Energiafűz: mit kell tudni erről az alternatív energiaforrásról?

Az energiafűz, hasonlóan a smaragdfához, rendkívül gyors növekedésű növény, amelyet számos formában tudunk hasznosítani. Elsősorban alternatív energiaforrásként a legpraktikusabb felhasználni, de talaj-regenerálóként, illetve egyébként kihasználatlan, szikes vagy mocsaras területek hasznosítására is alkalmas. 

Mi az az energiafűz? 

Az energiafűz vagy eredetileg kosárfűz (salix viminalis) nem teljesen új fajta, viszont mostanában fedezték fel, hogy kosárkötésen kívül másra is fel lehet használni: konkrétan energiát lehet vele termelni. A szalicilsav, amelyből az aszpirin készült, a fűz kérgében található – népi gyógyászatban egyébként a fűzfakérget régóta használják lázcsillapításra. Ez az anyag, az acetil alkohol, amely nagy mennyiségben található a kérgében, így a vadak nem kedvelik, a betegségeknek pedig ellenálló. 

Svédországban fejlesztettek ki a kosárfűzből, a fehér fűzből, a kígyófűzből egy igen rövid idő alatt sokat növő fajtát, ez az energiafűz (salix viminalis gigantea). A fiatal fűz naponta akár 3 vagy 3.5 cm-t is tud nőni, és az első vegetációs év végén már “szüretelhető”, vagyis a vesszőket fel lehet használni tetszés szerint, elsősorban biomasszának. Tüzelőnek, kosárfonásra is alkalmas, valamint nagyon jó az iszapmegkötő képessége, ami miatt szennyvíztelepek környékén is ki lehet használni ezt a tulajdonságát. Szereti a vizet, emiatt mocsaras, vizes területeken is termeszthető; vízmegkötő képessége 10-20 liter naponta. De ha nem közvetlenül vízben áll, akkor is jól növekszik. 

Miért lehet az energiafűz a jövő megoldása?   

Az akác és a nyárfaültetvények mellett az energiafűz is alkalmas lehet arra, hogy gyorsan növő fajként egyébként használhatatlan területeket (elhagyott bányák, gyárak, valamint szennyvíztelepek és mocsarak) hasznosítson: sőt, a fűz mint vízkedvelő faj különösen alkalmas a vizes területekhez. Az ember persze szeret mindent hasznosítani, és kevés a valódi vadon ma már egész Európában. Azonban pont ebből a törekvésből fakadnak az ember által lepusztított területek, mint a kimerült bányák, romok, kísértetvárosok. Az energiafűz abszolút alkalmas arra, hogy a természet erejével visszahódítsa a kietlen földet. Nem mellesleg oxigént is termel.

Az energiafűz legnagyobb haszna azonban a gyors növekedésben és a kiemelkedően jó fűtőértékében van, ez a kettő együtt igazi szupernövénnyé avanzsálja ezt az új fajtát.

Mindent összevetve, egy olyan növényről van szó, amely sok szempontból igénytelen, ellenben rendkívül életképes, ezért biomasszának (és mellesleg sok más mindennek is) hatékonyan felhasználható. Szóval főnyeremény. 

Mik az előnyei az energiafűznek? 

Szereti a vizet, emiatt mocsaras, vizes területeken is termeszthető; vízmegkötő képessége 10-20 liter naponta. De ha nem közvetlenül vízben áll, akkor is jól növekszik. A szikes (szoloncsákos) talajon is megél, ami Magyarország földjének 6-13 %-a. Ezeken a területeken csak kevés, a magas sótartalmat tűrő növény él meg – köztük talán az energiafűz néhány alfaja is. Termesztését nemhogy nem korlátozzák, de támogatást is föl lehet venni rá. Ráadásul a kezdeti energiaráfordításon kívül nem kell különösebben gondozni. Az elején a talajelőkészítés és a gyomirtás a nagy beruházás, ezen kívül csak betakarítani kell, hiszen ellenálló a betegségekkel szemben, és rendkívül gyorsan nő. 

Virágai méhlegelőnek is alkalmasak, ami szintén nem utolsó szempont ma Magyarországon.

Milyen felhasználási területei vannak az energiafűznek? 

Az energiafüzet elsősorban arra lehet felhasználni, hogy villamos energiát termeljenek belőle. Ezt talán nehéz elképzelni, ha az ember a dús vesszőjű bokrokat nézi, a Szegedi Tudományegyetemen azonban évtizedek óta kutatják, hogy hogyan tudna a biometán-fermentáció működni. A fát alkotó szerves molekulákat (cellulóz) mikrobák bontják le. Ezt a folyamatot kíséri a biometán felszabadulása.

A biometán egy részét a biogáz-üzemekben hasznosítják, illetve a metánt tartalmazó biogázzal villamos energiát és hőenergiát tudnak előállítani gázmotoros blokkokban. Egy köbméter biogázból nagyjából 2 kWh villamos energiát képesek kinyerni az erre a célra létesített üzemekben. Ez többek között csökkenti azt a szén-dioxid mennyiséget is, amelyet a fa elégetése okozna. Ezt a módszert még fejlesztik, hogy a lehető leghatékonyabb legyen, és mint megújuló energiaforrás lehessen felhasználni. 

Mindemellett közvetlen módon tüzelőnek, valamint kosárfonásra is alkalmas. Az energiafűznek igen jó az iszapmegkötő képessége, ami miatt szennyvíztelepek környékén is ki lehet használni ezt a tulajdonságát: évente sok tonnányi szennyvíziszapot tud feldolgozni és hasznosítani. Cellulóznak is fel lehet dolgozni, a papíriparban, de akár az építőiparban is használhatóak az erős vesszők ideiglenes utak építésére. A gyógyszeripar is nagy hasznát tudja venni magas szaliciltartalma miatt. 

Mekkora a vízigénye az energiafűznek? 

Az energiafűz napi 15-20 liter vizet képes elpárologtatni, emiatt alkalmas arra, hogy árterületeken, mocsaras, lápos vidéken vagy szennyvíztelep szélén nőjön, ahol más növények nem nagyon bírják. De szárazabb, akár szikes talajban is jól növekszik, a többi növényhez képest. 

Mennyi a fűtőértéke az energiafűznek?

Ennek a növénynek a fűtőértéke igen magas, a barnaszénével vetekedik: 18.000 – 19.000 kJ/kg. Két fázisú égése van, az első fázisban 400-450 fokon elizzik és metánt termel a fa, a második fázisban a metánt égeti el kb 1400 Celsius fokos hőt leadva. Ráadásul alacsony a hamutartalma, mindössze 15%. Ha csak egyszerűen tűzifaként elégetjük, akkor is jól járunk, de pontosan ezek miatt a tulajdonságok miatt lehet alkalmas az energiaiparban való hatékony felhasználásra. 

Energiafűz: hogyan kell termelni, betakarítani? 

Az energiafűzt késő ősszel vagy kora tavasszal célszerű ültetni. Az ültetéshez dugványok kellenek, melyek legalább 20 cm-esek, hektáronként kb 14.000 darab legyen. Az ültetés előtt egy vagy két napot vízben kell őket áztatni, hogy akklimatizálódjanak a hőmérséklethez, illetve hogy annyi nedvességet vegyen fel a dugvány, hogy az ültetés után pár napot még kibírjon. 

Ha ültetvényt telepítünk, a sortávolság legyen legalább 70 cm, de akár egy méter is lehet, a tövek pedig legyenek legalább 40-50 cm-re egymástól. Ha kellően nedves a talaj, vagy elég öntözést kapnak a dugványok, az ültetés után két-három héttel már megjelennek az új hajtások. 

Mire figyeljünk az első évben?

Az első évben figyelni kell arra, hogy a gyomokat ne hagyjuk megnőni az előkészített talajban, hiszen nem őket akarjuk növeszteni, illetve a dugványok sem tudnak megfelelően meggyökerezni a gyomok jelenlétében. Az első évben még a vadaktól is kell védeni a fiatal növényeket, mert a dugványok és az első hajtások még nem tartalmaznak annyi csersavat, amely élvezhetetlenné teszi egyébként az őzek és a szarvasok számára a hajtásokat. 

Betakarítás

Az első év után érdemes 5-10 cm-re visszavágni a növényt a talaj felett: ekkor kezd majd el bokrosodni és vesszőket hozni. A második évben már 3-7 hajtást hoz, melyek év végére 4, sőt, akár 6 méterre is megnőhetnek. Ha energetikai célra használjuk, akkor három vagy négy éves vesszők, illetve az annál idősebbek a legalkalmasabbak. A betakarítást, vagyis a vesszők levágását ősszel érdemes elvégezni, silózóval, speciális adapterrel, vagy kisebb területeken motoros kaszával. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és a könyvek rajongója.