Tartalom
- 1 Úton a körkörös gazdaság felé
- 2 A szelektív hulladékgyűjtés szabályai
- 3 Mit, mibe és hogyan?
- 4 Mi NEM gyűjthető szelektíven?
- 5 Házhoz menő és gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés
- 6 Szelektív kuka színek – mit hova dobjak?
- 7 Étolaj, háztartási sütőolaj szelektív gyűjtése
- 8 Mit vihetünk a hulladékudvarokba?
- 9 Gyakran Ismételt Kérdések
Ha létezne egy „Útmutató a fenntartható élethez” nevű kézikönyv, biztosan az első helyen szerepelne benne a szelektív hulladékgyűjtés. Szerencsére egyre többen mondanak búcsút az otthoni egykukás rendszernek, és a lakásaink mellett, a közterületeken is szép számmal gyarapodnak a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolók. Cikkünkben összeszedtük, mire érdemes odafigyelnünk a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán.
A cikket frissítettük a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer információival.
A környezettudatos életmód a szelektív hulladékgyűjtéssel kezdődik.
Már ezzel az apró lépéssel is hozzá tudunk járulni bolygónk (és nem mellesleg az emberiség) megmentéséhez, és egy zöldebb, fenntarthatóbb, a környezetünkkel harmóniában megvalósuló élet kialakításához. A szelektív hulladékgyűjtést egy puszta szokás helyett, felfoghatjuk egyfajta egyéni és társadalmi felelősségvállalásként, amivel a túlzott fogyasztással járó környezetszennyezést valamennyire mérsékelni tudjuk.
Úton a körkörös gazdaság felé
A szelektív hulladékgyűjtés a körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás egyik fontos alappillére. Az elmúlt években az Európai Unió egyre határozottabb lépéseket tesz a lineáris gazdasági modellről a körkörös gazdasági modellre történő váltásra. A lineáris gazdaság lényege, hogy a termékeket természetes erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő, amelyekből a használatot követően hulladék keletkezik. Így ezek a nyersanyagok és természeti erőforrások kikerülnek a rendszerből. Ez a működésmód semmiképpen sem fenntartható, hiszen ezáltal mindig csak elveszünk, de nem adunk vissza semmit a rendszernek.
Ezzel ellentétben a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag egy zárt körben kering, vagyis körforgásban marad. A körkörös gazdaság már a termékek tervezésénél is fontos irányelveket fektet le. A cél az, hogy egy-egy termék tartós, könnyen megjavítható és újrahasználható legyen. A hulladékká válását követően pedig újra lehessen hasznosítani.
És itt jön a képbe a lakosság, vagyis a mi szerepünk. Ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság hatékonyan működjön, fontos, hogy tudatos fogyasztók legyünk. Olyan termékeket emeljünk le a polcokról, amelyek tartósak, igyekezzünk újrahasználni vagy éppen újrahasznosítani őket. Ezzel a termékek később válnak hulladékká, azt követően pedig a szelektív hulladékgyűjtés révén járulhatunk hozzá az anyagok újrahasznosításához. Így ideális esetben a hulladék majdnem teljes mennyisége hasznosul, mivel másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe. Így az elsődleges nyersanyagok csak akkor kerülnek felhasználásra, ha másodlagos nyersanyagok nem állnak rendelkezésre.
A szelektív hulladékgyűjtés szabályai
Az újrafeldolgozás előfeltétele tehát a szelektív hulladékgyűjtési rendszer hatékony működése. Ahhoz, hogy a hulladékot újra lehessen hasznosítani, az eltérő anyagú hulladékokat külön-külön kell gyűjteni, így a fémet, az üveget, a műanyagot, a papírt, a szerves eredetű, illetve veszélyes hulladékot, de a lomot, a textil-, az elektromos- és elektronikai hulladékot is. Az egyes hulladékfajták helyes szelektív gyűjtésére a későbbiekben részletesen kitérünk, azonban előtte érdemes lefektetni a szelektív hulladékgyűjtés aranyszabályait:
- A hulladékot tisztán (kiöblítve, letörölve, a szennyezett részeket eltávolítva) helyezzük a megfelelő tartályba! Ha szennyezett hulladék kerül a gyűjtőbe, az egyrészt fertőzésveszéllyel járhat, másrészt beszennyezheti a többi hulladékot is, így veszélyeztetve az újrahasznosított anyag minőségét.
- A nagyobb hulladékokat (pl. PET palack) nyomjuk össze! Így helyet takarítunk meg és több hulladék fér el a konténerben.
- A kupakokat csavarjuk le, a fedőket vegyük le és azokat külön dobjuk a szelektív gyűjtőbe! Ahol a kupakokat úgy gyártották, hogy azok nem távolíthatóak el a palackról, ott nem is szükséges ezt nekünk megtennünk. A befőttes üvegek kupakját és üveg részét is gyűjtsük külön.
- A tejes és gyümölcsleves dobozokat öblítsük el és helyezzük a megfelelő tárolóba! Budapesten ezeket is a papírkonténerbe kell tenni, a kupakokat pedig a műanyaghulladékhoz. Az ország más részein több helyen a dobozokat is a műanyaghulladékokkal együtt kell gyűjteni, ezért minden esetben a helyi hulladékkezelő szolgáltatónál érdemes érdeklődnünk.
- Azokat a termékeket, amik egyszerre tartalmaznak papírt, fémet és/vagy műanyagot, bontsuk elemeire és elemenként helyezzük a megfelelő tartályba!
- A papírhulladékot ne műanyagzacskóban dobjuk ki és ne kössük át madzaggal vagy műanyag zsinórral!
- Attól még, hogy valami műanyag, nem biztos, hogy újrahasznosítható! Figyeljünk a csomagoláson látható jelzésekre!
- Azokat a hulladékokat, amiket nem lehet az otthoni hulladékgyűjtőbe tenni, vigyük el a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtő szigetre vagy hulladékudvarba!
Mit, mibe és hogyan?
Az, hogy pontosan mi gyűjthető szelektíven és mi nem sokszor még a fekete öves környezetvédőknek is fejtörést okoz. Az alábbi táblázatban röviden összefoglaltuk, hogy az egyes gyűjtőtartályokba milyen típusú hulladékot helyezhetünk.
Fontos kiemelni, hogy a tejes és gyümölcsleves dobozok sok városban, így Budapesten is a sárga, műanyag és fém csomagolóanyagoknak fenntartott szelektív kukákba gyűjthetőek.
Mi NEM gyűjthető szelektíven?
Semmiképp se kerüljön a papírkonténerbe:
- zsíros, szennyezett, ételmaradékos papír
- hőpapír (blokk, nyugta)
- közlekedési jegyek
- sorszámok (bankban, orvosi rendelőben kapott cetlik)
- indigó
- faxpapír
- használt egészségügyi papír (zsebkendő, szalvéta)
- műanyagréteggel bevont papírcsomagolás (elviteles kávés pohár)
Semmiképp se kerüljön a műanyagos konténerbe:
- kazetta, CD, videó kazetta hulladék
- műanyag játékok
- fogkefe
- fémbelsejű fóliák (chipscsomagolás, csokipapír)
- habtálca
- hungarocell
- ételmaradékokkal vagy vegyszerrel szennyezett, elöblítetlen műanyag és konzervdoboz
- gyógyszeres levél
Semmiképp se kerüljön az üveggyűjtő konténerbe:
- villanykörte
- szemüveg
- neoncső
- hőálló üvegtál
- orvosságos és veszélyes anyagokat tartalmazó üvegek
Házhoz menő és gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés
Ma már sok helyen találkozhatunk a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel, ami számunkra a legkényelmesebb megoldás. Ez azt jelenti, hogy a lakótelep, társasház vagy kertes ház szelektív edényeiben folyik a gyűjtés, amit meghatározott napokon ürítenek. Vidéken gyakran találkozunk a zsákos gyűjtéssel, amikor a hulladékok egy speciális zsákba kerülnek, és azokat szállítják el. Azért is fontos fokozottan figyelni arra, hogy mi kerül az egyes tartályokba, mert amennyiben a konténerek nem az előírás szerinti megfelelő hulladékot tartalmazzák, az FKF Nonprofit Zrt. nem tudja a hulladékot elszállítani. Házhoz menő rendszerben a papír, valamint a műanyag és a fém hulladék szelektív gyűjtésére van mód.
A budapesti közterületeken található hulladékgyűjtő szigeteken az előbbi két anyag mellett az üveghulladékot is leadhatjuk. A hozzánk legközelebb található gyűjtőszigetekről az FKF honlapján tájékozódhatunk.
Szelektív kuka színek – mit hova dobjak?
Ugyan a szelektív hulladék gyűjtésének szabályai városonként is eltérhetnek, vannak bevált és többnyire állandónak tekinthető színkódok. Ha ezeket ismerjük, akkor sem hibázunk nagyot, ha nem otthonunk környékén próbáljuk a hulladékot szelektálni és nem olvashatóak a jelzések a gyűjtőkön. Nézzük a jellemző szelektív kuka színeket:
Kék: papírgyűjtő konténer, néhol kifejezetten kartonpapír gyűjtésére kijelölt kuka.
Sárga: csomagolóanyag-gyűjtő, sok helyen fém és/vagy műanyag gyűjtőnek nevezik.
Zöld: színes üveg gyűjtésére szolgáló konténer. Nem összekeverendő a hazánkban elterjedt általános hulladékgyűjtő edényekkel.
Fehér: fehér üveg gyűjtésére szolgáló konténer.
Barna: komposztálható hulladékok gyűjtésére szolgáló kuka, nem minden város használja.
Szürke vagy fekete: Egyéb háztartási hulladék.
Világviszonylatban természetesen más színkódok is előfordulhatnak. A problémás szín a zöld, mert az több országban az organikus hulladékok gyűjtését szolgálja, nem a színes üvegekét.
Étolaj, háztartási sütőolaj szelektív gyűjtése
Egyre több helyen van mód a használt étolaj leadására is. A gyűjtőpontok jellemzően benzinkutakon, bevásárlóközpontok parkolóiban, piacokon található. Az étolaj begyűjtését jellemzően más végzi, mint a többi szelektív hulladék gyűjtését, ezért csak és kizárólag az erre kijelölt pontokra vigyünk ilyen hulladékot.
A kihűtött étolajat egy műanyag palackba – lehetőleg egy korábban is olaj tárolására használtba – töltsük, majd ha megtelt zárjuk le és így dobjuk az erre kijelölt szelektív gyűjtőbe. A gyűjtőpontok listája szerencsére online is elérhető.
Mit vihetünk a hulladékudvarokba?
A háznál és a lakótelepeken lévő gyűjtőtartályok és a közterületeken található gyűjtőszigetek mellett léteznek hulladékudvarok is, ahova főként azokat a hulladékokat érdemes elvinni, amelyeket a házhoz menő rendszerben nem szállítanak el, vagy nem adhatók le gyűjtőszigeteken. Ilyenek például a veszélyes hulladékok (pl. festékek, bontási törmelék, akkumulátorok), az elektronikai hulladékok (pl. háztartási kis- és nagygépek, fénycsövek) vagy a háztartásban keletkező lomok. Arról, hogy milyen típusú hulladékot mely hulladékudvarba lehet elvinni, ebben a cikkünkben már részletesen írtunk.
2024 januárjától a műanyag, üveg és alumínium italosdobozokat (a tejtermékeket tartalmazó csomagolásokon kívül) úgynevezett kötelező visszaváltási rendszer szerint lehet majd visszavinni a visszaváltó helyekre. Ugyanúgy, ahogy korábban az üvegeket, most minden italosdobozt összenyomás nélkül, kimosva vissza lehet vinni a nagyobb boltoknál elhelyezett visszagyűjtő automatákba. Fontos, hogy ne nyomjuk össze a csomagolást, és a vonalkód is rajta maradjon, mert ezek alapján fogja felismerni az automata, hogy mit vált vissza. Ennek célja a csomagolásnak a körforgásba az eddiginél nagyobb arányban való visszakerülése. Ennek megfelelően a betétdíjat a termék megvételekor kell majd kifizetni.
Gyakran Ismételt Kérdések
Az újrahasznosítható anyagokat (papír, műanyag, fém, üveg) a lakosság külön tartályokba gyűjti, aztán az újrahasznosító üzemek révén ezek az anyagok másodlagos nyersanyagként visszakerülnek a termelésbe, ezzel csökkentve az erőforrások túlzott elhasználását.
A háznál lévő hulladékgyűjtő tartályokban alapvetően papír és fémhulladék gyűjthető. A hulladékgyűjtő szigeteken ezek mellett a fehér és színes üveg hulladékot is leadhatjuk. Minden más hulladékot hulladékudvarokba vihetünk.
Figyeljünk a csomagolások jelzéseire, csak azt dobjuk a konténerbe, ami valóban odavaló. Mielőtt beleteszünk bármit a szelektív gyűjtőbe, mossuk át és tisztítsuk meg, ha szükséges. A nagyobb hulladékokat (palackok, dobozok) összelapítva dobjuk ki.
Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor és szabadúszó publicista. A Mind Art pszichológiai kreatív műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.
garay.klara.b@gmail.com
kötelező olvasmány kellene legyen minden iskolában az óvodától az egyetemig. hátha megtanulnák a nebulók.