Mi az a Green City mozgalom? Kik a tagjai? Mik a céljai?

A Green City mozgalom, vagy „zöld városok mozgalma” lényegében visszahozza a természetet az épített környezetbe. Persze, nem úgy, mint amikor a lepukkant külvárosban az elhagyatott gyártelepet benövik a gyomnövények és bálványfák.

A Green City mozgalom tudatosan alakít ki fenntartható, ember- és környezetbarát városi negyedeket. A méhlegelők és biciklisávok csupán kicsiny részét képezik a Zöld Város koncepciójának. A cél az élhető, természetes lakókörnyezet megteremtése a nagyvárosokban is.

Mit jelent a Green City mozgalom?

A zöld város, avagy Green City pontos meghatározására 2008-ig várni kellett. E szerint Green City lehet minden város, amelyik „olyan tevékenységeket támogat, amelyek a természetet a maga sokféle hasznos formájában alkalmazzák, ismerik fel vagy őrzik meg a városi élet fenntartása érdekében, miközben korlátozzák vagy csökkentik a természet kimerülését”. Elismerem, nyakatekert meghatározás, mégis magában foglalja a lényeget.

A zöld környezetnek ugyanis számos előnye van, mindjárt kezdésként az, hogy pozitív hatással bír az emberek egészségére, és javítja a környék életminőségét. Az emberek többsége számára sokkal pihentetőbb és jobb érzést keltő egy zöld környezet, mint a csupa beton-acél-üveg modernista stílus.

A fejlettebb vállalatok ugyancsak szívesebben telepednek le zöld környezetben. Mindez felfelé ívelő spirált hoz létre: az ingatlanok értéke növekszik, a szolgáltatások minősége növekszik, a környékre egyre jobb módú emberek és családok költöznek, ami magával hozza a közbiztonság, egészségügy, oktatás színvonalának helyi emelkedését.

Honnan ered a Green City? Mikor alapították?

Habár vannak, akik 2002-től számítják az eredetét, amikor is a hollandiai Plant Publicity Holland lobbiszervezet a Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállításon életre hívta a mozgalmat, valójában ennél évtizedekkel korábban kezdődött a Green City mozgalom története.

A sok helyi kezdeményezés és megoldás képviselői végül felismerték, hogy az összefogásban az erő.  1987-ben meg is tartották a kanadai Pollution Probe alapítvány rendezésében az első olyan konferenciát, aminek középpontjában a „Zöld Városok” álltak – már ekkor Green City mozgalomról beszéltek.

Mik a legfőbb célkitűzései a Green City mozgalomnak? 

A Green City mozgalmat leginkább a „fenntarthatóságra összpontosító városok laza szövetségeként” lehet leírni. Mostanra már világszerte több ezer városi területet foglal magában, amelyek hat fő feladat megvalósítására törekszenek:

1. csökkentsék a hulladék termelődését,
2. csökkentsék a károsanyag kibocsátások mértékét,
3. bővítsék az újrahasznosítás mértékét,
4. bővítsék a zöld területek számát és méretét
5. növeljék a lakónépesség sűrűségét,
6. ösztönözzék a fenntartható helyi vállalkozások fejlesztését.

A zöld városok mozgalma tovább erősödik és terjeszkedik, folyamatosan hangsúlyozva a zöld építészet szükségességét. A lakott terület népsűrűségének növelése sem elírás: a népesség növekedése általában a városok horizontális növekedésével jár együtt, azaz széltében-hosszában terjeszkedik az urbanizált térség.

Ezt a folyamatot azzal lehet leginkább lassítani, ha a város függőlegesen is terjeszkedni kezd. Persze már az őskorban rájöttek erre a megoldásra, és toronyházakat és felhőkarcolókat se most kezdtek építeni – ám egy zöld város esetében elfogadhatatlan a „nagy böhöm téglatest, betonból” szemlélet.

A „lakjanak minél többen, minél magasabban, minél energiatakarékosabban, ráadásul jó minőségű, modern igényeket kielégítő lakásokban” irányzat egyébként megvalósítható, csak éppen árban is egészen más kategóriát jelent.

Mióta van Magyarországon Green City?

Ahogy a kornyezetvedelem.hu oldalon olvashatjuk, „Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként, a Milánói Charta aláírásával csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz. A mozgalom magyarországi megismertetését és védnökségét a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (MAKEOSZ) vállalta.”

A Magyarországon is táptalajra lelt mozgalom a korábban említett, 2002-es hollandiai kiállítástól eredezteti magát, és biztatóak a kilátások, mivel az egyes országok tevékenységének európai szintű koordinálását az ELCA (Európai Kertépítő Szövetség) vállalta magára.

Milyen területeken tevékenykedik a magyarországi Green City mozgalom?

A MAKEOSZ égisze alatt meglehetősen sok mintaprojekt zárult le az elmúlt 12 évben hazánkban.

Ilyen volt például a Környezettudatosságot, klímavédelmet erősítő szemléletformáló esemény Bicskén, a Közösségi faültetés Nemesvámoson.

Viszont az elmúlt években, a koronavírus-járvány idején úgy tűnik, leálltak a munkálatok. A 2011 óta futó projektek felőli csend és az évek óta nem frissülő Facebook-oldaluk alapján úgy tűnik, eléggé sárgul a Zöld Városok ügye Magyarországon.

Mi az a Zürichi Zöld Charta?

2011 június 29-én írták alá Zürichben az ELCA felügyelete alatt – azonban mára ennek csupán a magyar oldalon találjuk nyomát. A megállapodás röviden a csatlakozó városok részéről történő kötelezettségvállalásról szólt, amely szerint a városok „bezöldítésén” dolgoznak majd.

Úgy vélték, hogy a Zöld Város mozgalom a jelenkori környezet-politikai kihívásokra adott válasz, és mint ilyen, egyszersmind segíti az embereket is, hogy élhetőbb környezetben élhessenek.

Hol lehet bővebben olvasni a mozgalom nemzetközi tevékenységeiről?

A mozgalom oldalán tételesen felsorolják, mivel foglalkozik a mozgalom Magyarországon:

• „Green City Minősítő Rendszert© és Útmutató Kézikönyvet fejlesztünk és vezetünk be a valódi fenntartható (zöld) szabad terek tervezéséhez és értékeléséhez (mintaprojektek tervezés-előkészítésének, tervezésének, kivitelezésének, fenntartásának-gondozásának végigkövetésén, valamint mérésén-értékelésén keresztül)
• A rendszert oktatjuk és a csatlakozó partnereinkkel (városokkal, fejlesztő cégekkel, nagyvállalatokkal) megvalósítjuk
• A “Z” vitamin, a valódi zöld komplex és jelentős pozitív hatásait mind szakmai mind ismeretterjesztő és oktatási fórumokon, konferenciákon népszerűsítjük, a kutatási eredményekből leszűrt gyakorlati tudnivalókat kézikönyvek formájában kiadjuk
• A városi zöld fenntarthatóság terén tanácsadunk, értékelünk a tervezéselőkészítés szakaszától egészen a kivitelezésig és az utógondozásig
• A tudatos növényesítés gazdasági és szociális hatásaival kapcsolatos európai és hazai kutatásokban részt veszünk, a mozgalom többi tagországának tapasztalatait gyűjtjük, hogy az eredményeket mihamarabb a napi gyakorlatba tudjuk ültetni. Együttműködünk a zöld szakma egyéb szervezeteivel (tervezők, kivitelezők, fenntartók, zöldtetőépítők, kamarák), hogy pozitív hatással lehessünk a városi folyamatok szabályozására, gyakorlatára.”

Nemzetközi szinten fogósabb a kérdés, mivel a Plant Publicity Holland weboldala már régóta nem él (pontosabban valaki megvásárolta a www.pph.nl domaint és teljesen független tartalom olvasható rajta), sőt egy 2012-es cikk szerint be is szüntette a munkáját.

Az ELCA oldalán is csak egy régebbi kiadványt találunk. Akad azonban egy másik kezdeményezés, ami úgy tűnik, hatékonyabb lesz.

Európa színre lép: ez a Green City Accord

A Green City Accord (GCA), azaz a Zöld Városok Megállapodása azon európai polgármesterek mozgalma, akik elkötelezettek a városok tisztábbá és egészségesebbé tétele mellett.

A GCA Célja az európaiak életminőségének javítása és a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felgyorsítása. A Megállapodás aláírásával a városok vállalták, hogy a környezetgazdálkodás öt területével foglalkoznak:

1. a levegő,
2. a víz,
3. a természet és biológiai sokféleség,
4. a körforgásos gazdaság és hulladék, valamint
5. a zaj.

A magyar nyelven itt elérhető bemutatkozó anyaguk és a weboldaluk alapján úgy vélik, kiemelten fontos, hogy a GCA-t aláíró városok jelentősen javítsák az urbánus területek levegőminőségét, és ezzel közelebb kerüljenek az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi iránymutatásainak betartásához, miközben a lehető leghamarabb megszüntetik az uniós levegőminőségi normák túllépését.

Mi a Green City Accord fő célja?

A Megállapodáshoz csatlakozó városok vállalják, hogy további intézkedéseket tesznek a fentebbi öt területen, hogy felgyorsítsák az európai Green Deal követelményeinek teljesítését.

Kik vesznek részt a Zöld Városok Megállapodásában Magyarországon?

Magyarországon egyedül csak Miskolc csatlakozott eddig a Megállapodáshoz: a HungAIRy LIFE-IP projekt keretében a város 60 mérőberendezés telepítésével és a zöldhulladék elégetésének komposztálással történő csökkentésével igyekszik javítani a levegőminőséget.

Miskolc másik fontos eredménye a közlekedés fenntarthatóbbá tétele: az utasok már 75 CNG üzemű, alacsony károsanyag-kibocsátású autóbusszal utazhatnak, és a város 10 új, töltőállomással ellátott elektromos busz beszerzését tervezi.

A zaj- és légszennyezés kezelése érdekében 13 gyorstöltőt telepítettek az elektromos autók számára.

Végül a Bogáncs utcai napelem-park segít csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, és megújuló energiával látja el a közintézményeket; a napelemparkot egy rekultivált hulladéklerakón telepítették, 1 MW kapacitással.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.