Mikroműanyagok – döbbenetes a helyzet a hazai vízekben

A műanyagszennyezés régóta nem csupán a tengerpartokon felhalmozódó, látványos hulladékhegyekről szól. Napjainkra egy sokkal álságosabb, szemmel láthatatlan környezeti krízis bontakozott ki: a mikroműanyagok inváziója. Ezek az 5 milliméternél kisebb – gyakran mikroszkopikus – részecskék szinte akadálytalanul hatolnak be a Föld összes ökoszisztémájába, veszélyeztetve a vízi életközösségeket és közvetve az emberi egészséget is.

Súlyos helyzet Franciaország természetes vizeiben

A franciaországi nemzeti makrohulladék-figyelő központ (Onape) legfrissebb átfogó jelentése szerint a helyzet drámai fordulatot vett az ország természetes vizeiben. A felmérések rávilágítottak, hogy a vizsgált francia folyók és tavak jelentős része súlyosan szennyezett a láthatatlan plasztikszemcsékkel. A kutatók kiemelték, hogy a szennyezés forrása rendkívül összetett: az egyszer használatos műanyagok szétaprózódása mellett a kozmetikai termékek, a szintetikus ruhák mosásából származó mikroszálak, valamint az ipari tevékenységek egyaránt táplálják ezt a környezeti katasztrófát. A francia adatok, melyekről a Greenfo készített összefoglalót, arra figyelmeztetnek, hogy még a tisztának hitt, természetvédelmi területekhez közeli vízgyűjtők sem mentesek a jelenségtől.

A mikroműanyagok azért jelentenek különösen nagy veszélyt, mert fizikai méretüknél fogva a tápláléklánc legalján elhelyezkedő élőlények (pl. planktonok, kagylók) szervezetébe is beépülnek, ahonnan a biomagnifikáció révén egyre magasabb koncentrációban jutnak el a csúcsragadozókig – és végül a humán fogyasztók tányérjáig.

A hazai mikroműanyagok helyzete: dunai és tiszai mérési eredmények

A probléma természetesen nem áll meg a határainknál. Magyarországon az elmúlt években több összehangolt tudományos kutatás is irányult a hazai felszíni vizek mikroműanyag-terheltségének feltérképezésére. A Parányi Plasztiktalány (PPT) projekt és az Eurofins laboratórium mérései kimutatták, hogy a hazai folyók mindegyike érintett.

A legmagasabb koncentrációt a Dunában mérték: a szakemberek köbméterenként átlagosan 50 mikroműanyag-részecskét detektáltak. Figyelemreméltó és aggasztó jelenség, hogy míg a főváros felett, a Megyeri hídnál köbméterenként 45 részecskét találtak, addig Budapest alatt, a Csepeli Szabadkikötőnél ez a szám 55-re emelkedett. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a nagy urbánus központok, a burkolt felületekről bemosódó csapadékvíz és a szennyvíztisztító telepek elfolyó vizei jelentős lokális forrásként működnek.

A Tisza és mellékvizeinek helyzete hasonlóan kritikus. A Felső-Tiszán óránként akár több millió mikroplasztik is úszhat le a folyón a becslések szerint. Érdekesség, hogy a tiszai üledékvizsgálatok során 1 kg üledékben átlagosan 1,76 darab mikroplasztikot azonosítottak. A leggyakoribb kimutatott anyagfajták a fogyasztási cikkekhez és csomagolásokhoz használt polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS), valamint a teflon (PTFE) voltak.

HAZAI MIKROMŰANYAG-KONCENTRÁCIÓK (RÉSZECSKE / M³)

• Duna (Budapest felett): ~45 db/m³
• Duna (Budapest alatt): ~55 db/m³
• Tisza-tó (belső minták): ~23,1 db/m³
• Tisza (Dombrádnál): ~4,9 db/m³

A szennyvíztisztítás korlátja és a mikroszálak csapdája

A hazai kutatások – köztük a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és regionális egyetemek vizsgálatai – rámutattak, hogy a hagyományos szennyvíztisztító telepek bár képesek a mikroműanyagok egy részét visszatartani, nem jelentenek abszolút végállomást. A beérkező részecskék mintegy 80%-a a szennyvíziszapban koncentrálódik (ami a mezőgazdasági kijuttatás révén a talajt szennyezheti), a fennmaradó 20% pedig közvetlenül a befogadó folyókba kerül.

Így tehetünk a mikroműanyagok ellen

A folyókból vett mintákban azonosított részecskék jelentős része (egyes tiszai méréseknél akár a 80%-a) textilszál. Ezek elsősorban a háztartási mosások során elszabaduló műszálas komponensek, amelyek a csatornahálózaton keresztül jutnak a szabad vizekbe. A tudatos fogyasztói magatartás (pl. palackozott vizek kerülése, természetes alapanyagú ruházat előtérbe helyezése) fontos, de rendszerszintű szigorítások és technológiai fejlesztések nélkül a folyamat megállíthatatlan.

Fotók forrása: Pexels