő országok ipari fejlődésének előmozdításán dolgozik, különös tekintettel a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosításra. Emellett technikai segítséget és támogatást nyújt az országoknak a tiszta energiára való áttérésre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseikhez.

Az ENSZ tehát több fronton és a világ majd minden országában küzd a klímaváltozás ellen, illetve a környezetvédelemért és a természet megóvásáért – az elmúlt ötven évben számos környezetvédelmi győzelem született, amelyek közül az egyik legfontosabb a nemzetközi környezetvédelmi jogszabályok kidolgozása. Ezek közé tartozik:

• a hajókról történő tengerszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL) 1973-ban,
• a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) 1975-ben és
• a vándorló fajokról szóló egyezmény 1983-ban, valamint
• a riói egyezmények (éghajlat, biológiai sokféleség, elsivatagosodás) 1992-ben és
• a higanyról szóló 2013-as Minamata egyezmény.

További győzelmek közé tartozik a CFC-k 1987-es, az ózonréteget védő Montreali Jegyzőkönyv szerinti megszüntetése, a bálnavadászatra vonatkozó moratórium, a savas eső csökkentése az iparosodott országokban, valamint a radioaktív hulladékok tengerbe történő lerakásának tilalma. Az a tény, manapság ezekről a témákról ritkán hallani, bizonyítja, hogy mennyire hatékony is tud lenni az ENSZ, ha a klímaváltozás elleni harcról van szó.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.