7 ok, amiért nincs értelme az állatkísérleteknek

Köztudott, hogy rengeteg terméket tesztelnek állatokon a kozmetikai, gyógyszeripari, vegyipari és egyéb cégek. Míg a múltban ez kifejezetten jó üzenet volt a vásárlók számára, hiszen a termék biztonságosságát hangsúlyozta, ma már inkább negatív reakciókat vált ki. De vajon mi számít állatkísérletnek, és van-e egyáltalán értelme?

Mit jelent az állatokon végzett kísérlet?

Az állatkísérlet kifejezés jellemzően élő állatokon végzett biológiai kutatásokra és eljárásokra utal, ahol betegségeket, új gyógyszerek hatékonyságát, valamint fogyasztói és ipari termékek, kozmetikumok élőlényekre ható egészségügyi és környezeti biztonságát vizsgálják. Ugyanez vonatkozik a tisztítószerekre, élelmiszerekben használt adalékanyagokra, gyógyszerekre, vegyipari termékekre. Minden egyes kísérlet fizikai és pszichológiai károkat, sérüléseket, szorongást okozhat az állatoknak, akik így gyakran hosszantartó szenvedésre vannak ítélve.

A teljesség igénye nélkül, a leggyakoribb kísérletek:

• Rövid ideig vagy hosszan tartó fizikai korlátozás megfigyelés vagy vizsgálat céljából
• Élelmiszer- és vízhiány okozta fizikai és mentális reakciók vizsgálata
• Sebészeti beavatkozások, majd a felépülés nyomonkövetése, analizálása
• Sebek, égési sérülések, és egyéb sérülések okozása a gyógyulási folyamat tanulmányozása érdekében
• Áramütés, kényszerúszás, rákos megbetegedés, szélütés, depresszió kiváltása, genetikai manipulációk stb.

A leggyakrabban használt állatok az ilyen kísérletekben egerek, patkányok, nyulak, tengerimalacok, hörcsögök, de végeznek kutatásokat haszonállatokon, macskákon, kutyákon és főemlősökön is. Az ilyen kísérletekhez használt állatok száma pontosan nem ismert, de egy kutatásból kiderült, hogy  2015-ben 192.1 millió állatot használtak fel különböző kísérleti célokra. Szintén ebből a kutatásból származik az alábbi táblázat:

Miért végeznek még ma is állatkísérleteket?

Az állatkísérletek története egészen a III. századig nyúlik vissza, amikor az emberi szervezet felépítését úgy próbálták megérteni, hogy az állatokon kísérleteztek. Manapság már szinte minden kezelést, sebészeti beavatkozást vagy gyógyszeripari fejlesztést megelőznek állatkísérletek. 1901-ben például az orvosi Nobel-díjat egy olyan kutatásnak ítélték, amelyben állatkísérletekkel értek el fontos humángyógyászati eredményeket. Ezek a kísérletek már a XX. század második felében is etikai vitákat váltottak ki, de először jóval korábban, 1863-ban indítottak ellene kezdeményezést. Frances Power Cobbe megalapította az „antiviviszekciós” társaságot, amely a mai napig létezik és egyre csak erősödik.

Tény, hogy a modern orvostudomány nem tartana itt az állatkísérletek nélkül, ám pont a technológiai fejlődés teszi lehetővé, hogy manapság akár el is lehet(ne) őket hagyni, és helyettük alternatív módszerekkel tesztelhetnék a termékeket. Az állatokkal való kísérletek nélkülözhetetlensége mellett számos orvosi-kutatói érv szól, de egyre többen szólalnak meg az állatok jóléte érdekében.

Milyen szabályok érvényesek a nagyvilágban, az unióban?

Az embereken végzett kutatások tekintetében az Orvos Világszövetség (WMA – World Medical Association) Helsinki Nyilatkozata ad támpontokat, de a szöveg kitér az állatok jólétére is:

„21. Az embereken végzett orvosi kutatásnak az általánosan elfogadott tudományos elvekkel összhangban kell lennie, valamint a tudományos irodalom alapos ismeretén, más lényeges információforráson és megfelelő laboratóriumi, vagy ha szükséges, állatkísérleti adatokon kell alapulnia. A kutatási céllal használt állatok jólétét tiszteletben kell tartani.”

Magyarországon 1998 óta van átfogó állatvédelmi törvény, amelyben kifejezetten foglalkoznak az állatkísérletekkel is. Ez az 1998. évi XXVIII. Törvény , amelyben a következő szerepel: „ állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való – akár ismert, akár ismeretlen kimenetelű, akár invazív, akár nem invazív – felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak”

Hogyan szabályozzák ma Magyarországon az állatkísérleteket?

A Magyarországon 1998-ban kiadott jogszabály még az Uniós csatlakozás előtt keletkezett, ám azóta is életben van a törvény. Kifejezetten tilos az állatkísérletekben emberszabású majmokat, kóbor vagy vadon befogott egyedeket, valamint háziasított állatokat felhasználni. Az Európai Unió – bár még nem tiltotta be az állatkísérleteket – 2007-2013 között, egy innovációs keretprogramjában több mint 250 millió eurót fordított az alternatív megoldások támogatására.

Miért nincs értelme állatkísérleteket végezni?

Több érv is felhozható az állatkísérletek ellen, köszönhetően a mai modern technológiának és a már megszerzett tudás megfelelő felhasználásának.

1. Az állatok reakciói és biológiai sajátosságai nem egyeznek meg az emberével

Ezt legjobban James Hickman fogalmazta meg egy interjúban:

„Az állatmodellek csak nagyon rossz előrejelzői annak, hogy mi fog történni az emberben… Egyes esetekben az állatmodellek meglehetősen előrejelzők voltak, és jól működtek, de összességében ez az arány nagyon alacsony. Úgy értem, több, mint 200 betegséget gyógyítottunk már meg patkányokon és egereken, ezeket a gyógymódokat viszont nem tudtuk alkalmazni az embereken, mert a fiziológiánk és sok alapvető funkció más. Egy patkány tud futni; egy patkány tud labirintust csinálni; egy patkány meg tud enni dolgokat; egy patkány képes kiüríteni a dolgokat. Mindenféle olyan dolog van, amit egy patkány megtehet, ami úgy néz ki, mint amit mi csinálunk. A problémát a kis változók jelentik, a sejtekben a csatornák és a receptorok csak egy kicsit különböznek a miénktől. Azonban ezek jelentős eltéréseket jelenthetnek a gyógymódokban.” (James Hickman, biomedikus mérnök és elektrotechnikai professzor)

Az állatokon végzett kísérletek tehát nem teljesen alkalmasak az emberi reakciók vizsgálatára, hiszen a biológiai jellemzőik sok mindenben különböznek az emberétől.

2. Léteznek állatkísérlet-mentes termékek

Mi sem bizonyítja jobban, hogy lehet másképpen is csinálni, minthogy az állatkísérlet- mentes termékek piaca folyamatosan bővül. Az állatvédelem egyre több ember számára fontos, rengeteg kampány van a „Cruelty-free” termékek népszerűsítésére. Ehhez hozzájárul, hogy ma már az interneten az összes olyan márka fellelhető, amelyek állatkísérleteket használnak termékeikhez. Természetesen létezik lista az ellenoldalról is. Manapság egyre népszerűbb a veganizmus is, a vegánok pedig alapból nem vásárolnak ilyen termékeket.

3. Kutatásokkal áthidalhatóak lennének

A közvélekedés is egyre kevésbé elfogadó az állatkísérletekkel, egyre többen veszik észre, hogy a modern technológiák olyan kapukat nyitnak meg, amelyek korábban nem voltak elérhetők. Ezeknek köszönhetően az olyan elavult módszerek, mint az állatkísérletek, megváltoztathatók lennének. Szintén az internetnek köszönhető, hogy ma már egyre többször indulnak online petíciók, amiket a világ minden tájáról lehet támogatni.

4. A kísérletek nem civilizált megoldások

Az ember fejlettebbnek tartja magát a többi állattal szemben, hiszen intelligenciánk jóval magasabb. Éppen ezért modern civilizációnkban semmi keresnivalója nincs az állatkísérleteknek, hiszen minden eszközünk megvan arra, hogy ezeket kiváltsuk más módszerekkel, amelyek megbízhatók és pontosak.

5. Már most számos alternatíva létezik

Egyre több alternatív megoldás lát napvilágot. Az Európai Unió kifejezetten támogatja ezeknek a módszereknek a kidolgozását és megvalósítását. A „3R-elvet” is életbe léptették:

• Replacement: élő állatot nem igénylő, de tudományosan elfogadott módszert kell alkalmazni
• Reduction: az állatok számát a kísérletben a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell
• Refinement: a kísérlet, kutatás során felhasznált állatoknak minél kevesebb szenvedést és fájdalmat kell, hogy okozzon.

6. A kísérletek megbízhatatlanok

Az állatkísérletek nem megbízhatóak. Ennek oka teljes mértékben biológiai, hiszen az állatok fajon belül is tudnak másképp reagálni a sérülésekre és azok kezelésére, ugyanúgy, mint az emberek. Az egyedeknek eltér a genetikájuk, és sokszor az eredményeket is csak becslésekre alapozzák. Amire az emberiségnek szüksége van, az az a tudás, hogy a normális emberi biológiai sajátosságok, mint a gének, fehérjék, sejtek és szövetek kölcsönhatásai szintjén bekövetkező zavarok miként vezetnek megbetegedésekhez.

7. Minden élet számít, az állatok is éreznek

Az állatok is érző lények. Egyre több kutatás áll rendelkezésre, amelyekben bizonyítják az állatok érzelmeit. Talán a legismertebb jelenség a kutya boldogsága, mikor gazdája hazatér. Az örömön kívül, az állatok is tapasztalnak fájdalmat, szomorúságot, sőt akár a gyász érzését is. Ezért az állatokon elvégzett kísérletek nem etikusak, hiszen ki akar fájdalmat és szenvedést okozni egy érző lénynek?

Milyen alternatív megoldások vannak?

Szerencsére egyre több lehetőség van, hogy intézményes szinten és egyénként is tehessünk az állatkísérletek ellen. Nézzük, hogy a tudomány milyen megoldásokat kínál a tudomány:

• Szövettenyészeten történő vizsgálat
• Számítógépes modellezés
• Sejtalapú szűrőrendszerek nagysebességű robotizálása és automatizálása
• Őssejtek használata (főleg gyógyszerekre, toxinokra lehet alkalmazni)
• 3D nyomtatással is sokminden rekonstruálható

Az alternatív megoldások teljesen programalapúak, sejt- és molekula szinten tudnak elváltozásokat vizsgálni, így sem állatokon, sem embereken nem kell kísérletezni.

Honnan tudom, hogy egy márka végzett-e állatkísérleteket?

1980-ban alapították meg a ma már közismert PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) mozgalmat, ami állatjogi kérdésekben szervez kampányokat szerte a világon. Segítségükkel egy folyamatosan frissülő lista olvasható azokról a cégekről, akik végeznek, illetve azokról is, akik nem végeznek állatkísérleteket termékeiken.

Mit kell tudni a „cruelty free“ termékekről?

A cruelty free termékek kifejezés olyan kereskedelmi termékeket jelent, amelyek előállítása állatkísérlet-mentesen történik. Ilyen esetekben a tesztelési folyamatokban, fejlesztésekben és a gyártás során semmilyen módon nem használnak fel állatokat. Ezeknek a termékeknek egységes megjelölésük is van a csomagolásokon, ezért könnyen felismerhetők.

Mit hoz a jövő? Lesznek még állatkísérletek a jövőben?

Az állatkísérleteknek az Európai Unióban egyre kevesebb teret fognak engedni. Az Európai Parlament tagjai 2021-ben elfogadtak egy kezdeményezést, ami az állatkísérletek kivezetésére vonatkozik. Maga az EU a világon a legnagyobb mértékben támogatja az állatkísérletek megszüntetését, amire több kampányuk is épül. A tavalyi évben elfogadott irányelvek szerint pedig a kísérletek helyét fokozatosan átveszik a modernebb, és a legtöbb esetben pontosabb laboratóriumi tesztelések.

Az állatkísérletek csökkentése, illetve teljes elhagyása nem csupán az állatok, hanem az emberiség szempontjából is fontos kérdés. Ahogy Immanuel Kant mondta 1797-ben: „az állatokkal szembeni kegyetlenség az embernek önmaga iránti kötelességével áll szemben, mert gyengíti a szenvedésükkel szembeni rokonszenv érzését, és ily módon az a természetes viszonyulás is gyengül, amely igen hasznos a más emberi lények irányában tanúsított erkölcsiségünk tekintetében”.

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”