Hogyan pusztítja a Fertő tavat az itt épülő komplexum? Mit tehetünk?

Szállodakomplexum épül a Fertő tó partján, ami a helyi környezetvédő aktivisták mellett számos nemzetközi intézmény rosszallását is kivívta. Cikkünkből kiderül, hogy miért ellenzik ilyen sokan a (jelenleg felfüggesztett) építkezést.

Hol van a Fertő tó?

A közel 20 000 éves tó területének jelentős része Ausztriához tartozik, a hazánkban található része Magyarország északnyugati határánál helyezkedik el, Sopron közelében. A Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvizeként ismert Fertő tó egyben Európa legnyugatabbra fekvő sztyepp tava és szikterülete is. Ez azt jelenti, hogy a Fertő tó lényegében egy sós állóvíz, aminek sótartalma körülbelül 33-szorosa az édesvízi Balatonénak. Meghatározó része a Világörökség részét képező Fertő-tájnak, mely két nemzeti park területén helyezkedik el: a magyarországi Fertő–Hanság Nemzeti Park, valamint az ausztriai a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park része.

Mekkora, milyen mély a Fertő tó?

A Fertő tó 36 km hosszú és körülbelül 7-15 km között mozog a szélessége. A tó felszíni területe 309 km² területen helyezkedik el, de vízgyűjtő területe 1120 km². A tó vízének térfogata 0,32 km³, átlagos mélysége mindösszesen 0,7 méter, de legmélyebb pontján is előfordulhat, hogy a tó fenekén álldogálva kilátszik belőle a feje búbja annak, aki elég magas, ugyanis ez csupán 1,8 méter.  Tengerszint feletti magassága 115,45 méter. Ezek az értékek azonban folyamatosan változásban vannak és nem pozitív irányba; sajnos csökkenő tendenciát mutatnak.

Mi a Fertő tó nevének eredete?

A tó magyar nyelvű elnevezése az avar korból származik és mocsaras, agyagos, sáros helyet jelent, amelynek valójában ma is van aktualitása, hiszen a Fertő tó egyfajta átmenetet képez a Hanság kis tavakkal tagolt lápos vidékén, ráadásul a magyar részen vízfelületének közel 4/5-ét, az osztrákoknál pedig 50%-át nádas fedi.

A múltban megpróbálták orvosolni ezt a problémát. A Rábca folyó által, a Duna vízrendszerével is összekapcsolódott, így áradás idején a Hanság is víz alá került, és így gyakorlatilag lehetetlennek tűnt, hogy a területet benépesítsék. Először a rómaiak, majd az Árpád koriak próbálkoztak csatornák létrehozásával változtatni ezen. Ezek a csatornák a környék termőterületeit látták el megfelelő öntözővízzel, és a mesterségesen kialakított halastavak vizét pótolták az elvezetéssel. 

Azonban a középkor végén nem viaskodtak tovább a természet erejével, és így a vidéken újra a természet lett az uralkodó. A Fertő tó német neve azonban nem a lápvidék megdönthetetlen uralmát, hanem a hódítással kacérkodó, új telepesekről, azaz a paraszti származású hospesekről kapta a nevét, akik Nyugat-Európából érkeztek keleti vidékekre és itt telepedtek le.

Milyen látnivalók vannak a Fertő tónál?

A Fertő tó és környezetének élővilágát mindkét országban Nemzeti Parkok részeként ismerik el, de a felügyelt és szigorúan védett területen számos tanösvény járható végig, miközben izgalmas tematikájú túrák keretében akár a vidék rejtett zugai is felfedezhetőek.

A látogatóközpontok és túraútvonalak mellett, a tó kijelölt szakaszain fürdeni is lehet, a jól karbantartott strandok használatához azonban érdemes az osztrák oldalra átrándulni. A környék felfedezhető a jól kiépített bicikliútvonalon is, melynek mentén határtalan és páratlan élményben lehet része az utazónak, hiszen a tó teljes egészében megkerülhető. Emellett érdemes még biciklivel Fertőzug környékét is felkeresni, mely a leglátványosabban adja vissza jellegzetes lápi hangulatot és világot.

A tó környékén kirándulva számos kulturális és szabadidős tevékenységre is alkalom adódhat, amelyek többsége egyaránt alkalmas egy romantikus hétvége eltöltésére és családi programra is.

• A magyarországi oldalon Esterházyak kastélya, a magyar Versailles, mely egykor a család nyári rezidenciája volt, most viszont az egyik lakosztályában a családfő és ukrán származású felesége állandó jelleggel él.
• Fertőd kastélya, amely a Kincsem egyik forgatási helyszínéül is szolgált, vezetéssel egy óra alatt tekinthető meg, ezen túl azonban, lehetőség nyílik a csodás rózsakert felfedezésére is.
• A világörökség része a román kori lébényi templom, és érdemes elmenni a fertőrákosi kőfejtőbe is, ami szintén remek programlehetőség.
• Bár a kultúrtájnak szigorú értelemben véve nem része Sopron, mégis remek kiindulási pont a környék felfedezésére, ahonnan számos, különleges programokat kínáló falvak közt, a gyógyfürdőjéről híres Balf is felfedezhető. A falu tulajdonképp összenőtt a várossal. 
• A látnivalók zöme az osztrák oldalon található: a középkori hangulatú Ruszt városa, a szentmargitbányai Római Kőbánya a Meseparkkal, Burgenland fővárosa, amely az Esterházy kastélynak és Joseph Haydn síremlékének is otthont adó Eisenstadt (Kismarton), Frauenkirchen, mint zarándokhely, Halbturn barokk kastélya, illetve a hozzánk legközelebb elérhető, elfogadható árú napijeggyel látogatható vidámpark, a Familypark is.

Milyen beruházás épül a Fertő tónál?

A Fertő partján botrányoktól terhesen épülő szállodakomplexum mögött ismert hazai milliárdos cége áll. A beruházás része egy sportközpont és egy ökocentrum is. Egy százszobás szállodát, apartmanházakat, műfüves focipályát, 16 teniszpályát, és két vitorláskikötőt is terveztek 30 milliárd forint közpénzből. A kivitelező cége 2 év alatt közel 10 milliárd forintból „biztosította” a terület „megtisztítását.”

A probléma az, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban az építtető az UNESCO-val és Ausztriával is „elfelejtett” egyeztetni, pedig egy olyan Világörökségi helyszínről van szó, amely két ország területén helyezkedik el. A Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága már 2019-ben kifejezte a projekttel szembeni ellenérzését, de ők is csak azt a választ kapták, hogy a beruházás nem sérti a természetvédelmi területet. A tények ismeretében ellentmondásnak számít, hogy a beruházás mind a mai napig úgy hirdeti magát, mint ami a természeti értékek megóvásával valósul meg, ausztriai oldalhoz képest is jobban figyelve a környezeti értékekre. Mára már egyértelmű, hogy nemcsak az érintett felek engedélye nélkül kezdtek bele az építkezési folyamatba, hanem olyan módszereket is alkalmaznak melyek egyértelműen rombolják a világörökségi-természetvédelmi terület értékeit.

Hogyan hat ez a beruházás a Fertő tóra?

A különböző inkorrekt megoldások között, ott van például a fotókon is megörökített tény, hogy a jogszabályok alapján tilos a tó területén motorcsónakokkal közlekedni, ennek ellenére folyamatosan robbanómotoros hajókkal vitték az anyagot az építkezéshez, melynek következményekén az olajszennyezés is már jól látható. A beruházás érdekében a közölt információkkal ellentétben, folyamatos a táj átrendezése, melynek részeként elpusztítják a nádast és azzal együtt az élővilág természetes lakóhelyét is.

Eltűnt egy teljes félsziget, nem beszélve a cölöpházak lebontásáról, mely a környéken olyan jellegzetes épületként voltak számontartva, mint a hortobágyi csárdák, vagy a hollókői parasztházak. A tájkép ikonikus elemei, a világörökség helyszínének alkotóelemei az utolsó darabig megsemmisítésre kerültek.

Az eredetileg 52 hektárra eső beruházás megvalósítása közel 13 hektár lebetonozását, térkövezését foglalja magában. Ám a legfrissebb felmérések szerint a beruházás mértéke jóval nagyobb lehet, mint az eddig hangoztattak: akár az eredetileg meghatározott terület másfélszerese is.

Folyamatosan olyan jellegű tájátrendezés folyt, amely során szintén nem gondoltak a hosszú távú következményekre. Kotorták, töltötték fel a tómedret is, ami már az alapján is aggodalomra adhat okot, hogyha belegondolunk, hogy a hasonló jellegű intézkedéseknek milyen következményekkel jártak a Velencei-tóra nézve.

2022 azonban a fordulat éve volt: financiális problémákra, a válságra hivatkozva az állam felfüggesztette a kivitelezést. A folyamatban lévő építkezéseket nem állították le, de amiket még nem kezdtek el, azokat bizonytalan időre elhalasztották. A beruházásokhoz új tervek készülnek, erről természetesen semmilyen konkrét és értékelhető információ nincs, de ami mégis van, az inkább azt mutatja, hogy a beruházás mértékét tervezik növelni, nem pedig környezetvédelmi szempontokat újragondolva más tervet kialakítani. A módosítás persze már önmagában is erősen kifogásolható a jelen esetben, abban a tekintetben, hogy az ügyben épp nemzetközi felülvizsgálat folyik.

Mit tettek eddig a természetvédők a Fertő tó érdekében?

A helyi természetvédők folyamatosan tiltakoztak, terepszemlére járva bizonyítékot gyűjtöttek. Ilyen volt például a motoros csónakok lefotózása, vagy a tájformáló építkezés dokumentálása. Továbbá nyílt leveleket és közleményeket tesznek elérhetővé online és offline felületeken, illetve felvették a kapcsolatot a különböző nemzetközi szervezetekkel is az elmúlt évek során. Ennek hatására a Greenpeace magyarországi képviselete mellett, az UNESCO Világörökség Központjának igazgatója, Mechtild Rössler is ellenérzését és a beruházás leállításának szükségességét jelezte a magyar kormány felé. Az UNESCO szakértői szervezete (ICOMOS) a kormánynak írt levelében úgy fogalmaz, hogy „A projekt sérti a „Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj” határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értékét.” Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a hírlevelében az alábbi megállapításokat és javaslatokat vetette fel:

• a forgalmat hozó elemek minden szempontból megkérdőjelezhetőek, de legalább a tóparttól távolabb is létrehozhatóak lehetnének.
• a kemping területén tervezett pihenőházak a helyszín túlzott beépítettségét vonják maguk után.
• a Fertő tó partján felépíthető négycsillagos szálloda létrehozása csak a környezeti és helyi értékek figyelembevételével és megóvásával lehetne indokolt.

Fertő tó Barátai Egyesület alapító tagja a Kun Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult a jogszabályokba ütköző környezeti hatástanulmány miatt, amely alapján megadták az engedélyt a Fertő tavi építkezésnek. Brüsszelből megkeresték a magyar kormányt, az ügyben hivatalos vizsgálat folyik. Egyébként a Sopron megyei jogú város Helyi Építési Szabályzatát 2017 és 2018 folyamán is módosították annak érdekében, hogy közvetlenül a tó partján is építkezni lehessen, amely kapcsán alkotmányossági vizsgálatot is kezdeményeztek a helyi környezetvédők.

Elképesztő indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő tavi beruházás ügyében, de a zöldszervezet nem adja fel a küzdelmet: vizsgálja az ítélet megtámadásának lehetőségét a Kúrián.

Mi az, amit még meg lehet tenni, hogy megmentsük a Fertő tavat?

Mi magunk talán annyit tehetünk, hogy környezetünkben igyekszünk megosztani és tudatosítani ezeket a sorozatos, természeti értékeinket veszélyeztető állami és magán akciókat offline és online petíciók aláírásával, illetve nem veszünk igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyek ehhez hasonló módon jöttek létre, vagy ezen beruházó által valósultak meg.

Tegyél a tavak érdekében és legyél részese a mozgalomnak! Írd alá a petíciót te is!

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogyan vehetsz részt a természeti értékek megóvásában, olvasd el korábbi cikkünket is:

Hogyan óvjuk hazánk természetvédelmi területeit?

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”