Tordai-hasadék: keletkezése, természeti értékei

A Tordai-hasadék (románul: Cheile Turzii, németül: Thorenburger Schlucht) Erdély egyik kiemelkedő természeti látványossága. Legendák sokaságát szőtte köré az idő és mesemondók nemzedékei; Jókai Mór egy egész elbeszélést kerekített köré Az istenhegyi székely leány címmel; de Szent László királyunk egyik legendája is ide köthető. A Tordai hasadék ma is lenyűgöző példája a természet végtelen fantáziájának és erejének; érdemes legalább egyszer az életben ellátogatni oda. Akár a túrázás érdekel, akár a helyi legendák, vagy a növényvilág, jó helyen járunk.

Mi az a Tordai-hasadék? Hol található?

A Tordai-hasadék, ahogy a neve is mutatja, egy mészkő-hasadék; tulajdonképpen egy hegy kettéválva, amelyet elsősorban alulról, a szurdok felől végig lehet járni. Romániában, Torda város közelében található a Peterd-Szind gerince, s a közelben két másik hasadék, a Túri-hasadék és a Berkesi-szoros is felkereshető. Ezek, bár kevésbé népszerűek és látványosak, nem kevésbé lenyűgözőek. 

A védett terület 125 hektáron terül el. Maga a hasadék 3 és fél km hosszú, a sziklafal helyenként 250-330 méter magasra nyúlik fel. A sziklafalak megmászását csak gyakorlott alpinistáknak és sziklamászóknak ajánlják. Számtalan barlang is található a sziklafalakban, ezekből 32 barlangot tártak fel. A barlangok megközelítése turistáknak igen veszélyes.

Megközelíteni Mészkő település (románul Cheia) felől érdemes, az autót a hasadék bejáratánál lévő menedékháznál lehet hagyni. 

Hogy keletkezett a Tordai-hasadék?

A hasadék kőzete üledékes és vulkanikus kőzet alapú, erre egy ponton mészkő rakódott. A mészkő a csapadék hatására karsztosodni kezdett (ez a jura korban történt, mintegy 150 millió éve), a karsztosodás pedig barlangrendszert hozott létre a sziklán belül, amely üregek egy ponton aztán beszakadtak. A mély dolinát, a mai hasadék ősét ezután a mai Pusztaszentkirályról induló Hesdát patak eróziós munkája alakította a mai formájára. 

Milyen a növényvilága a Tordai-hasadéknak?

A hely növényvilága rendkívül gazdag. Mivel a hasadék sosem volt lakott, az emberi beavatkozás minimuma miatt gazdag és ritka flóra alakult ki a Tordai-hasadékban. 1938 óta védett területnek nyilvánították, de a hasadék jó részének megközelíthetetlensége miatt a növényvilág egyébként is nagy változatosságot mutat: csaknem ezer a különböző fajok száma. Sokuk a harmadkorból, vagy jégkorszakból megmaradt, pannóniai vagy fekete-tengeri, esetleg alpesi fajok, melyek megmaradtak a védett sziklahajlatokban.

A gyönyörű nevű árvalányhaj vagy erdélyi hangyabogáncs, a merev nyúlfarkfű vagy a méregölő sisakvirág, a gyászoló imola és még számos más különleges és védett növény figyelhető és található meg a napsütötte sziklaháton vagy az árnyékos peremeken. 

Milyen az állatvilága a Tordai-hasadéknak?

A hasadék faunája szintén gazdag, bár nem elsősorban a látványos emlősökből, hanem madarakból, lepkékből és kétéltűekből találhatunk sokféle és ritka fajtákat. Védett madár a kövirigó, a hantmadár, a hajnalmadár. Az erdei béka és a zöld gyík, valamint a sziklai gyík laikusoknak is könnyen megfigyelhetők a patak mentén és a sziklafalakon. Csupán lepkékből 320 fajt azonosítottak a kétezres évek elején. 

Mit lehet tudni a Tordai-hasadék barlangjairól? 

Mivel maga a hasadék a mészkőbarlangok beszakadásával kezdett kialakulni, nem csoda, hogy a mai napig tele van barlanggal a szikla fala. Ezekből 32 barlangot tártak fel. A legnagyobb ezek közül a Porlik-barlang. Ez 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas. Cseppkövek is vannak benne, sőt, a legtöbb őskori leletet itt találták – ami arra utal, hogy mióta az ember betette a lábát erre a vidékre, birtokba vette a számára használható helyeket: a barlangokat. 

Az Oszlopos-barlangban hatszázezer éves csiszolatlan kőkorszaki szerszámokat találtak – a régészek és tudósok kultikus barlanghasználatra következtettek ebből. Ebből a barlangból ráadásul remek a kilátás a hasadék felső részére.

Az egymással szemben lévő Kis- és Nagybalika barlang a román Balika László kapitányról kapta a nevét, aki a legenda szerint itt bujdosott, mikor Rákóczi híveként a labancoktól menekülnie kellett. A helyiek villámláskor a mai napig látni vélik az alakját a barlangnál.

Milyen legendák kapcsolódnak a Tordai-hasadékhoz?

A Tordai-hasadék különleges formájával és fantáziának tápod adó sziklaalakzataival bőséggel nyújtott alkalmat a vándormondáknak, hiedelmeknek, és a kedvenc hőseinkről szóló mondáknak. 

Szent Lászlóról szóló legendák

A legtöbb legenda, amely a Tordai-hasadékhoz kapcsolódik, Szent László királyról szól.

Szent László egy ízben a kunok ellen harcolt, de a túlerő miatt menekülni kényszerült a hegy felé. Amikor a kunok már nagyon a nyomában voltak, Szent László Istenhez fohászkodott, mire megnyílt a föld, a kunok pedig beleestek a frissen hasadt hasadékba. Szent László természetesen átugratta a szakadékot. A Patkós-kövön még a 17. században is látni vélték Szent László lova patkószegének nyomát, s élénk fantáziájúak talán még a patkó görbületét is ki tudják venni, ha felmennek a hasadék peremére. Amikor ráadásul átugratott a lovával, a sisakjában lévő rozmaringszál kiesett, és gyökeret vert a szakadék peremén: ez ma Szent László rozmaringfája.

Egy másik legenda szerint Szent László seregével üldözte a kunokat – ki mást – azonban azok ravaszságból pénzt szórtak maguk mögé, hogy az őket üldöző magyarok a pénzért lehajolva abbahagyják az üldözést. Szent László azonban átlátta a helyzetet, és ismét az Úrhoz fohászkodott, mire a pénz kővé vált, így utol tudták érni és legyőzni a kunokat. A kővé vált pénz a mai napig ott van a Hesdát patakban, lehet gyűjteni – és valóban szép kerek, lapos, aprópénz formájú, de gyanúsan hasonlít egy kőben megkövesült csigaházra is…

És természetesen Szent László fakasztotta a kardjával sziklából a forrást, a szomjas katonáit hogy megitassa, Mózestől véve ihletet, aki a sivatagi vándorlás során tette ugyanezt a botjával.

Kincsekről szóló legendák

Tündérekről is szólnak a legendák, a Tündérvár barlangban elrejtett kincsről, amely szerint minden év Szent György napjának, április 24. éjjelén megnyílik a barlang, és a tündérek kihozzák a kincseiket. Akinek ez nehezen hihető, annak talán jobb példa az a szóbeszéd, miszerint csak hétévenként nyílik meg a barlang, amikor a tündérek a közeli forráshoz mennek vízért. Egy ízben egy helyi kecskepásztor többször megdézsmálta a kincset, de egyszer benn rekedt. S mivel a tündérek lakhelyén máshogy telik az idő, mikor kiszabadult, ő már aggastyán volt, és a szerettei közül már mindenki meghalt.

A Kéményseprő-barlangban állítólag ma is kincsek vannak, de még senki nem találta meg, még a névadó kéményseprő sem, aki állítólag beszorult a barlangba.

A Tordai-hasadék legendáinak történelmi alapja

Szent László alakja több vidéken is mondákban jelenik meg, saját korában és az utókor szemében is népszerű történelmi alak. A tordai-hasadék legendáinak történelmi alapja minimális, de a semminél valamivel több. I. László élete során valóban harcolt a kunokkal és tehetséges vezetőnek bizonyult a harcmezőn is. A mondák így nem konkrét események, hanem a valósággal rokonítható eszményképek elbeszélései.

Milyen túraútvonalakat lehet végigjárni a környéken?

Érdemes oda-vissza végigsétálni a hasadékot a menedékház felől legalább egyszer. Az út – különösen, ha szembeforgalom is van – egy-másfél óra egy irányba. Az út biztonságos, még olyankor is, amikor az esőzések miatt csúszós az út és megárad a patak, bár ilyenkor nagyobb figyelemmel kell lenni. Látható lesz majd a Sárga-torony, a sima, magas, sziklamászókat vonzó Falkolosszus, és a Csorgó, amelyből inni lehet Szent László óta. Az út középső szakaszán a Danila-tó található. A tordai szakadék végén pedig azok a bizonyos kőpénzek találhatók a patakban, és két barlang is van, amelyet meg lehet nézni.

Ha az ember nem akar visszafordulni, akkor szép időben érdemes fölfelé indulni: a piros pont turistaútvonal a hasadék szélén vezet vissza minket a kiindulási ponthoz, ez azonban jóval hosszabb, 4-5 óra is lehet. 

Lehet másmerre is sétálni a környéken, a piros sávos turistaútvonal Torockóra visz egy igen szép túrával. 

Vállalkozó kedvűek via ferrata túrát is csinálhatnak megfelelő felkészüléssel és felszereléssel. 

Fontos, hogy a túra során tartsuk be a túrázás szabályait; valamint bokát fogó, jól tapadó túracipőt viseljünk, mert a talaj nem egyenletes, és nedves időben csúszós lehet. Ezen kívül akármilyen hőség van, a szurdokban mindig pár fokkal hűvösebb van, mint odakint. 

Kell-e belépőt fizetni a Tordai-hasadék meglátogatásához?

Elvileg nem kell belépőt fizetni, bár előfordulhat, hogy jelképes 5 lejt elkérnek valahol az út kezdetén, ha a turistaszezon derekán érkezünk. 

Mit érdemes még a közelben megnézni?

A Tordai-hasadék közelében számtalan történelmi és természeti látnivaló. A Torda központjában álló római katolikus templom több országgyűlésnek is színtere volt, 1568-ban a szabad vallásgyakorlás kihirdetésének helyszíne. A település a római időktől kezdve lakott, gazdagságát a környéken bányászott sónak köszönhette. A tordai sóbánya ma népszerű és látványos helyszín, amit sok turista keres fel minden évben. Torockó és a Székelykő alig 20 kilométerre található innen.