A Zselic lenyűgöző vidéke: földrajza, látnivalói

A Zselic Magyarország egyik legeldugottabb kistája. Felkapottnak még a mai napig sem igen lehet mondani, de pont ez adja az egyik nagy előnyét: még a klasszikus isten-háta-mögötti helyeknél is csendesebb. A dél-dunántúli Zselicség azonban különleges élmény lehet az odalátogatóknak, akik tudják, mit kell keresni. 

Hol található a Zselic? 

A Zselic vagy Zselicség Somogy és Zala megye között található, nagyjából 1200 négyzetkilométernyi erdős dombság. Legmagasabb csúcsa a Hollófészek, a maga 358 méterével.  Északról Kaposvár illetve a Kapos völgye, délről a Szigetvidék és a Dráva-menti síkság határolja. Történelmünk során horvátok, magyarok, németek lakták. Elsősorban extenzív állattartásáról és archaikus paraszti kultúrájáról vált ismertté: az infrastruktúra hiánya a Zselicet zárttá alakította, és csak a Kaposvár-Pécs vasútvonal megépülésével csatlakoztak be jelentősen a zselici települések az ország vérkeringésébe. 

Hogyan alakult ki a Zselic? Milyenek a domborzati viszonyai, vízrajza?

Amikor még a pliocén korban Pannon-tenger mosta a mai Magyarország területét, a korszak rengeteg üledékes kőzetet alapozott meg. Azelőtt, a devon korban fokozatosan visszahúzódó tenger volt a területen, amely aztán végül szárazra került. A Zselici-dombság alapja nagyrészt pannon-kori üledékes kőzetből áll. Erre rakódott később, a pleisztocén korszakban (amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és a jelenkor előtti legutolsó korszak) a löszréteg, mely részben lekopott, részben, különösen a Kapos völgyében, homokkal cserélődött föl. A dombvidék belsejében homokkő, a déli részen gránit is található. A pleisztocén korban tektonikus mozgások is voltak, melynek következtében a Kapos völgye lesüllyedt, a Zselic pedig kiemelkedett. 

Változatos tehát már csak kőzeteit is tekintve és ez adja a dombság meghatározó formáit: a löszös részeknél meredek szakadékok, a homokdomboknál lankás területek váltakoznak egymással. 

Vizekkel bőségesen ellátott vidék, a tél enyhe, a nyár nem aszályos, mondhatni, az egyik legkiegyenlítettebb éghajlatú tájunk, ami nagy szó a mostani időkben. Vizeit hét patak gyűjti össze, köztük például az Almás-patak vagy a Gyöngyös. Vízhozama kicsi, mégis, számos forrás és ér szabdalja keresztül a dombvidéket. A Kapos és délre a Fekete-víz s a Dráva gyűjti össze a vizeket.

 Milyen a Zselic növény- és állatvilága?

A zselici erdő 10.500 hektáron található, ma már védett terület. Különleges, több nagy tájegység találkozásából fakadó éghajlata egyedi növénytársulásokat hozott létre, amelyek egyúttal a terület vadállományának is élőhelyet biztosít.

A Zselic állatvilága emiatt különleges. A ritkán látogatott erdőben, a vízzel bőségesen ellátott területen számos olyan állat lel élőhelyre, amelyek máshonnan, a művelt területekről kivonulnak. Ilyen például a vidra, a ritka fekete gólya, vagy a vadmacska, de ismertebb állatok is szép számban előfordulnak: őzek, vaddisznók, borz nyest, valamint a madarak közül például a réti sas, a zöld küllő, a fekete harkály és a nagy kócsag. 

Növényvilága szintén változatos, hiszen a terület tulajdonképpen határzónában fekszik: a mediterrán, az illír, a pannon és az alpesi növények sajátos társulásokat hoznak létre ezeken a dombokon és erdőkben. A bükk például tipikusan megjelenik, olykor elegyesen a ritka ezüst hárssal (mint pl. a Ropolyi-erdőben), de nem ritka a hűvös völgyekben az őshonos erdei fenyő sem. 

Virágok közül is számos ritkaságot lehet megfigyelni: a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az őszi kikerics vagy az erdei ciklámen, valamint orchideák és pettyegetett tüdőfű is megfigyelhető. Ha virágnéző túrára indulnánk, a tavasz és az ősz lesz a legalkalmasabb idő. 

Melyek a legfontosabb turisztikai látnivalói a Zselicnek? 

A Zselic, bár kiesik az ország vérkeringéséből, pont ennek köszönhetően őrzött meg számos természeti és kulturális értéket. Aki természetre és vadonra vágyik, ritka állatokat vagy növényeket, esetleg a fényszennyezéstől mentes éjszakai égboltra vágyik, az jó helyen jár. Ugyanígy, akit a régi hagyományos életmódú gazdaságok, a néprajzi kincsek érdekelnek, az is talál magának látnivalót bőven. 

Zselici Csillagpark

Az ország egyik legalkalmasabb helye a Zselic, ha hullócsillagot szeretnénk lesni augusztusban, vagy egyszerűen vágyunk elmélyülni a csillagos égbolt vagy a Tejút megfigyelésében. Mivel ritkán lakott terület, és a repülőutak is elkerülik, páratlanul szép csillagos égboltot lehet megfigyelni. 

A Zselickisfalud mellett található Zselici Csillagpark éjszakai túrákat is szervez, és számos más programot is. Többek között lehetőség van planetáriumi filmvetítésre és távcsöves bemutatón részt venni, valamint a meteorit-gyűjteményt megtekinteni. A park csak a programok keretében látogathatóak, amelyekre előre be kell jelentkezni. Bár mindez macerásnak tűnhet, megéri mindez az előkészület, mert – különösen a városban élőknek – életre szóló élmény lehet a csillagos ég megfigyelése a maga teljességében. 

Duna-Dráva Nemzeti Park tanösvényei

Rengeteg tanösvény vezet a Zselicben, többek között az Országos Kéktúra egyik szakasza is átvezet a dombságon. A Fekete Harkály tanösvény például az első tematikus tanösvény, amelyet 2010-ben alakítottak ki az 1976-ban védett területté nyilvánított Zselici Tájvédelmi Körzetben. Itt például olvasható egy alapos leírás, milyen a túra egy hazai őserdőben. A tanösvény 4 km hosszú, de annál több látnivalót tartogat, és van lehetőség szakvezetéses túrát kérni, ahol sokkal több természeti csodát észreveszünk, mint amennyit magunktól megfigyelnénk. 

Szennai skanzen

A Szennai Skanzen a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézménye. A környék néprajzi hagyományait mutatja be bejárható és látványos módon. Kiváló múzeumpedagógia egészíti ki a leíró bemutatást, így a gyermekeknek is élménnyé tud válni, elérhető és kézzelfogható közelségbe kerül a régi paraszti élet. Gyakran vannak tematikus hétvégék, de helyszínként is lehet használni a skanzent osztálykirándulásra, fotózásra, születésnapra, vagy akár csapatépítésre. Népi építészetben szakmai tanácsokat adnak, családoknak örökségvédelmi programokat, kézműves napokat szerveznek: egyszóval mindenképpen pezsgő élet van itt.  

Református templom Szennában

A szennai református templom különleges látványosság. Nem szükséges Erdélyig menni, ha festett kazettás mennyezetű templomot szeretnénk látni. Az 1785-ben épült templom Somogy egyik legszebb műemléke, a népi barokk egyik igen szép megvalósulása. A tulipános motívumok a reneszánsz óta fennmaradt szépmíves mesterséget őrzik. A templomot 1973-ban renoválták, és alakították ki körülötte a Falumúzeumot. 

Abaligeti barlang és Denevérmúzeum

Az Abaligeti barlang a Zselic keleti szélén található, a Zselic és a Mecsek határán. A falu mellett található barlang jelen formájába a 20. század közepétől látogatható, de számos történet őrzi, hogy korábban is használatban volt. A barlang menedékül szolgált a falu lakosainak, a 18. században a helyi pap pincéje volt (Paplika) a háza felépültéig, sőt, egy molnár a barlangból kifolyó vízzel malmot is hajtatott. 

A barlang mellett található a Denevérmúzeum, melyben a látogatók megismerkedhetnek a denevérekkel, ezzel a különleges emlőssel. A múzeum nagyjából fél óra alatt megtekinthető, és érdemes a barlang megtekintés előtt végignézni.

Hogyan érdemes megközelíteni a Zselicet?

Ha a Zselicbe tartunk tömegközlekedéssel, Kaposvárig el tudunk jutni vonattal. Onnan busszal megközelíthetőek a fent említett falvak: Zselickisfalud és Szenna. Ebben az esetben mindenképpen érdemes előre megtervezni, melyik faluba tartunk, és mit szeretnénk megnézni. Abaligetre megy vonat Pécsről. Kocsival eggyel könnyebb dolgunk van, a tömegközlekedéssel azonos útvonalon tudjuk megközelíteni a falvakat. 

Inkább érdekesség, mint közlekedési eszköz a Zselici “Csühögő” vagy Almamelléki Állami Erdei Vasút, amely egy 122 éves, felújított kisvasút. Maga is turistalátványosság, hiszen átszeli a Zselici dombságot a két végállomás, Almamellék és Sasrétpuszta között. 

Mikor érdemes ellátogatni a Zselicbe?

Bármelyik évszak alkalmas lehet a Zselicbe látogatásra, hiszen a természetben töltött idő még télen is gyönyörű, a barlang, a falumúzeum pedig nem igényel jó időt. A csillagos ég nézéséhez a nyár is alkalmas – különösen, ha hullócsillagot szeretnénk látni –, de a téli égbolt még talán a nyárinál is izgalmasabb. Ha túrázni indulunk, vegyük figyelembe, hogy a Zselic esősebb éghajlatú kistáj, mint Magyarország többi része, a nyár hűvösebb, a tél enyhébb, mint máshol.  

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.