A citizen science, avagy a közösségi tudomány hazai eredete homályba vész, de még a fogalmi meghatározás sem kerek magyarul. Maga a definíció is annyira új, hogy pontos jelentéséről sincs egyértelmű szakmai konszenzus, ráadásul a magyarul elterjedt változat nem túl precíz fordítása az eredeti, angol verziónak. A lakosság által, a különböző tudományágakat támogató, szabadidőben, önkéntesen végzett munkát nevezzük citizen science-nek. Ők – nem túl sokan – mint egy szubkultúra, ellenszolgáltatás nélkül végzik az adatszolgáltatást, mit sem sejtve arról, hogy többek között ők tették le a hazai közösségi-szabadidős tudomány alapjait. Munkájuk kiemelten hozzájárul egy-egy szakterület eredményeihez.
Kállai Márton fotóriporter az ő tevékenységük nyomába eredt. Fő indíttatása az volt, hogy összekötő láncszemet találjon a magas színvonalon végzett, ám a laikusok számára nehezen értelmezhető kutatási munka, illetve a mindennapi életet sok tekintetben érintő jelenségek magyarázata között. A közösségi tudomány képviselőitől remélte a hétköznapiság és a tudományos elefántcsonttorony közötti hézag betöltését. A lehető legszélesebb spektrumban igyekezett feltérképezni a közösségi tudomány hazai tagjait, ami egyáltalán nem volt könnyű munka, mert a szokatlan megkeresést olykor értetlenül vagy vonakodva fogadták. Volt, ahonnan nagyon lassan, vagy egyáltalán nem volt lehetősége információt szerezni. Mintha maguk az érintettek is furcsállták volna, hogy valaki ebben a tevékenységben értéket lát, ezért rendszerint hosszú beszélgetések előzték meg a fényképezést.
Mindazonáltal létezik egy olyan csoport, a meteorológiai társadalmi megfigyelőké, akik már sok évtizede végzik önkéntes alapon a napi rendszerességű csapadékmérést a saját telkükön, így tevékenységükkel meg is előzték a citizen science fogalmának létrejöttét. Ezért velük kezdte sorozatát. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgálat (a korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat utódja) rendelkezik az egyik legnagyobb társadalmi bázisú megfigyelő hálózattal. A nagy múltú szervezet 150 éves volt nemrégiben. Ma nagyságrendileg 450 megfigyelőjük van, ami tulajdonképpen 450 települést fed le. Ismerve a meteorológiai adatok villámgyors változásait, ez a 450 fő rengeteget képes hozzáadni az aktuális, illetve a prognosztizált időjárásjelentések pontosságához. A Szolgálat biztosítja a szabványos, hitelesített mérőeszközöket, a tagok pedig meghatározott időközönként elvégzik a méréseket, és a központba továbbítják az adatokat.
A meteorológiai méréseket végző civilek után Kállai Márton kiterjesztette az önkéntesek felkutatását más területekre is, mint például a kullancsgyűjtés, invazív rovarfajok detektálása, hazánk nagy fáinak lajstromba vétele, rekreációs halászat és amatőr csillagászati megfigyelések, melyek a NASA adatbázisába kerülnek. A puszta adatszolgáltatáson felül ott vannak a tudás alapú megfigyelések, amikor nem csak adatot gyűjtenek, de komplexebb módon tapasztalatot és tudást is szereznek. Egy amatőr csillagász, Hadházi Csaba Miklós nemzetközileg is elismert észlelőmunkát végez: a hazai csillagászplatformokon túl, a mérési adatai az Amerikai Változócsillag-megfigyelők Szövetsége (AAVSO) központjába is befutnak – majdnem 95 000 (!) megfigyelésnél tart.
Ezek a civilek megszállottan gyűjtik és detektálják az adatokat, s ebből az elhivatottságból következik, hogy érdek nélküli, kölcsönös bizalom épül ki a tudomány legfelső és legalsó láncszeme között. Nem mondhatja el bárki, hogy kertjéből akár 30-40 évre visszamenőleg is képes hiteles adatokat szolgáltatni. Ez pedig hatalmas érték és információs tudásbázis a jövő számára. Jól ismert, hogy a hosszú és megbízható adatsorok elengedhetetlenek a tendenciák megértéséhez.
A fotográfus szerint, noha Magyarországon még gyerekcipőben jár a citizen science, mégis elvitathatatlan haszna van: a hétköznapi állampolgár is magáénak érezheti a tudományos megközelítést, ha bevonódik abba. A citizen science le tudja dönteni a korlátokat a magasröptű, érthetetlen tudományos körmondatok és az átlagember között. A tudóstársadalom pedig bátran támaszkodhat a megbízható lakossági bázisára – különösen a jelenlegi, alulfinanszírozott és kevésbé megbecsült helyzetben.
Kállai Márton munkája arra is választ keres, hogy hol vannak a tudományos kommunikáció korlátai: hiába van náluk a tudás legjava, mégsem ők azok, akikre legjobban figyelünk, holott a hiteles forrás nélkülözhetetlen a mai információs dzsungelben.
A tudománytörténeti, hiánypótló fotósorozat néhány képét már a nagyközönség is megtekintheti. Vácrátóton, augusztus 8-ig látható a fotók egy része a Nemzeti Botanikus Kertben. https://botanikuskert.hu/programs/tudomany-szabadidoben-avagy-mi-fan-terem-a-citizen-science/
Valamint, hazánk legidősebb famatuzsálemeit a Folly Arborétum és Borászat mutatja be, a kiállítás november 4-ig látogatható. https://www.folly.hu/uj-kiallitas-a-follyban-436
Aki pedig kedvet kapott a szabadidőben végezhető tudományos munkához, az már számos területen válogathat, többek között a MET.HU MET-ÉSZ vagy a VADONLESŐK.HU oldalakon.
Kállai Márton további munkáit itt lehet megtekinteni: https://martonkallai.com/
Zelei Anna | agrármérnök, kertészmérnök, lelkes természetvédő. Támogatója ill. önkéntese a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, a WWF Magyarországnak, a Greenpeace Magyarországnak és az xForest.hu-nak. A Norvég utakon, Az elveszett erdő, Ha az ERDŐ beszélni tudna című könyvek szerzője. Instagram: @anna_zelei
Hasonló bejegyzések:
Szép szavak a semmiről – mi a baj az aktuális nemzeti klímastratégiával, de leginkább az erdőkre vonatkozó megállapításaival?
Mi az a közösségi kert? Hol van ilyen, és ki csatlakozhat?
Közösségi komposztálás, komposztpontok: útmutató
Antarktisz: földrajza, szerepe a globális éghajlati rendszerben
Bod Péter Ákos: COGITO ERGO SUM – VALAMIT TENNI KELL! (gondolkodom, tehát vagyok)
A pénz: áldás vagy átok?
42+
Ökofalu: jelentés, működés, hazai képviselők
Vélemény, hozzászólás?