Garázsvásár feltételei, szabályai, szervezése

A garázsvásár a lomtalanítás és a bolhapiac szerelemgyermeke. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy ha az embernek „kellő“ mennyiségű felesleges, kacattá váló, de még használható tárgya gyűlik össze az otthonában, akkor helyben, a garázsban, az udvarban, fészerben, legrosszabb esetben a ház előtt egy előre meghirdetett időpontban elkezdi árulni a csecsebecséket, cuccokat. A garázsvásárral több legyet ütünk egy csapásra: megszabadulunk a számunkra már csak porfogóként hasznosuló tárgyaktól, így az otthonunk kacatmentesebb és letisztultabb lesz. A tárgyak nem a kukában végzik, hanem valaki más élteti őket, hiszen amit mi nem használunk, lehet, hogy más éppen azt keresi. Harmadrészt még némi zsebpénzt is tudunk vele keresni, a garázsvásárban ugyanis jelképes összegért áruljuk a holmikat. 

Mi az a garázsvásár? 

A garázsvásár egy előre meghirdetett házi vásár, amikor valaki a számára felesleges tárgyait (garázsban, kamrában, padláson tárolt tárgyakat) kirakja a ház elé (vagy a garázsba, vagy ahova tudja), és a vevők, mivel előre tudják, hogy mikor és hol van a garázsvásár, eljönnek és az ott helyben megállapított árat készpénzben kifizetik a nekik tetsző tárgyért. Ez tehát egy mini-bolhapiac, magán-szervezésben.

A garázsról lett elnevezve, nem véletlenül: a garázs vagy az udvar egy megfelelő tér arra, hogy a tárgyakat messze se kelljen cipelni, mégis elvigyék őket – és még pénzt is lehet vele keresni (arról nem is beszélve, hogy gyakran a garázsban tároljuk azokat a dolgokat, amelyekről azt hisszük, fog még kelleni. A garázsvásár ezen kívül elsősorban lokális, ezáltal közösségépítő esemény: a környékbeliek jönnek el, így lehet ismerkedni a szomszédokkal, beszélgetni, közös pontokat találni. A garázsvásár ilyen formát tehát társadalmi esemény is. 

Mennyire elterjedt a garázsvásár Magyarországon? 

A garázsvásár szokása az Amerikai Egyesült Államokból indult, ahol az emberek olykor egész garázsokat töltenek meg nem használt holmikkal. Ezt aztán egy ponton túl már nincs kedvük fizetni a bérleti díjat, vagy a tulajdonos meghal, így az örökösök kiárusítják a holmikat. Jellemző a nyugati világunkra, hogy minden egyes ember, de még a gyermekek is, rengeteg olyan tárggyal rendelkeznek, amelyek nagy részére valójában nincs is szükségük. Azonban az sem megoldás, hogy egy tulajdonos után a kukában végzi a játék, a ruha, a könyv vagy akár a konyhai eszközök. A garázsvásár jó módszer arra, hogy a körforgásban tartsuk a tárgyakat, amíg lehet, és akinek szüksége van egy-egy háztartási dologra vagy gyerekruhára, az se kelljen vagyonokat fizessen értük. 

Magyarországon a 2000-es évek elején jelentek meg a garázsvásárok, de Amerikában már az 1950-es években rendszeres kezdeményezéssé vált a garázsvásár, és az 1980-as években futott fel nagyon. Magyarországon a ’70-es évektől van hivatalos lomtalanítás, ez azonban nem egyelő a garázsvásárokkal, ahol személytől személyig „vándorolnak“ a tárgyak, a lomtalanításnál ellenben a szeméttelepre kerülnek a dolgok. Az is igaz azonban, hogy a lomtalanításnál inkább a nagyobb, már nem feltétlenül hasznavehető dolgokat rakják ki legtöbbször, míg a garázsvásároknál gyakoribb a bolhapiacokhoz, lengyelpiacokhoz hasonló csecsebecsék, apróságok. 

2013-ban a Wekerle-telepen rendezett több család egyszerre lomtalanítást, amely, a több résztvevő család miatt hangulatos esemény lett, ma már Garázsvásár Fesztivált tartanak ott. Különböző non-profit szervezetek pedig egyre inkább szorgalmazzák a garázsvásárokat, Országos Garázsvásár Napokkal, bátorítva arra a közösségeket és a családokat, hogy ne féljenek kipakolni és árusítani a dolgaikat, közben pedig kapcsolódni egymáshoz. 

Milyen környezetvédelmi előnyei vannak a garázsvásárnak? 

A legerősebb érv a garázsvásár mellett, hogy nagy környezetvédelmi előnye van: a tárgyak tovább élhetnek, ahelyett, hogy a szeméttelepre kerülnének. Sokunk háztartásában találhatók meg felesleges dolgok, sokadik habverő, lábas, kinőtt gyerekcipők és -játékok, könyvek, amelyeket sosem fogunk elolvasni, és még számtalan tárgy, amit esetleg megörököltünk, de nem akarjuk kidobni, viszont egyenként feltenni a netre is macerás. A garázsvásár pont erre való: hogy ne kelljen kidobni, hanem új gazdát találjunk a nem használt tárgyaknak. 

Milyen feltételei vannak a garázsvásárnak?

A garázsvásárral bevételt szerzünk. A NAV azt mondja ki, hogy évi 600.000 forint alatti összegnél nem kell adózni a garázsvásár után. Ha azonban a bevétel meghaladja az évenkénti 600.000 forintot, akkor 15% adót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni: a részletek a NAV honlapján olvashatók. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik üzleti céllal vásárolnak fel bizonyos típusú tárgyakat, és azokat haszonnal adják tovább – ez üzletszerzésnek minősül, tehát adóköteles. Azonban ha évente egyszer vagy kétszer szervezünk egy garázsvásárt a lomtalanítás mellett, azzal nagy valószínűséggel nem merítjük ki ezt a keretet. Ellenben a lakásunk, az otthonunk megkönnyebbül majd. 

Mit ne rakjunk ki?

Fontos: csak jó állapotú holmikat rakjunk ki. A garázsvásár, mint említettük, nem lomtalanítás. Senki sem szeret szemétben turkálni, és nem is ad érte pénzt. Azt rakjuk ki, ami mások számára értékes lehet, és biztosan nem kukába való. A Polgári Törvénykönyv kellékszavatossági szabálya szerint a magán-eladásra is vonatkozik az, hogy a tárgyakra az eladónak egy év garanciát kell vállalnia. Amit ezen kívül szabad kirakni eladásra: teljesen új használati tárgyak és saját készítésű tárgyak: mindkettő üzletszerzésnek minősül, és adózni kell utána, ez már nem a garázsvásár-kategória, ami kifejezetten használt tárgyakra vonatkozik. 

Hogyan lehet szabályosan lebonyolítani egy garázsvásárt? 

A garázsvásárt nem kell bejelenteni a hatóságoknál, ám bizonyos szabályokat be kell tartani. Csak használt tárgyakat adjunk el. Csak a saját területünkön, de mindenképpen magánterületen tegyük ki a holmikat: Ha nincs saját kertünk, garázsunk, akkor többekkel össze lehet fogni, akinek van, hiszen a saját lakásunkba talán nem szívesen invitálunk idegeneket, az utcán viszont nem lehet garázsvásárt tartani. Vegyük komolyan az adózást: évi 600.000 forintig, egy alkalommal szervezett garázsvásár esetén pedig 200.000 forintig nem adóköteles a befolyt bevétel. 

Hogyan szervezzük meg a garázsvásárt, hogy minél több fölösleges, de még használható tárgytól szabaduljunk meg?

Szelektálás és árazás

A garázsvásár a lomtalanítással és a szelektálással kezdődik. A szelektálás során bedobozolhatjuk a tárgyakat, és be is árazhatjuk őket valami egyszerű módszerrel (így a helyszínen nem fő majd a fejünk). Ha cetlikkel ráírjuk, vagy kategóriákba soroljuk, még egyszerűbb dolgunk lesz, mert a vevőnek egyértelmű lesz, hogy mi mennyibe kerül. Nyugodtan bevonhatjuk a gyerekeket is a szelektálásba és az árusításba, hiszen ők többnyire lelkesen részt vesznek az utcai árusításban.

Beharangozás és időpont

Érdemes kitűzni magunknak egy időpontot, ami szintén motiváló lehet a rendrakásban, egyúttal időt hagy a leendő vásárlóinknak, hogy betervezzék a programjukba a garázsvásárt. Készítsünk facebook-eseményt (vagy amilyen platformon a legtöbben fent vannak a szomszédaink közül), illetve a környéken plakátot, valamint a postaládákba szórólapot is érdemes lehet kirakni. Boltok, kocsmák előtt, buszmegállóban, ahol sokan járnak, az információ hamar elterjed. Sokaknak a szombat délután vált be mint időpont: az biztos, hogy érdemes egy kezdő és egy záró időpontot megadni, hogy ne nyúljon az éjszakába a garázsvásár.

A helyszín kiválasztása és felszerelése

A szervezéshez szükség lesz egy helyre. A saját területünkön, tehát nem közterületen, ingyen tarthatunk garázsvásárt.  Egy esőnapot is belekalkulálhatunk, hiszen előfordulhat, hogy az időjárás nem kedvez a garázsvásárnak – hasznos, ha van egy másik dátumunk. Meg kell aztán szervezni, hogy mire pakoljuk ki a holmikat, egy-egy asztal, pad el fok kélni, de kölcsön is kérhetünk a szomszédoktól egy műanyag asztalt, széket. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.