Tartalom
- 1 Mi az a földlabdás fenyő?
- 2 Mire kell figyelni, ha földlabdás fenyőt vásárolunk?
- 3 Mire figyeljünk a földlabdás fenyő gondozása során?
- 4 A földlabdás fenyő mint karácsonyfa
- 5 Mekkora földlabdás fenyőt vásároljunk?
- 6 Muszáj kiültetni a földlabdás fenyőt?
- 7 Mikor és hogyan ültessük ki a földlabdás fenyőt?
- 8 Hova ültessük a földlabdás fenyőt?
A földlabdás fenyő sok szempontból jó választás karácsonyfának, hiszen nem kell kivágni érte facsemetét, és egy ünnepnyi használat során — már ha lehet ilyen kifejezést használni egy élő növénnyel kapcsolatban – kiültethetjük a szabadba. Azonban a földlabdás fenyő csak akkor fog megmaradni, ha tudatosan gondoskodunk róla, és vigyázunk rá karácsonyfa-korszaka előtt, közben és utána is. Ez nem mindig egyszerű, és nem is mindenkinek való.
Mi az a földlabdás fenyő?
A földlabdás fenyő olyan fenyőfacsemete, melyet földlabdával együtt vásárolhatunk meg. Ez alkalmassá teszi, hogy az ünnepek elmúltával, miután felékesítette otthonunkat, és meghitté tette a karácsonyt, kiültethessük. A földlabdás fenyő lehet csupán jutazsákban, vagy esetleg konténerben, azaz műanyag cserépben. Mindkét esetben egy az egyben, gyökerestül bevihetjük a házba, de van néhány dolog, amire oda kell figyelni.
Mire kell figyelni, ha földlabdás fenyőt vásárolunk?
Több okból is dönthetünk úgy, hogy nem műfenyőt és nem vágott fenyőt vásárolunk ilyen vagy olyan megfontolásból. A műfenyő gyártási költsége hosszú évtizedek alatt térül meg, és még akkor is műanyag hulladékként végzi, ráadásul fenyőillata sincs. Az illatok, bár nem elsődleges érzékszervünk a szaglás, az ünnepekhez, és kiemelten a karácsonyi ünnepkörhöz szervesen hozzátartoznak. A fenyőillatot levágott ágakkal is pótolhatjuk persze, de ahol gyerekek vannak, ott többnyire a valódi fenyőfát részesítik előnyben.
A vágott fenyőnek azonban vannak környezetet terhelő járulékos terhei. Még ha kifejezetten fenyőfa-ültetvényről is származik, a szállítás és maga az ültetvény is megterhelő a környezetnek. A földlabdás fenyő azért jó választás, mert a fa, amely ünnepivé varázsolja a karácsonyt, és a megfelelő hangulatot meghozza, tovább tud élni, megfelelő gondozás mellett.
Amikor megvásároljuk a földlabdás fenyőt, ügyeljünk rá, hogy ne az utolsó pillanatban tegyük: a fának a beltéri 18-22 fok nagyon meleg, ezért karácsony előtt és után is pár napra érdemes hűvösebb, 10-15 fokos helyiségben tárolni. Erre alkalmas a lépcsőház, a fűtetlen előtér, a garázs, a kamra, vagy bármilyen átmeneti tér, ahol pár napig tud akklimatizálódni a melegebb környezethez.
Mire figyeljünk a földlabdás fenyő gondozása során?
Ha nem konténeres, hanem jutazsákban lévő földlabdás fát választunk, egy ideiglenes tárolóedényt kerítsünk neki, amikor beállítjuk a szobába. Az élő fának ugyanis könnyen kiszáradnak a gyökerei, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy locsoljuk – na nem kell tocsognia, de mindig nedves legyen a földje. Az utólagos öntözés a már kiszáradt gyökereken nem segít, ez pedig a túlélési esélyeit rontja a kis fának.
Amire még mindenképpen figyeljünk oda: a fokozatos hőmérséklethez szoktatás (kifelé ugyanúgy, mint befelé) mellett igyekezzünk minél alacsonyabb hőmérsékletet adni neki a szobában, és ha mégis szobahőmérsékleten lesz a karácsonyfánk, úgy néhány napnál, de egy hétnél tovább semmiképpen ne tároljuk bent a szobában. A földlabdás fenyőfánál tehát nem kell megvárni a Vízkeresztet a leszedéssel, ha a fa élete a tét, jobb, ha még előtte leszedjük, közvetlenül az ünnepek után.

A földlabdás fenyő mint karácsonyfa
Ha élő fát választunk karácsonyra, ne felejtsük el, hogy nem biztos, hogy ugyanúgy szeretni fogja a gyertyákat és a csillagszórókat, a súlyos üvegdíszeket. Díszítsük könnyű díszekkel, és mellőzzük a gyertyákat. Ne vágjunk le róla ágakat a forma kedvéért – akármilyen formája van, biztosan megfelelő szépségű karácsonyfa lesz belőle!
Mekkora földlabdás fenyőt vásároljunk?
Bár a gyermekek természetesen szeretik a plafonig érő karácsonyfát, mégis azzal járunk jól, ha kisebb földlabdás fenyőt vásárolunk. A formája is számít, de még inkább, ha egy életerős, de nem túl nagy méretű fát szerzünk be. Ahol beszerezzük a fát, ott elméletileg nincsen olyan fiatal, ami ne tudna túlélni pár napnyi szobában tartózkodást. Mégis, a kisebb fáknak nagyobb a túlélési esélyük, hiszen nem kell akkora felületet védeniük a begyökerezés során. A kiültetés utáni begyökerezés alsó hangon is egy esztendeig tart, és a fa jobban tud növekedni, ha nem sérül: ha kisebb.
Muszáj kiültetni a földlabdás fenyőt?
Ha meg szeretnénk tartani hosszú távon a fát, akkor érdemes lesz kiültetni előbb-utóbb. A fenyő vízigényes, hőséget nehezen tűrő növény, a felszín közelében terjeszkedő gyökerekkel. Néhány évet túl tud élni a konténeres fenyő is, tehát egy-két, esetleg három karácsonyt is kibírhat, ha minden évben odafigyelünk a fokozatosságra a ki- és beköltöztetés után, száraz nyarakon pedig locsoljuk, csakúgy, mint minden szobanövényt. Azonban, mint minden élő, a fenyőfa is növekedik, és egy idő után óhatatlanul is kinövi a tároló ládát. Megtehetjük, hogy nagyobb ládába tesszük, de néhány év után már lehet, hogy nem bírjuk el, akkora lesz földlabdástul. A jutazsákot még ennél is hamarabb kinövi.
Ha tehát nem azon a télen-tavasszal, de néhány év múlva mindenképpen muszáj kiültetni a fenyőt, máskülönben elszárad.

Mikor és hogyan ültessük ki a földlabdás fenyőt?
Az ünnepek után minél hamarabb szedjük le a fát, és vigyük ki hűvösebb helyiségbe. Lehetőleg ne rögtön a hidegbe rakjuk ki – a január eleje amúgy is az év egyik leghidegebb időszaka tud lenni. Néhány nap kell ahhoz, hogy vissza-akklimatizálódjon a hideghez. Ha túl fagyos a föld, akkor természetesen ásni sem tudunk, nemhogy ültetni, de ha nagyon hosszú a fagyos időszak, érdemes óvni a földlabdás fát, és valami módon megvédeni a gyökereit. Én egyszer a komposztba ástam be ideiglenesen a földlabdás fenyőmet, amíg elmúlt a fagy, és ki tudtam ültetni a szabad földbe. De szalmaborítás is szigeteli, ha kell.
A kiültetés nagy gödörbe történjen, fagymentes időben. Legalább másfélszer akkora legyen a gödör, mint a földlabda, de minimum 25 cm-rel legyen nagyobb minden oldalról. Iszapoljuk be a gödröt alaposan, vagyis töltsük fel vízzel, és várjuk meg, míg beszívja a föld. Szerves trágyát közvetlenül ne tegyünk a gödör aljára, mert megégetheti a gyökereket, földdel kevert komposzt azonban mehet. A kis fenyőnek tápanyagra lesz szüksége a meggyökeresedés éve folyamán, a tápanyagot azonban utólag, locsolással vagy pellettel is bejuttathatjuk. Ültetéskor tegyünk mellé fenyőföldet vagy földet, és a tövénél tömörítsük össze, hogy ne dőljön el. Fagymentes időszakban locsoljuk, hogy ne száradjon ki – a locsolást még nyáron és ősszel se hagyjuk abba, különösen szárazabb, aszályos időszakok során.
Hova ültessük a földlabdás fenyőt?
A fenyőt ültethetjük a kertünkbe, a házunk elé, telekre, tanyára, bárhova, ahol lehetőségünk van rá. Ha nincs saját földtulajdonunk, az önkormányzattal egyeztetve közterületre, parkba, vagy akár temetőbe is ültethetjük a fenyőt. Arra mindenképpen figyeljünk oda, hogy ahogy nő, úgy terebélyesedik (szerencsés esetben: ha megmarad), tehát házhoz, épülethez ne ültessük közel. Amikor már elültettük, akkor már nem tudjuk a helyét megváltoztatni, ezért előre gondoljuk végig. Sem a lucfenyő, sem az ezüstfenyő, sem a normann fenyő (és igazából egyik fenyő sem) szereti a tűző napsütést, inkább a félárnyékos helyeket kedvelik. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a fenyő felfogja az esővizet, és kevés jut a fa tövéhez, ezért ahol fenyő van, ott az aljnövényzet többnyire gyérebb. Érdemes tehát a veteményestől távol ültetni. Akinek pedig nincs kapacitása elültetni a földlabdás fenyőt: már van lehetőség örökbe is adni, ahol szakemberek ültetik ki közterekre, mindenki örömére. Addig csak vigyázni kell rá.
Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.
Vélemény, hozzászólás?