Tartalom
- 1 Mi a zöldtető?
- 2 Milyen típusú zöldtetők vannak?
- 3 Milyen érvek szólnak a zöldtető építése mellett?
- 3.1 1. A zöldtetők komplex módon képesek javítani a városi mikroklímát
- 3.2 2. A zöldtető hűteni is képes
- 3.3 3. Elnyeli a káros UV sugarak nagy részét
- 3.4 4. Szabályozza a levegő relatív páratartalmát
- 3.5 5. Növeli a faji sokszínűséget és értékes ökológiai közösséget teremt
- 3.6 6. Méhlegelőként nem csak ökológiai előnyt jelenthet a zöldtető
- 3.7 7. A zöld növényzet javítja a levegő minőségét
- 3.8 8. A zöldtető növényzete képes tompítani a városi zajokat
- 3.9 9. A növényzet jótékony csillapító hatással van a városi fényszennyezésre
- 3.10 10. A zöldtető által a csapadék jelentős része helyben hasznosul
- 3.11 11. Hosszabbítja a tető élettartamát
- 3.12 12. Csökkenti az energiafelhasználást
- 3.13 13. Növeli az ingatlan értékét
- 3.14 14. Aktív és passzív rekreációs célokra is alkalmazható
- 3.15 A zöldtetők tehát „működnek” – kicsiben és nagyban is
- 3.16 A jelenlegi ütemű városiasodás mellett a zöldtetők kialakítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásunk egyik nélkülözhetetlen alappillére lehet a közeljövőben
Legtöbbünk elképzeléseiben a „zöldtető” úgy él, mint… Nos, egy zöld tető, csak egyikünknél zöld lemezből, másikunknál minimum füvesítve.
Míg egyre több helyen a kertes házban élők a teljes kert visszazöldítésével és termelésre fogásával, addig a társasházak lakói és a középületek tulajdonosai a lapos tetőszerkezeteken létesített úgynevezett „zöldtetők” kialakításával harcolnak a klímaváltozás ellen.
A világba kitekintve azt láthatjuk, hogy lapostetőkre telepítettek már szinte mindent: parkolót, medencét, kávézót, sőt, medencés kávézót és kávézós parkolót valamint privát játszóteret a kicsiknek és privát játszóteret a nagyoknak. Mi több, találkozhatunk olyan, már-már bizarr és megmagyarázhatatlan furcsaságokkal is a tetőkön, mint mondjuk egy lakókocsipark, vagy épp egy csűr, víztározóval és permetezőrepülővel.
Európában a 80-as évek óta az egyik legelterjedtebb beépítési forma viszont kifejezetten a növénytermesztéshez köthető: magáncélú hobbikertek, közösségi kertek, stb. létesülnek sorra, az arra alkalmas szerkezetű tetőkön. A hobbikertektől pedig csak egy verébugrásnyira van egy szinte teljesen természetazonos élőhelyként funkcionáló ökotető vagy más néven „zöldtető”.
Mi a zöldtető?
A zöldtető tömören meghatározva egy növényzettel beültetett terület egy lapos vagy enyhe lejtésű tetőn. De, ha jobban utánanézünk, azért a dolog ennél jóval összetettebb.
A csak csapadékvíz visszatartásra, raktározására és fokozatos elvezetésére használt, növényzet nélküli, kopár kavicságyas kék tetőkkel szemben a zöldtető a zöld infrastruktúra részeként jellemzően egy csapadékvíz-szabályozó réteg tetejére terített termőközegből és az abba ültetett, gondosan megtervezett növényi rétegből áll.
A merészebb tervezők elképzelései ráadásul nem ragadnak meg az egyszerű, füvesített sík tetőfelületeknél; egész lankákat és árnyas ligetekkel tarkított erdőket álmodnak a tetőkre. A legtöbb elképzelés pedig, ami korábban csak a tervezőasztalon létezett, idővel így vagy úgy, valósággá is válik. Mert egyre nagyobb, mi több, egyre sürgetőbb igény van rá.
Ennek megfelelően a zöldtető nem más, mint egy kihasználatlan, vagy másként nem hasznosítható lapos tetőfelületre ültetett mohákból, pozsgásokból, gyógynövényekből és fűfélékből, illetőleg akár kisebb-nagyobb cserjékből, bokrokból és fákból az adott terület éghajlati viszonyainak figyelembevételével, tervezetten kialakított zöld terület.
Olyan terület, amelyen a természetközeli vegetáció, növelve a faji sokszínűséget élőhelyet biztosít egyes háttérbe szorult élőlények számára, és ahol az ültetőközegbe bekerült pár tucat növényfaj idővel egy komplex, természetazonos élőhellyé egyesül.
Milyen típusú zöldtetők vannak?
Sok a kő, a beton és kevés a növény, a fa. De mi a sok vagy épp mi a kevés? Ezt a saját bőrünkön megtapasztalva tudjuk a legjobban eldönteni, amikor is nyaranta, a forróbbnál forróbb hőhullámok alatt szép lassan a közel 60 fokos térkőre olvadnak törekvéseink.
A tikkasztó hőségek idején a városokban levő zöldfelületek szerepe – egyre inkább – felértékelődik.
Napjainkban a klimatikus változások, valamint a túlzott beépítés és a népességszám növekedése miatt a városokban egyre nagyobb szükség van az épített környezetet (és annak hatásait) ellensúlyozó zöldfelületek megtartására és új zöldfelületek kialakítására. A városokban a beépítések miatt a zöldfelületek számára kialakítható hely azonban igen korlátozott. Legalábbis talajszinten.
A tetőkön kialakított zöldfelületek tehát nem csak egyfajta környezettudatos hozzáállás jeleiként, hanem a sürgető klimatikus változásokra adott egyfajta válaszként szaporodnak világszerte.
A zöldtetőknek alapvetően két típusa kering a köztudatban; az intenzív és az extenzív zöldtető.
Létezik viszont egy harmadik, a kettő között mintegy átmenetet képező kategória is, amiről szintén érdemes szót ejteni, ez a félintenzív zöldtető.
Honnan állapítható meg első ránézésre, hogy melyik, melyik? Nos, e három típus – a kevésbé szembetűnő technikai kivitelezésen túl – leginkább a felhasználási lehetőségeikben (ellátott funkcióikban) és a „zöldítés”, vagyis az ültetés módjában rejlik, amelynek csak a tetőszerkezet statikai terhelhetősége szabhat határt.
Az extenzív zöldtető
Az extenzív zöldtető a nem járható vagy csak az úgynevezett szerviz részeken járható kategória – így ez a típus alapvetően önfenntartó rendszerként kerül megtervezésre olyan helyeken, ahol a tető korlátozott teherbírással rendelkezik, vagy a zöldtető kialakítására fordítható költségvetés nagyon szerény.
Legfőbb előnye, hogy viszonylag kevés ráfordítással szinte mindenféle, akár 40-45 fokos dőlésszögű födémszerkezeten is kialakítható és egy tartós ökológiai védőréteget képez a tetőszerkezeten. A tető drénlemezén elterített sekély, maximum 10-15 centiméternyi, főleg ásványi összetevőjű, szubsztrát táptalajba olyan növényzet kerül, amely igénytelen, kiváló regenerálódó képességgel rendelkezik, és jól tűri a szárazságot.
Az extenzív tetők hagyományos növénytársulásait leginkább a pozsgások, fűfélék és sedumok felhasználásával állítják össze, olykor kifejezetten hosszan virágzó, rovarbarát növényekkel, varjúhájfajtákkal, vadvirágokkal kiegészítve.
A félintenzív zöldtető
A félintenzív vagy biodiverz zöldtető egy átmenet az extenzív és az intenzív forma között. Ennél az ültetési formánál a minimum 20-30 cm vastag ültetőközegben főleg nagy diverzitású virágoké valamint ellenálló, lágyszárú növényeké a főszerep.
Az alacsony fűfélék és évelők valamint kisebb és közepes növekedésű cserjék egységesen alkotnak egy viszonylag kevés gondozást igénylő, az év különböző szakaszaiban virágzó vegetációt.
Bár látványban sokkal többet képes nyújtani, mint egy egyszerűbb extenzív tető, még nem igazán nevezhetjük valódi tetőkertnek.
Még akkor sem, ha egyébként a legtöbb félintenzív zöldtető esetében a tervezés során az ökológiai funkciók (a szén-dioxid elnyelése, csapadékvíz lefolyás csökkentése, hő-felvétel és leadás korlátozása, élőhely biztosítása stb.) mellett szempontként már az egyéb célú felhasználhatóság is megjelenik.
Intenzív zöldtető
Az intenzív zöldtetőknél, tetőkerteknél a legfőbb szempont a természetes környezethez hasonló, maximális kertélmény, ugyanakkor ezek a tetők a nagyobb mennyiségű növényzet miatt már komplex vízhasznosításra építenek. A kertészeti talajréteg ennek megfelelően akár az 0,5-1,5 méteres vastagságot is elérheti, ez az a mélység amire egy kisebb fa növekedéséhez minimálisan szükség van.
A különböző talajtakaró növényzet mellett gyógy-és fűszernövények, cserjék, fásszárú évelők, bokrok, valamint fák alkotják az intenzív zöldtető flóráját. Így ez a tetőkert típus az, ami a leginkább képes visszaadni a hagyományos kert-élményt mind formai megjelenésben, mind használhatóságban, így gondozni és locsolni is épp úgy szükséges, mint a hagyományos kerteket.
Milyen érvek szólnak a zöldtető építése mellett?
A lapostetők „zöldtetővé” alakításának – az addig elhanyagolt vagy kihasználatlan terület alapvető hasznosításán túl is – számos előnye van.
1. A zöldtetők komplex módon képesek javítani a városi mikroklímát
A zöldtető önszabályozással rendelkező ökoszisztémája, vagyis az ültetőközegbe került növények, növényi társulások biológiai sajátosságukból eredően javítják a mikroklíma általános jellemzőit.
2. A zöldtető hűteni is képes
A növényzet természetes árnyékolást biztosít, így a szigetelés kiegészítéseként kompenzálja a hőmérsékletet, csökkentve a hőingadozás mértékét.
3. Elnyeli a káros UV sugarak nagy részét
A zöld, lombos bokrok és fák, valamint a vastag aljnövényzet természetes sugárzás elnyelő hatása együttesen igen jelentős.
4. Szabályozza a levegő relatív páratartalmát
A zöldtető nem csak a speciális, kifejezetten a csapadék hasznosítására kialakított szerkezetében, de a talajban és a növényekben is képes eltárolni az esővizet, így a folyamatos kipárolgás által szinten tarthatja a levegő páratartalmát.
5. Növeli a faji sokszínűséget és értékes ökológiai közösséget teremt
A növényekkel teleültetett, egybefüggő zöldterület új élőhelyet biztosít a háttérbe szorított flóra és fauna részére. Támogatja az olyan növény és állatfajok fennmaradását városi környezetben, amelyek természetes élőhely híján a városi környezetben elpusztulnának.
A fentebb számba vett környezeti (ökológiai) tényezők mellett azonban a zöldtetők alábbi, gazdasági és társadalmi (ökonómiai) hatása sem elhanyagolható:
6. Méhlegelőként nem csak ökológiai előnyt jelenthet a zöldtető
Mézelő növények ültetése által akár gazdaságilag hasznos méhlegelőként is funkcionálhat.
7. A zöld növényzet javítja a levegő minőségét
A növények kiszűrik és megkötik a levegőben szálló por és egyéb szennyező anyagok egy részét ugyanakkor oxigént termelnek, és megkötik a káros széndioxidot.
8. A zöldtető növényzete képes tompítani a városi zajokat
3 dB-lel csökkenti a hangvisszaverődést és hangszigetelőként 8dB-lel tompítja a külvilág zajait.
9. A növényzet jótékony csillapító hatással van a városi fényszennyezésre
A lombozaton át érkező fények erőssége csökken, így a dúsan ültetett intenzív zöldtetőnek erőteljes lehet a fényszennyezésre gyakorolt hatása is.
10. A zöldtető által a csapadék jelentős része helyben hasznosul
A beültetett tetők a hullott csapadékot (segítve a természetes víz-körforgást) visszatartják, átmenetileg tárolják és az esővizet helyben, fokozatosan hasznosítják.
A zöldtetők gondosan összeállított, ásványi és szerves anyagokat tartalmazó mesterséges keverékű, adszorpciós ültetőközegén átszivárogva a csapadékvíz átszűrődik és szinte teljesen tisztává válik.
A zöldtető ezzel is tehermentesíti a csatornahálózatot és támogatja a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítását.
11. Hosszabbítja a tető élettartamát
Aki újított már fel házat az tudja, hogy a tető teljes felújítása nem két forintba kerül. A zöldtető azonban megkímélheti a pénztárcánkat a hasonló mértékű kiadásoktól, ugyanis egy plusz szigetelőrétegként funkcionálva védi a tetőt a környezeti hatásoktól, csökkentve a tetőszerkezet szigetelőlemezének fizikai, kémiai és biológiai terhelését, és növelve a szerkezet élettartamát.
12. Csökkenti az energiafelhasználást
A zöldtető talajrétege és zöldfelülete fokozza a tető alapvető hőszigetelő képességét. Ezáltal csökken a tető felmelegedése a nyári hónapokban, ugyanakkor a téli hónapokban a belső tér hőjét nem engedi ki a szabadba.
Olyan mértékben szigeteli a tetőt, hogy az alatta levő lakótér hőingadozása mérséklődik, így kevesebb energiát kell fűtésre vagy épp hűtésre fordítani.
13. Növeli az ingatlan értékét
A városi épületek általában híján vannak a rendelkezésre álló saját telekrésznek és zöldterületnek.
Azonban egy, a tetőn kialakított, hangulatos zöldterület amellett, hogy felelősségteljes, környezettudatos gondolkodást tükröz, a telek tényleges bővítése nélkül is olyan szabad térként szolgálhat, amely nemcsak a használható terek számát és méretét lehet képes növelni, hanem eladás esetén az ingatlan beszámítható négyzetmétereit így az árát is.
Egy színvonalasan megtervezett és kialakított zöldtető által ráadásul javulhat az adott helyen élők közérzete és akár életszínvonala is.
Nem árt azonban a helyi rendeletekkel tisztában lenni, Magyarországon ugyanis például az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) az ültetőközeg vastagságához köti eladás esetén a zöldfelület beszámíthatóságának mértékét.
14. Aktív és passzív rekreációs célokra is alkalmazható
Amint azt az ökológiai hatásoknál már részleteztük, a zöldtetők pozitívan alakítják a klímaparamétereket, ez pedig tagadhatatlanul hatással van a közérzetünkre, akár már rövidtávon is.
Ezen felül a természet közelsége, valamint az egész évben virágban pompázó, vagy épp üdítően zöld tető optikailag kellemes, megnyugtató látványa már önmagában is jótékonyan hat a fáradt vagy túlfeszült idegrendszerre. Így egy zöldtető, a beültetése mértékétől függetlenül is kiváló aktív és passzív rekreációs helynek bizonyulhat.
A látványon túl van, hogy a csend és a nyugalom is fontos eleme a pihenés általi rekreációnak.
A zöldtető növényzete nagyban növeli a szerkezet lépéshang gátlását, és mérsékli a hang levegőben terjedését is, bár ez nem jelenti automatikusan egyben azt is, hogy nem vennénk észre, ha egy elefántcsorda hajnalig táncolna-karaokézna az intenzív zöldtetőnkön.
Az viszont tény, hogy a tető zöld növényzete között sétálva kevésbé jutnak el hozzánk a város zajai és a dús fű képes szinte teljesen elnyelni a lépéseink keltette hangokat.
A zöldtetők tehát „működnek” – kicsiben és nagyban is
Természetes működésük közben pedig lokálisan hatnak a tető alatti épületre, a közvetlen környezetükre így ránk is. Kialakításukhoz az energetikai és zöldépítészeti jogszabályoknak való megfelelésen túl célzott ökológiai gondolkodás, gondozásukhoz, fenntartásukhoz pedig alapvető szemléletformálás szükséges.
Hiszen a 2000-es évekre a világ lakosságának közel 47%-a volt városlakó, ez pedig az előrejelzések alapján 2050-re elérheti a 75%-ot is. A városok értelemszerűen ezzel egyetemben egyre gyorsuló ütemben növekednek, újabbnál újabb területeket építve be és hódítva el a természettől.
A zöldtetők azonban némileg enyhíthetnek az emberi beavatkozás káros hatásain. Mi több, bizonyos mértékig segíthetnek alkalmazkodni az éghajlat rohamtempójú változásaihoz úgy, hogy közben kedvező életfeltételeket teremtenek a perifériára szorult flóra és fauna számára is.
A jelenlegi ütemű városiasodás mellett a zöldtetők kialakítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásunk egyik nélkülözhetetlen alappillére lehet a közeljövőben
Bár a Föld életében nem ez az első – és nem is az utolsó – klimatikus változás, jelenleg azonban a folyamat felgyorsításában és hatásainak súlyosbításában az emberi tevékenység is erőteljesen közrejátszik.
Többek között az esőerdők rohamos ütemű kiirtása, a tetemes mennyiségben termelő állattenyésztés, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és egyéb emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok tömeges mértékben történő légkörbe juttatása az egyébként lassú ütemű, természetes folyamatot megzavarták.
Olyannyira, hogy a legpozitívabb prognózisok sem kecsegtetnek – számunkra – túl sok jóval; az átlaghőmérséklet világszinten emelkedőben. A gleccserek olvadóban. A csapadékviszonyok átalakulóban.
Továbbá szélsőséges időjárási jelenségeknek lehetünk tanúi világszerte, és míg a tengerek, óceánok szintje emelkedik, új sivatagi zónák vannak kialakulóban.
Minden jel azt mutatja, hogy a következő évtizedek folyamán olyan markáns éghajlat változásnak nézünk elébe, amelyhez így, vagy úgy de globális szinten lesz szükséges alkalmazkodnunk, legalábbis, ha többek szeretnénk lenni, mint puszta széljegyzet a bolygónk történetében.
Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő.
Vélemény, hozzászólás?