Tartalom
Az óceánok és a nyílt tengerek szintje fokozatosan növekszik, eközben a beltengerek és a tavak területe csökken. A világ legnagyobb tava, a csalóka nevű Kaszpi-tenger is zsugorodik. Miért?
A Kaszpi-tenger vízszintje folyamatosan csökken, és egyes kutatók szerint a század végére a területének egynegyedét el fogja veszíteni. Ez azt jelenti, hogy egy Magyarországnyi szárazföldi terület alakul ki a helyén. Miként zajlik a folyamat, hogyan hat ez a környezet flórájára és faunájára, valamint az ott élőkre? Mi áll a háttérben? Visszafordítható- e a pusztulás?
Hol van a Kaszpi-tenger?
A Kaszpi-mélyföldön, az azerbajdzsáni Liman-öbölben található a Kaszpi-tenger, mely Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között terül el.
Mekkora a területe, mélysége?
A Kaszpi-tenger 28 méterrel a tengerszint alatt helyezkedik el. Átlagos mélysége 184 méter, medencéje aszimmetrikus. Északról dél felé mélyül, legmélyebb pontján eléri az 1025 métert is. 371.000 négyzetkilométer, térfogata 78.200 köbkilométer, ezzel a Kaszpi-tenger, amennyiben tóként tekintünk rá, méretét tekintve első a ranglistán.
Kaszpi-tenger vagy tó? Melyiknek tekinthető?
Egyedi jellemzői révén valójában se tengernek se tónak nem tekinthető, vagy épp ellenkezőleg: akár mindkét kategóriába is besorolható. A dilemma nem újkeletű: az írott források szerint ott kezdődött, amikor a rómaiak megkóstolták a vizet. Inkább sósnak találták, mint édesnek, ezért nevezték végül tengernek. A tudományos kutatások azonban kimutatták, hogy Kaszpi-tenger sótartalma a harmada egy átlagos tengerének. De nem mindenhol!
A sekély területen a tengervíz párolog, és nem tud visszaáramlani, ezért a sótartalma az átlagos 12 ezrelék helyett ezeken a területeken 350 ezrelék, mely ezáltal a Holt-tenger sótartalmával vetekszik – a belső részeken viszont értelemszerűen hígabb.
Annak azonban, hogy hova soroljuk be, nem csak tudományos jelentősége van, hanem geopolitikai is. Annak idején, amikor még létezett Szovjetunió, csupán két ország (Szovjetunió és Irán) partjait mosta ez a hatalmas víztömeg. Az álláspont egységes volt: tónak tekintették, és ennek megfelelően osztották fel egymás között. A Szovjetunió felbomlása után azonban 5 ország vált érintetté, és már nem volt egységes a Kaszpi-tengerről alkotott nézőpont sem: Irán egyedül maradt az álláspontjával. A tavakra és a tengerekre egészen más szabályok vonatkoznak: amíg egy tó azon országok ügye, melyeknek területén elhelyezkedik, addig a tenger „nemzetközi ügy.” Itt már az ENSZ tengerjogi egyezménye lép érvénybe, mely szabályozza a természeti kincsek felhasználását, kritériumokat és elvárásokat fogalmaz meg a környezetvédelem tekintetében, és más államok számára is lehetővé teszi a természeti erőforrások felhasználását.
A viszonyok tisztázására 2018. augusztus 12-én került sor: tengernek minősítették a Kaszpi-tengert, de egyúttal különleges szabályokat is megállapítottak. A vízfelszín használatát kiterjesztették más országokra is, de katonai erők jelenlétéhez és a tengerfenéken található kincsekhez csak az adott 5 országnak van joga.
Milyen a Kaszpi-tenger élővilága?
A Kaszpi-tenger élővilág gazdag és egyedi: ezt az egyediséget alapvetően meghatározza, hogy a víz egyszerre hordozza magán az édesvíz és tengervíz tulajdonságait. A tenger algában gazdag, és mindkét vízre jellemző alfajai megtalálhatóak itt.
920 állatfajt azonosítottak a tenger élővilágában, melyek közt a kaszpi fóka egyedül itt fordul elő a világon. Közel 100 ezer példány található itt meg, de ha a korábbi adatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy ez a különleges élőlény a szennyezettség fokozódása, valamint a korlátlan vadászat miatt a víz térfogatával együtt fogyatkozik: száz évvel ezelőtt még közel egymillió volt belőle.
A száznál is több halfaj közül kifejezetten érdekes a tokhal, melynek egyes példányai akár 150 évet is megélhetnek. A viza, a vágótok illetve a sőregtok kaviárja nagyon népszerű, de mindenekelőtt a beluga ikrája izgatja a környék halászait, hiszen ennek értéke átszámolva másfél millió forintot is érhet kilogrammonként. Az orvhalászat és a környezetszennyezés által viszont ezek a fajok is veszélyezettekké válnak.
A partmenti élővilág számára is elengedhetetlen mindaz, amit a Kaszpi-tenger nyújt: borzas gödények, tengeri sasok, kormoránok és szürke gémek is élnek itt.
Miért csökken a vízszintje? Reális eshetőség a Kaszpi-tenger kiszáradása?
Kép forrása: Unsplash.com
A különleges állóvizet több, bő vízhozamú folyó táplálja, köztük a Volga és a Kura is. Szerencsére a mostoha körülmények, a fokozódó természeti katasztrófák és az üvegházhatás dacára sincs reális esély arra, hogy ezek a „források” végleg megszűnjenek, tehát egyelőre eltűnni nem fog a Kaszpi-tenger.
Azonban a terület drasztikus csökkenése reális félelem a környezetvédők részéről, hiszen a folyókon keresztül érkező vízpótlás mértéke a környezeti hatások függvénye: az esőzéseké és hőmérsékleté, mely utóbbi a párolgás mértékét befolyásolja. Ez pedig érezhetően befolyásolja a Kaszpi-tenger méretét, ami igenis komoly problémákhoz vezethet. Az apály a tudósok szerint hasonló pusztító ökológiai katasztrófával járhat, a néhány száz kilométerre innen található testvére, az Aral-tó esetében.
Hogyan hat ki ez a probléma Kaszpi-tenger élővilágára?
A víz fokozódó szennyezettsége, az orvhalászat, az invazív fajok növekvő jelenléte és a területi zsugorodás jelentős hatással van nem csak a vízi élőlények, hanem a vízparton élő állatok fennmaradásának esélyeire is. Ha az északi és keleti részének sekélyebb medrei kiszáradnak, akkor ez az egyes a halfajok, a kaszpi fókák, tengeri puhatestűek és rákfélék kihalásához vezethet.
De a kiszáradás más, kedvezőtlen folyamatokat is elindíthat. A folyók által szállított tápanyagok a tó középső részein található medencékbe kerülve az oxigénszint csökkenését és az ökológiai holt zónák kialakulását eredményezhetik.
Hogyan hat ki a környéken élő emberekre a Kaszpi-tenger pusztulása?
Kép forrása: Pixabay.com
Eddig a helybéliek jól alkalmazkodtak a változásokhoz, de az egyre gyorsuló ütem miatt ez a fajta idomulás hamarosan már nem lesz kivitelezhető. A mezőgazdaság és a halászat nem tud lépést tartani a folyamatos változásokkal, és a termelés is rövid időn belül megsínyli ezt a természeti katasztrófát. Hamarosan jelentős területeken válik lehetetlenné a dinnye és a rizs termesztése, valamint a halászat lehetőségei is egyre szűkösebbek lesznek. Ezek pedig a megélhetést fenyegetik, és tömeges migrációt eredményezhetnek.
Mit tehetünk azért, hogy megállítsuk a pusztulást?
A Kaszpi-tenger visszahúzódása egy olyan folyamat, amely súlyos ökológiai katasztrófával jár, a különleges helyi ökoszisztéma felborulása mellett beláthatatlan geopolitikai következményeket is von maga után. A jelenség nem csupán ezt a tavat fenyegeti, rengeteg belföldi víztömeg osztozik a sorsában. Az Aral-tó példáján jól láthatjuk, hova vezet az, ha hagyjuk, hogy a folyamat a saját medrében folyjon tovább.
Drasztikus változtatásokra lenne szükség, a megoldási lehetőségek azonban erősen korlátozottak. A Kaszpi-tenger térségében lezajló változások fő oka ugyanis alapvetően a globális felmelegedés, amit csak a teljes világ szintjén történő együttműködés által, a légkör szén-dioxid-koncentrációjának csökkentésével lehetne enyhíteni.
A megoldás tehát ugyanaz, mint amit sokszor leírtunk már itt, az oldalunkon: a károsanyag-kibocsátás és a műanyagszemét csökkentése, újrahasznosítás, klímaminimumok meghatározása (és betartása) nemzetközi szinten, a húsfogyasztás, ezzel együtt a metánkibocsátás mérséklése, és sok-sok fa ültetése.
Ha többet szeretnél tudni arról, mit tehetsz te, magánemberként, érdemes elolvasnod 15 dolog, amit te is megtehetsz a klímaváltozás ellen és 10 dolog, amit a klímaszorongás ellen tehetünk című cikkeinket.
Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”
Vélemény, hozzászólás?