10 érdekesség a Szelim-barlangról

A Szelim-barlang hazánk természeti különlegességei közé tartozik, hiszen egy olyan barlang, ami az idők során részben nyitottá vált.

A Szelim-barlang ráadásul az emberiség egyetemes története miatt is fontos, mert az őskor óta lakott hely, így aki ide belép, igenis tele lehet reménnyel, hogy egy csodálatos hely varázsa őt is magával ragadja.

Mi az a Szelim-barlang vagy Szelim-lyuk?

A Szelim-barlang, másik közismert ám helytelenül használt nevén a Szelim-lyuk, egy nagyon népszerű kirándulási célpont.

Nem csak könnyű megközelíthetősége miatt kedvelt úti cél a túrázók körében, hanem azért is mert üregméretéből kifolyólag a Szelim-barlang hazánk egyik legnagyobb, bárki által felkereshető barlangja.

Hol található a Szelim-barlang?

Az M1-es autópályán haladva Tatabányánál mindenki számára feltűnhet a Kő-hegyen magasodó Turul-emlékmű. Azonban az óriás madarat látva keveseknek jut eszébe az, hogy az emlékmű szomszédságában található a hasonlóképpen grandiózus méretekkel büszkélkedő Szelim-barlang, mely egyben jelentős régészeti lelőhely is.

A megtalált vadászati leletek és nagyemlősök csontmaradványai ugyanis arról tanúskodtak, hogy egykor még a Neander-völgyi ősember őseinek is menedéket nyújthatott a közel negyvenöt méter hosszú és tizennyolc méter belmagasságú Szelim-barlang.

Amennyiben egy túra során szeretnénk felkeresni a Szelim-barlangot, a rendelkezésünkre álló idő függvényében több lehetőség közül is választhatunk:

1. autóval felmehetünk egészen a Turul szobor parkolójáig és innen egy pár perces, rövid sétával és egy kis lépcsőmászással könnyedén elérhetjük a barlang egyik tetszőleges bejáratát, vagy
2. nekiindulhatunk gyalogosan is a Tatabányai 1-es főútról elágazó Panorámaúton, majd a Turul szobor melletti kilátópontot érintve a Kő-hegyen át a sima piros, majd az ezt keresztező piros barlang túrajelzésen továbbhaladva is megközelíthetjük a Szelim-barlangot.

Ami biztos, bármelyik túraútvonalat is válasszuk, itt a lépcsőzés kihagyhatatlan próbatétel, ezért bármennyire is rövidnek és könnyűnek tűnik az út, friss térd- és csípőműtötteknek nem igazán ajánlott.

Hogy alakult ki a Szelim-barlang?

Egyszer régen, nagyon régen, valamikor még a késő triász idején, a Gerecse vonulatának fő tömegét is alkotó 210 millió éves Dachsteini Mészkőből forrásvíz oldotta ki a Szelim-barlang üregeit. Jelenlegi kiemelt helyzete (tengerszint feletti magassága ma 289 méter) azonban ennél sokkal fiatalabb földszerkezeti mozgások következménye.

A barlang tágas üregében körültekintve az enyhén oldalra billent, roppant (Dachstein) mészkőtömeg különböző mértékben oldódott vastag sávjai kiválóan mutatják az avatottabb szemek számára a környező kőzet keletkezésének több millió éves ciklusait.

Azt, hogy hogyan keletkeztek a víz napi járásával a lerakódott hordalékból a hol vastagabb, hol vékonyabb lemezesen rétegzett padok, és azt, hogy hogyan nyomult előrébb a Tethys-óceánnal a partvonal és hogyan húzódott időről-időre visszább – körös-körül mára mindezzel látványos és mozgalmas felületet adva a falaknak.

A mai, kőtörmelékekből, és löszös agyagból álló, „sárkányleheletű” látszólagos végpont azonban még koránt sem az eredeti méretét mutatja az üregnek. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1994-ben kutatásokat végzett a helyszínen és a feltárás során megállapította, hogy valószínűsíthetően vannak még az omladékon túl az üreghez kapcsolódó további barlangjáratok.

Azok meglétét nemrégiben geofizikai mérésekkel is sikerült alátámasztani, így ezeknek a járatoknak a megnyitása és felfedezése a további kutatások célja.

Honnan ered a Szelim-barlang elnevezés?

Hogy konkrétan honnan ered a Szelim megnevezés, nem egyértelmű, arról jelen korunkban több elképzelés is él. A névadó ugyanis egyrészt lehetett akár I. Szelim szultán is, hiszen egy helyi legenda szerint I. Szelim szultán itt rejtette el a kincseit, amelyet egy mérges leheletű sárkány őrzött az illetéktelenektől.

Eme legendából annyi bizonyosan igaz, hogy annak idején az első feltárásokat végző Kessler Hubert a barlang mélyén nagy mennyiségű szén-dioxid jelenlétét tapasztalta, amit akár sárkányleheletként is értelmezhetett az, aki akkoriban a kincset keresve megfordult a barlangban.

Egy másik, szintén I. Szelim nevéhez fűződő történet is fennmaradt a környékbeli mondákban, mégpedig az, hogy a környéket dúló szultán csapatai elől a barlangba menekült a környéki falvak (Környe, Bánhida, Galla, Szőllős, Tardos, Baj, Agostyán) lakossága.

A szultán azonban ezt felfedezte és mivel az eltorlaszolt bejáratokon seregével bejutni nem tudott, a barlang mennyezetét áttörve, kénkővel vegyített szalmafüsttel akarta kifüstölni a bent levőket, sikertelenül – a füst mindenkit megfojtott a rejtekhelyen.

Azóta persze az is kiderült, hogy a felső nyílásokat nem Szelim szultán szorgos embereinek, hanem egyszerűen csak a külső eróziós hatásoknak, vagyis a víz, a szél és a jég munkájának köszönhetjük. 

Ugyanakkor a Szelim barlang neve eredeztethető a szlovák „szelim”, azaz nyereg szóból épp úgy, mint a magyar „szem” szavunkból (a magaslatban levő üreg nyílása sokak szerint ugyanis egy szemre hasonlít), legalábbis a nyelvészek szerint. Nos, hogy valójában melyik elgondolás lehet az igaz, aki akarja, döntse el magának, szerintük mindegyik eredeztetésnek ugyanannyi az esélye.

Hogyan tárták fel a Szelim-barlangot?

Mára, mint kiderült, barlangi ásatási gyakorlat hiányában sajnos elég csapnivalóan.

A Turul szobortól kiépített gyalogösvényen könnyen megközelíthető, full-panorámás, luxus ősember-hajléknak beillő Szelim-barlangot sokáig elkerülte az ásatási láz ezért csak az 1930-as években kezdték feltárni.

Az első próbaásatásokat Kessler Hubert végezte a saját költségén, majd ezt követően Gaál István szárnyai alatt több évig tartó feltáró-munka vette kezdetét, amely során több mint 12 méter vastag felhalmozódott üledékrétegeket vizsgáltak át majd távolítottak el a barlangból.

Bár az ásatások során a mélyebb rétegekben számos őskőkori, illetőleg a neandervölgyi (Homo primigenius) ember által használt kovaeszközt (nyíl- és dárdahegyet, kaparót) találtak, valamint mamutok, gyapjas orrszarvúk, ősbölények és óriásszarvasok csontmaradványai mellett barlangi medvék, hiénák jellegzetes maradványait is sikerült azonosítani, a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a gazdag leletanyag ellenére, a barlang sajnos egyben az egyik legrosszabbul feltárt paleolit lelőhelynek is számít.

Pedig a Szelim-barlangból származik hazánk legrégebbi (mintegy 200 ezer éves) az ember jelenlétére utaló leletanyaga.

A legfelső kitöltési szintből javarészt a középkorból származó használati eszközök és cseréptöredékek kerültek elő, amelyek mellett 12 teljes emberi csontleleltet is találtak. Ám mint azt később a további régészeti kutatások és korszerű vizsgálatok bizonyították ezek a csontok – bárhogy is szóljanak a környék Szelim-barlanggal kapcsolatos legendái – nem a török időkből, hanem még a tatárjárás idejéből származnak.

Milyen élővilága van a Szelim-barlangnak?

A kétéltűek és hüllők közül többek között a vöröshasú unka, az erdei- és rézsikló, és a zöld gyík egyaránt előfordul a Gerecse erdős-sziklás területein. Ám amennyire gazdag régészeti leletanyaggal büszkélkedhet a Szelim-barlang, sajnos annyira szegényes a jelenlegi élővilága.

Ugyan megfigyelések alapján az elmúlt évtizedekben azonosítottak a barlang közvetlen környékén néhány gyíkfajt, valamint ritka alkalmanként denevérek is választják azt időszakos pihenőhelyükként, nem a páratlan élővilága az, ami miatt fokozottan védetté lett nyilvánítva a barlang.

Erről és a barlang egyéb főbb jellemzőiről egyébként a helyszínen, a bejáratok közelében kihelyezett tájékoztatótáblákról bővebben is informálódhatunk.

Hol van a bejárata a Szelim-barlangnak?

Nos, ez attól is függ, mennyire vagyunk tériszonyosok. Ugyan a sziklafal oldalában nyíló és egy nagyjából tíz méternyi sziklaperem-út félén haladva is megközelíthető egyik nagy, padlószinti „kapunyílás” és azon át is bevehető a hatalmas barlang-csarnok. Azok számára azonban, akik nem büszkélkedhetnek hegyi zerge ősökkel és/vagy gyerekkel érkeznének, egyértelműen a felső, lényegesen komfortosabb utat javasoljuk választani.

A felső út, a kerítéssel leválasztott, nagy boltozatbeszakadás jobb oldala felől induló, lassan ereszkedő, biztonságos lépcsősort jelenti, amely az északi bejáraton át torkollik a Szelim-barlangba.

Ez utóbbit választva a hatás, amint az alig 1×2 méteres ajtórésen át bejutunk az üreg óriási terébe, épp oly elementáris erővel bírhat, mint a déli oldalon futó, szakadékkal szegélyezett zergeösvényről elénk táruló lélegzetelállító (tériszonyosok esetében ez utóbbi jelzőt kéretik szó szerint venni) látvány.

Ez a látvány, vagyis a Duna síkja, Tatabánya tarka háztetői és a Vértes tetőmagaslatainak panorámája ráadásul a barlang biztonságos belteréből is szabadon élvezhető bárki számára, aki szeretne kitekinteni valamelyik (Nyugati 10×7,5 méteres vagy a dél-nyugati 6×3 méteres) nyíláson. A tájolásuknak köszönhetően ráadásul, ha csak nem teljesen borult az idő, csodás naplementében lehet része az idelátogatóknak.

Mi a nyitvatartása Szelim-barlangnak?

Bár a Szelim-barlang 1982-ben bekerült a fokozottan védett hazai barlangok közzé, azok számára, akik a Szelim-barlangot esetleg húsvéti időszakban szeretnék felkeresni, van egy jó hírünk: nyugodtan beiktathatják azt családi programként két locsolás vagy akár a tojásfestés és a sonkafőzés közzé.

Sőt, szilveszterkor is nyugodtan lehet itt köszönteni az újévet, a barlang ugyanis különösebb megkötések és belépő nélkül, egész évben szabadon látogatható.

Mikor érdemes meglátogatni?

Ezt a mészkőbarlangot igazán nem nehéz megtalálni és amennyiben pont akkor sikerül felérnünk a barlanghoz, amikor épp lemenőben van a nap, csodás látványban lehet részünk; a barlang Nyugat felé néző nyílásán bekukucskáló napfény végigkúszik a falakon és mesebeli derengésbe vonja az egész üreget. Felhős időben sajnos erről a látványról le kell mondanunk, de a Szelim-barlang monumentális mérete már önmagában is képes lenyűgözni az embert.

Sáros, esős vagy havas-latyakos időjárás esetén jobb óvatosnak is lenni az idelátogatóknak. Mert bár magának a barlangnak a bejárása nem kíván semmilyen speciális barlangjáró felszerelést, a felső üreg felől érkező csapadék miatt, és mert a terem belső üregének egyes részei kevésbé jó megtartású omladékos kőzetből állnak, jól jöhet, ha van nálunk egy erős fényű lámpa és egy sisak a belsőbb részek megtekintéséhez.

A legpraktikusabb, ha előre tájékozódva a várható időjárási körülményekről ilyenkor eleve fejlámpával ellátott barlangász sisakot viszünk magunkkal, így nem csak védve lehet a fejünk, de a kezeink is szabadon maradhatnak.

Arra is érdemes számítanunk, hogy a túra és a barlanglátogatás alkalmával bizony porosak, vagy időjárás függvényében akár sárosak is lehetünk. Ezért nem árt, ha az évszaknak megfelelő, strapabíró túraruhában, és bakancsban indulunk útnak, nem pedig könnyű utcai cipőben netán szandálban és lenge vászonnadrágban.

Hogyan kell viselkedni egy barlangban?

Nem csak a múzeumok látogatói felé léteznek elvárt és betartandó viselkedési szabályok, amiket javarészt annak érdekében hoztak, hogy a kiállított műtárgyakban ne essen kár és, hogy mások is nyugodt körülmények között élvezzék a tartalmas kikapcsolódást. A barlangok esetében is létezik egyfajta etikett és bármennyire is hihetetlen, de a céljuk hasonló – bár sajnálatos módon nincsenek a helyszínen „teremőrök”, akik ügyeljenek a szabályok következetes betartására.

Az általános „barlang etikett” világszerte közel ugyanazokat az elvárásokat foglalja össze a szabadon látogatható barlangok esetében – ezeknek a „szabályoknak” legfőbb célja mindenhol az, hogy minél kevesebb nyomot hagyva óvjuk a barlangokat és azok élővilágát.

Mit tehetünk tehát mi, látogatók a Szelim-barlang megóvásáért? Tartsuk be az alábbi megegyezéses szabályokat:

1. Amit ott találsz, azt kérünk, hogy hagyd is ott.

A látványos barlangi képződmények, kisebb fosszíliák, érdekes ásványkiválások, álló és csüngő cseppkövek évszázezredek alatt végbemenő természeti folyamatok csodás eredményei, ne rongáld, ne vésd ki és ne törd le őket! Sokkal jobban mutatnak érintetlenül, az eredeti környezetükben, mintsem a szobádban az egyik polcon porosodva.

2. Azonban amit odavittél, azt ne…

Ne hagyj semmiféle szemetet magad utána barlangban és annak környékén! Még lebomlót se! Ha odáig el tudtad vinni magaddal, akkor visszafelé is veled lehet az első szemetes konténerig.

Azon túl, hogy a szemetelés környezetkárosító is lehet, te sem mennél szívesen olyan helyre, ami leginkább egy random szemétlerakatra hajaz, mert tele van üdítős palackokkal, ételmaradékokkal, szalvétákkal, mocskos zsebkendőkkel és hosszú évszázadok alatt sem lebomló egyebekkel.

3. Minél kevesebb nyomot hagyj magad után

Sajnos igen sok helyen tapasztalható, hogy az emberek egyszerűen kényszeresen imádnak nyomot hagyni – ez mondjuk a kutyáknál ösztönös, de emberként talán könnyebb megállni, hogy a barlang környékét ne jelöljük körbe és a falára se kerüljenek fel általunk büszke „Itt jártam- és itt, és itt, és itt is, Laja1999” vagy „Még mindig szerellek Muci” jellegű firkák, vésések és graffitik. Még akkor se rongáljunk, ha épp az adott helyen már akadtak előttünk jócskán olyanok, akik nem ismerték az alapvető etikett erre vonatkozó szabályait.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az engedély nélküli tűzrakásból származó korom sem kívánatos a barlangokban – ez abból is jól látható, hogy a Szelim-barlangban is előszeretettel raknak tüzet a kirándulók. A felszálló füsttel együtt a korom ugyanis nem csak káros a barlang egyébként is gyér élővilágára, de el nem távolítható, örök nyom marad a barlang falain, mennyezetén.

4. Csak a biztonságos, megnyitott járatokon és a már kitaposott, „látogatói” ösvényen közlekedj

A barlangászat egy speciális „hobby”, sőt. Így, ha nem vagy épp rutinos barlangász a magad biztonsága és a barlang védelme érdekében fontos, hogy a járt (kiépített) úton maradj, és ne próbálkozz az olyan helyekre való bebújással vagy felmászással, ami egyébként speciális tudást és felszerelést igényelne.

Még akkor se folyamodj ilyen bravúrokhoz, ha te magad vagy Pókember – egy omladékos sziklafalon vagy az alatt, még ő is elvérezne. Szó szerint.

5. Óvd, és ne zavard feleslegesen a Szelim-barlang élővilágát

A barlangok és azok környezete számos élőlénynek szolgálnak otthonul vagy átmeneti menedékhelyül. Hazai barlangjainkat is előszeretettel használják állandó vagy épp téli szálláshelyként a különböző fajtájú (sok esetben védett) denevérek. Ne zavard fel és ne bántsd őket!

Hidd el, te sem akarsz a feletted riadtan össze-vissza csapongó denevérek gyűrűjébe kerülni és ők sem repesnének az örömtől, ha mély téli álmaikból pont a hajad kusza szálai között kellene hirtelen józanodniuk. Amennyiben a Turul szobor felett elhelyezkedő Szelim-barlangot választjuk kirándulásunk célpontjául, akkor érdemes az egyéb látnivalókról is tájékozódni, hiszen szinte tőszomszédságában található az Eszterházy-kőfülke, valamint alig pár perces sétatávra (nagyjából 800 méterre, északra), a Denevér-barlang és a János-forrás is, így ha van kedvünk, további célpontokat beiktatva akár egész napos, látnivalókban gazdag túrát is tehetünk a környéken.

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő