Tartalom
A 3R egy olyan rövidítés, melynek célja, hogy eszünkbe juttassa: a fogyasztói társadalom olyan formában, ahogyan most működik, nem fenntartható. A 3R három olyan angol szót takar, amely emlékeztet minket, mit tehetünk mi egyszerű emberként azért, hogy csökkentsük a kárt, amit globális szinten okozunk a világnak, és végső soron saját magunknak.
A cikket frissítettük a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer információival.
Mit jelent a 3R?
Az angol reduce, vagyis: csökkentsd (már a mennyiséget), reuse, vagyis használd újra, és recycle, azaz: hasznosítsd újra, vagyis dobd a szelektívbe, avagy szó szerint: hozd vissza a körforgásba. Mindez alapvetően egy szemléletváltásra invitál, hogy lépjünk ki abból a gondolkodásmódból, amely csak elvár és használ, majd eldob, és máshogy viszonyuljunk a használati tárgyainkhoz. Nagyszüleink, dédszüleink még abban nőttek fel, hogy minden tárgy érték, hiszen az elkészítése időbe és energiába kerül, és nem dobják ki csak úgy.
Mióta azonban a tömegtermelés az alacsony áraival rávesz minket arra, hogy ha elromlik valami, vegyünk újat, a régit pedig egyszerűen dobjuk ki, ennek szerteágazó következményei vannak.
Amikor a megtartás ösztöne silány minőségű tárgyakkal párosul, esetleg biztonsági tartalékot gyűjtögető beidegződésekkel, akkor az ember abban találhatja magát, hogy összegyűjtött és megtartott – használhatatlan, majd-jó-lesz-valamire tárgyakat: nejlonzacskókat, műszálas ruhákat, és az otthon csakhamar raktárrá változik. Ennél azonban van rosszabb eset is. Amikor ugyanis kényelmi szempontból ráállunk arra – és milyen könnyű kényelmesnek lenni – hogy ami rossz, azt kidobjuk, akkor nemcsak régi, értékes dolgokat veszíthetünk el, hanem belekerülhetünk a fogyasztás ördögi körébe. Amikor egyre csak megvesszük az újabb dolgokat – anélkül, hogy feltennénk magunknak a kérdést: valóban szükségünk van rá? – akkor nemcsak a magunk lomjait gyűjtögetjük, hanem akaratlanul is fenntartjuk azt a rendszert, amelyik felhalmozza a szemetet, fenntartja a gyors terméklecserélésre alapozott üzleti modelleket, és így mi magunk is termeljük azt a szemetet, ami elárasztja a vizeinket, a földjeinket, és végső soron a szervezetünket is.
A 3R tehát emlékeztet: ne vegyünk meg akármit! Ha megvettük, használjuk addig, amíg tudjuk, és végül: ha már nem tudjuk használni, akkor se kidobandó szemét legyen belőle, hanem újrahasznosítható hulladék.
Miért fontos a környezettudatosság szempontjából a 3R?
A 3R egyik nagy tudatosító ereje abban áll, hogy nem elsősorban arra buzdít, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetet; hanem hogy csökkentsük a szemetünket, és ne kezeljük szemétnek, ami még használható. Újra kell huzalozni az elkényelmesedett gondolkodásmódunkat: eleve a legtöbb dologra nincs szükségünk, amit megveszünk.
Először is érdemes végiggondolni a saját prioritásainkat. Fontos nekünk az élhető világ, s hogy a gyermekeinknek zöldellő természetet hagyjunk magunk után, ne egy lepusztult bolygót? Bár úgy tűnhet, fölösleges Ádámtól és Évától kezdeni, mégis szükséges megvizsgálni a saját motivációinkat, mert anélkül hiába is próbálunk meg változtatni apró dolgokat, a gondolkodási sémánk nem fog változni.
Ha fontos számunkra az élhető világ, és hiszünk abban, hogy mi is tudunk tenni ezért, nyert ügyünk van: nemcsak a pénztárcánk marad kövérebb, mert nem veszünk haszontalan dolgokat, de a saját szorongásainkat és tehetetlenségünket is csökkenteni tudjuk minden egyes összelapított palackkal, saját bögrébe kért kávéval vagy meg nem vett ruhadarabbal.
Hogyan lehet a 3R elve alapján kezelni a háztartásunkban keletkező hulladékot?
Reduce: csökkentés
Mielőtt bármit megvennénk a régi szokásaink szerint, kérdezzük meg magunktól: valóban szükségem van rá? Valóban szükség van ásványvízre, vagy a szűrt csapvíz is ugyanolyan jó? Valóban szükségem van egyáltalán bemenni a ruhásboltba, vagy csak rosszul érzem magamat, és a vásárlással szeretnék magamnak egy kis örömet okozni?
A tudatos vásárlás itt kezdődök: amit beengedünk. Mert ha nem veszünk ásványvizet, újrahasznosítandó palack sem keletkezik. Ha nem éhesen, fáradtan, érzelmileg kimerülve vásárolunk, akkor nagy valószínűség szerint sok fölösleges pénzkidobástól mentjük meg magunkat, kacattól a lakást, szeméttől a földet. Ez a Reduce, az első R a háromból, és a három R-nél a sorrend is fontos. Ne vegyél olyat, amire nincs valójában, úgy istenigazából szükséged.
Reuse: használd másképp
A második R azt mondja: használd újra, ami van. Ha elszakad a nadrág, meg lehet varrni. Ha elcsempül egy edény, a nyári konyhába vagy virágkaspónak, gyerekjátéknak még jó lehet. Ha el kell mosogatni azt a tányért, hogy újra lehessen használni, hát akkor mosogasd el. Ma már szerencsére eljutottunk odáig, hogy lassan inkább az eldobható a ciki, és az újrahasználás a példaértékű. Ez azt is jelenti, hogy ha valóban csak egyszer lehet használni valamit (pl. fültisztító pálca, vagy fogselyem), akkor az készüljön olyan alapanyagból, ami természetes anyagból van, és kerülő utak nélkül (pl ipari komposztálás nélkül is) lebomlik.
A tárgyak másodlagos használata sem elvetendő. A régi pólókból pizsama vagy munkaruha, utána rongyszőnyeg lehet; ami pedig nekünk már nem hasznos, másnak még teljes mértékben lehet az. Ajándékozzuk el, adjuk el, vagy adjuk oda valakinek, aki hasznosítja, akár alkatrészként! Kreativitásra is serkenthet a hulladék.
Jelmondat lehet, ami átalakítja a szemléletet: ha a városba mész, vigyél magaddal kávésbögrét és saját edényt.
Az utánanézést nem lehet megúszni. Ezt hívják úgy, hogy tudatos vásárlás. Macera? Az. Jót tesz neked, a földnek, a gyermekeidnek? Abszolút. Lehetséges enélkül rendszerbeli változás? Aligha.
Recycle: Újrahasznosítás
A harmadik R, a recycle szorosan kapcsolódik ehhez. Használni kell tudni a szelektív kukát, tudni, hogy milyen anyagú termékeket lehet újrahasznosítani, és azokat milyen módon kell a szelektívbe rakni. Érdemes tudni, hogy míg az üveget minőségromlás nélkül lehetséges újrahasznosítani, a műanyagot és a ruhaanyagot nem, azokból egyre gyatrább minőségű tárgyak készülnek.
És a kör bezárul: minél kevesebb szelektív hulladékunk van, annál kevesebb a macera van egyáltalán vele, annál kevesebb pénzünk, figyelmünk és időnk megy el rá. Egy pozitív spirálba kerülünk, és a jó példa ragadós. Nagyon is van esélyünk tehát, hogy kisemberként, ha ezt a három elvet szem előtt tartva vásárlunk bármit is, háztól elkezdve a krumplihéjig, akkor tudunk változtatni a fogyasztói társadalmon.
Apropó, krumplihéj. Komposztáljunk! Még városban sem lehetetlen, legfeljebb kihívás. A háztartási hulladék nagy része szerves anyag, amelyet a konyhában használunk: mindez komposztálható, és végeredményben éltető humusz válik belőle. A főtt étel és a csont persze nem, viszont kereshetünk egy szomszéd kutyát, aki megeszi, ha nekünk nincs. Nézzünk bele a szemetesünkbe: tudnánk-e valamit komposztálni, szelektívbe rakni belőle? Esetleg meg se venni? Az egész szemléletünk megváltozhat a kukánk tartalmán való szemlélődéstől.
Miért fontos az újrahasznosítás?
Mivel már teli van a világ műanyaggal, fém dolgokkal és egyszer használatos üvegekkel, ezeket jobb újrahasznosítani, mint szemétté avanzsálni. A papírt is újra lehet hasznosítani, de háztartási méretben a papírt komposztálni és gyújtósnak használni is lehetséges. A lejárt gyógyszerek sem mindegy, hová kerülnek, hiszen veszélyes hulladéknak minősülnek.
Az újrahasznosítás azért fontos, mert még mindig a legjobb megoldás a már létező és legyártott hulladékra, bár igen költséges és energiaigényes. Ezért is van a harmadik helyen a 3R sorrendjében: ha lehet, inkább meg se vegyük még azokat a dolgokat se, amelyeknek a csomagolása újrahasznosítható. Bár a kárt azért csökkentjük vele, és ez is valami.
Ami egy kulcstermék tud ebben lenni: az italosdobozok. Az ásványvizes flakonok, a kávésdobozok, a szörpösüvegek, a sörösdobozok. Mindaz, amit minden elkerülési igyekezetünk ellenére olykor megveszünk. 2024-től életbe lép egy új visszaváltási rendszer, mely azért kapta a „kötelező” melléknevet, mert az árába a betétdíj bele van kalkulálva. Ezzel ösztönzik a fogyasztókat, hogy ezeket az italosdobozokat (a tejet és tejtermékeket tartalmazó dobozokon kívül) vigyék vissza a minden nagyobb boltban elhelyezett visszaváltó automatába. Ezzel egyrészt visszakerülnek a körforgásba, és újrahasznosítják őket, másrészt a visszaváltás aktusa tudatosítja is az emberekben azt, hogy mennyire felesleges is az a járulékos csomagolás a fogyasztott termékhez. Vagy inkább maga a termék az, amelyet el kell kerülni. Részletesen itt írtunk erről.
Melyek azok a termékek, amiket a 3R szempontjai alapján nem javasolt megvásárolni?
Azok a termékekre figyeljünk, amelyek olyan anyagba vannak csomagolva, amelyeket egyáltalán nem lehet újrahasznosítani. Sok papírnak látszó eldobható pohár és edény is ilyen, mert tartalmaz műanyagot, a papírtól kibogozhatatlan módon, de ilyen például a fogkrémes és a naptejes tubus is, a ragadós cetlik, a hőpapírra nyomtatott blokkok és nyugták, a vatta, a chipses zacskók és a papír szívószálak.
Ezen kívül ide tartozik minden olyan tárgy, amelyet nem használunk. Mert ebben az esetben a pénzt vitte, a port fogja, és a megvételükkel akaratlanul is egy meglévő, az ideálistól távol lévő rendszert támogatunk.
Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.
Vélemény, hozzászólás?