Tényleg megújuló erőforrás az erdei biomassza?

Vajon létezik optimális egyensúly az erdők megújuló energiaforrásként és szén-dioxid-tárolóként betöltött szerepe között? A biomassza az ősember óta ismert és használt energiaforrás, amely számos uniós tagállamban az energia- és klímavédelmi célok elérésének fontos eszköze. Ennek ellenére állandó vitatéma, hogy az erdészeti biomassza mennyire tekinthető megújuló erőforrásnak, hiszen a természetes vagy ahhoz közeli erdők kitermelése ökológiai veszteséggel jár.

Erre és hasonló kérdésekre keresték a választ a REKK Alapítvány nemrégiben, Az erdei biomassza az éghajlatpolitikában címmel tartott nyílt elemzésén és vitáján. A program során ismertették a magyar kutatók által kifejlesztett FOX modellt is, amely az erdők szén-dioxid-elnyelésének költséghatékony és eredményes optimalizálására szolgál. Cikkünkben a műhelyen elhangzottakat foglaljuk össze.

Biztos, hogy jó az irány?

A kivágott faanyag újratermelhető, de az ökológiai értékek nem, hiszen egy tarvágás megbénítja, visszahúzza, de akár tönkre is teheti egy adott terület flóráját és faunáját. Vagy esetleg kiküszöbölhető ez egy hatékony, hosszútávú erdőtervezéssel?

Ezzel párhuzamosan a kutatók körében megkérdőjeleződik a biomassza klímasemlegessége is. A tűzifa természetes szén alapú energiahordozó, a füst, a felszabadult metángáz, üvegházgáz-terhelést okoz. Az egyensúly itt is megbomlik, egy kitermelés nagyságától függően évtizedekig vagy akár egy évszázadig is eltarthat, míg a kitermelt erdőből származó tűzifa elégetésekor felszabaduló és az újonnan növekvő fák által megkötött karbon mennyiség kiegyenlítődik.

Biztos, hogy jó irány ezek alapján az erdészeti biomassza energetikai hasznosításának ösztönzése? 

Az Európai Parlament egy tavalyi javaslata már jelentősen korlátozta volna a biomassza-hasznosítás pénzügyi támogathatóságát és a megújulóenergia-célszámok felé történő elszámolhatóságát.

Ez az első lépés afelé, hogy a fás biomassza kikerüljön a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv hatálya alól.

Szabó László, a REKK igazgatója elmondta, a FOX egy több éves munka során felépített modell, amely az erdei biomassza életciklusát próbálja megragadni, elsősorban Magyarország erdészeti kultúrájára, természeti adottságaira alapozva. Bár dolgoznak már a román, a bosnyák és a bolgár modelleken is:

“Átlátható és egyértelmű, ugyanakkor szigorú szabályokra van szükség az erdészetből származó biomassza felhasználásának optimalizálása érdekében, mert ha ez nem így valósul meg, akkor az már nem tekinthető fenntartható-megújuló energiaforrásnak. Az erdőgazdaságoknak pedig meg kell felelniük ezeknek a szigorú feltételeknek. “

A legfőbb kérdés, mely megválaszolásra vár a kutatótársadalom részéről, hogy milyen feltételekkel nevezhető az erdei biomassza fenntartható energiaforrásnak? Egyáltalán, érdemes-e a biomasszát felhasználni ilyen célra?

Kontextus:

A cél: maximum 1,5 fokos melegedés

A klímaváltozás aggasztó tényét már lehetetlen tagadni. A megoldáshoz globális szintű összehangoltságra van szükség. Az ENSZ 2015-ben nagy lépést tett azzal, hogy minden ország számára előírta, nemzeti szintű hozzájárulást kell tennie annak érdekében, hogy a hőmérséklet növekedését a század végére 1,5 fok alá korlátozza az emberiség. Az országok szintjére lebontott erőfeszítéseket nemzeti elhatározások alapján rögzítették, az EU tagállamai központi finanszírozást is kapnak a célok megvalósítására.

Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományokat értékelő testületének (IPCC) irányelvei szerint egységes metodológiára és egyetemes mérőszámokra van szükség, hogy mérhető legyen, hogy a kitűzött cél eléréséhez vezető úton hol járunk. Hiába globális a probléma, a megvalósítás módszertana tele van kompromisszumokkal, hiszen minden ország, terület adottsága más és más.

Kő még olaj?

Az éves elemzések szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának még mindig 80 százaléka származik a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből. Az energiaszektorban nagy erőfeszítéseket tesznek ennek enyhítésére, azaz hogy ne vagy minél kevesebbet fogyasszunk ilyen fajta energiaforrást. Ez többek között magában foglalja az energiahatékonyság fejlesztését, a viselkedés béli változtatások elterjesztését (például, hogy inkább sétáljunk, kerékpározzunk autóhasználat helyett) és a passzív energiával integrált energia rendszerek fejlesztését. Amikor csökken az energiafelhasználás, akkor lehet igazán összpontosítani a nem fosszilis forrásokra, amelyek megújuló, nukleáris és passzív energiák, köztük a biomassza is.

Biljana Kulišić, az Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság munkatársának szavait idézve:

“Köztudott, hogy a kőolaj-metán alapú energia hosszú távon rontja az általunk ismert földi életet, ám élelemhez való hozzáférést, civilizációs jólétet is biztosít. Ha nincs elég energiánk, akkor nem tudunk főzni, nem férünk hozzá a tápanyagokhoz, kalóriákhoz. Emellett az ételt tartósítani is kell hűtőszekrényben vagy csomagolásban.”

A szakértő azt is hozzátette:

“ A gazdasági fejlődés jelenleg nagyban összefügg az életminőséggel és a kényelemmel. Persze, vitatkozhatunk azon, hogy szükségünk van-e a második autóra, kell-e megvilágított rágógumi automata vagy a szilveszteri tűzijátékra, de jelenleg így vannak a dolgok.”

Aggasztó tény: Nem elég!

A mérések szerint a nemzetileg meghatározott hozzájárulások az EU jogszabályaiban megfogalmazott célokhoz képest, az előző 5 éves periódusban messze nem vezetnek minket 1,5 fokos határ alá. Még mindig 2,6 fokos a jósolt éghajlati hőmérséklet-változás.Ez nagyon aggasztó, arról nem is beszélve, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentés szerint az elmúlt 20 év alatt kb. 50%-al nőtt az ÜH gázok kibocsátása.

Baj van, nem vitás. Harminc éven belül drámai módon meg kell változtatnunk életmódunkat! Jelentős változásoknak kell történniük az energiaszektorban, a viselkedési szokások átalakításával egyetemben!

Meg kell értenünk a szükséges erőfeszítéseket, és azt, hogy ebben hol áll Európa: a 2030-ra, 2040-re, 2050-re szóló legambiciózusabb forgatókönyvek is az energiafelhasználás emelkedését mutatják. Az energiaigény növekedni fog, és a legnagyobb erőfeszítés arra irányul, hogy a szénfelhasználás mennyisége csökkenjen. Kicsi a csökkenés várható a kőolaj tekintetében, ugyanakkor nagymértékű a földgázhasználat növekedése. Az ismert politikai, geopolitikai problémák miatt újból igény keletkezett a nukleáris energia visszavezetésére.

A jövő azonban a megújuló energiában van

A mélyenergia modellezésében globális szinten erre kell törekedni. A bioenergiát meg kellene duplázni az iparban, megtriplázni a villamosenergia-termelésben és megnégyszerezni a közlekedésben.

A megújuló energiák mindössze 12,9 %-át teszik ki a globális energiaellátásnak jelenleg. Emellett 22,1% a gáz, 28,4% a szén, 34,6% az olaj és 2% a nukleáris energia felhasználás. Bioenergiából a megújuló energiaforrások 10,2%-ot tesznek ki, a napenergia 0,1%, az óceán energia 0, 002%, a szél energia 0,2 %, a vízenergia 2,3% és a geotermikus energia 0,1 %-a mellett.

A megújuló energiák 12,9 %-os arányán – amelynek ráadásul a zöme biomassza – semmi okunk büszkének lenni az összes energiaforrás arányában, hisz a globális szintű bioenergia felhasználás háromnegyede továbbra is múltbéli szokásaink öröksége. Ez nem más, mint a feltörekvő gazdaságokban a hagyományos tüzelőfa és faszén felhasználás az alaphő biztosítására, főzésre, szoba melegítésére.

Hogy örülhessünk is valaminek, európai szinten a számok kicsit ígéretesebbek, mint globális szinten. Az EU27 energiamix statisztikája szerint 17 % – a megújuló – ebből 10% bioenergia, a többi 7%-ot tesz ki. Itt a világ többi területével ellentétben kedvezőbb a megoszlási arány.

Mi is pontosan az erdei biomassza?

S most térjünk vissza az alapkérdéshez, az erdei biomasszához. Mit is értünk a fogalom alatt az UNECE szerint: Erdei biomasszába tartozik minden kivágott vagy más módon kitermelt és elszállított rönkfa. Magában foglalja az összes kitermelésből származó faanyagot, azaz az erdőkből és az erdőn kívüli fákból eredő mennyiségeket, beleértve a természetes pusztulást, a fakivágás és fakitermelés következtében nyert fát. Tartalmazza az összes kéreggel vagy anélkül eltávolított fát, beleértve a kerek vagy hasított, durván szögletes vagy más formában eltávolított faágakat, gyökereket, tuskót és durván formázott vagy hegyes fát.

Érdekes látni, hogy a 2009 – 2017 között mért adatok szerint a saját forrásból felhasznált fás biomasszának csupán 32%-át hasznosítják az energiavállalatok az Európai Unióban, annak 71%-a az iparban és a háztartásokban kerül végső felhasználásra. Ebből döntő a háztartásokban történő felhasználása (50%-os), ami a fával való otthoni fűtés elterjedt szokására enged következtetni nem csak a megelőző évszázadokban, de napjainkban is. Bár a legfrissebb, 2018 utána adatoknak még nem vagyunk birtokában.

Erdei biomassza helyzet nálunk

Rácz Viktor, a REKK Alapítvány tudományos főmunkatársa, a FOX modell fejlesztésében résztvevő szakértő tájékoztatása szerint a magyar kormány számára készített, közép és hosszútávú klíma- és energiapolitika-fejlesztési gazdasági modell számításainak kidolgozása során fontos észrevételt tettek a szakértőik:

A modellezési számítások után megnőtt az érdeklődés a biomassza-energia iránt pusztán azért, mert éghajlat-semlegesnek minősül. Ezzel együtt azonban még nem lehet tudni, hogyan elégíthető ki a kereslet gazdaságosan úgy, hogy ne okozzon ökológiai egyensúlyvesztést.

Ennek biológiai és gazdasági megközelítésű megoldása lett a FOX modell – az erdei szén szinkronizálási és optimalizálási modellje, mely a megfelelő egyensúly elérésére törekszik. Alapjaiban fókuszál a lehető legjobb fakitermelési döntések meghozatalára úgy, hogy azok az erdőgazdasági ökoszisztéma jellemzőinek, valamint a piaci jellemzőknek is megfeleljenek.

Ám hogyan lesz optimális egy tarvágás?

Az erdőgazdálkodónak kell optimalizálnia a fakitermelést. Az erdő ökoszisztémájának megtartása alap, hiszen az erdő adja a biomasszát 20-50 év múlva is. A kitermelt területet ébren kell tartani, a fákat pótolni kell, igazodva az erdő növekedési üteméhez. Az árakat úgy kell meghatározni, hogy a gazdálkodó érdekelt legyen a folyamatos biomassza-körforgásban való részvételben, hogy a bevétele magasabb legyen a banki kamatnál.

Ha az erdőgazdálkodó további bevételeket tudna gyűjteni az erdő hosszabb ideig való megtartásával, hogy több szén-dioxidot köthessen meg és ezért több szén-dioxid-kifizetést kapjon, akkor ezzel az optimális betakarítási periódus megnőne. Rácz Viktor erről a következőket mondta:

“A FOX modell a magyar – és romániai erdő állományok áramlásait ábrázolja különböző bemeneti paraméterek figyelembevételével. Ilyen például a hozam aránya és az erdő területi eloszlása annak érdekében, hogy a későbbiekben integrálni lehessen a szén-dioxid-kifizetést. Ezért figyelembe vettünk egyéb jellemzőket is, mint a fa sűrűsége és széntartalma. Így ténylegesen ki tudtuk számítani a megkötött szén mennyiségét. Itt fontos kiemelni, hogy csak az aktuális megkötést veszi figyelembe a modell.”

Nem csak a végső kivágást, de a ritkítást is lemodellezték:  

“A teljes állomány alatt az optimalizált és védett állomány együttesét értjük és az volt a megközelítésünk, hogy az empirikus adatokból hozzuk ki az optimális kivágási vagy betakarítási kort. És megnéztük, hogyan néz ki az állomány Magyarországon és Romániában. Ha egy állomány ennél öregebb, akkor azt védett állománynak feltételeztük. Ezért az optimalizálási módszertanunkból kizártuk azokat az állományokat, azonban eredményeinkben megjelenítjük azokat is.” – ismertette a szakértő.

Pozitív kilátások

Az erdő szektor FOX modell szerinti integrálása a Magyarország Nemzeti Energia- és Klíma Tervében további értéknyereséget jelenthet a társadalomnak. Az eredményekből az látszik, hogy az erdők Magyarországon az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának akár 14-20 %-át is eltávolíthatják.

Az erdők szén-dioxid-elnyelő képességének növelése költséghatékonyabb lenne, mint a legtöbb szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére rendelkezésre álló lehetőség az energetikai és az ipari szektorban.

dr. Kerényi Kata I Szabadúszó újságíró – szerkesztő és tartalom író, mentálhigiénés szakember, jóga tanár. Legfőképp a testi – lelki egészség témáiban jártas, szenvedéllyel ír minden olyan témáról, amely az embert, kiegyensúlyozottabb és meghittebb kapcsolathoz segíti önmagával, a környezetével és a természettel.