Tartalom
A hangya, hasonlóan a méhekhez, nagy kolóniákban élő rovar, legfőbb élőhelye pedig a jól ismert erdei kupac, a lombbal vagy tűlevéllel borított halom: a hangyaboly. Előfordulhat azonban, hogy – különösen földszinti lakásokban – valamilyen apró résen bekerülnek a lakásba, és rálelnek az apró morzsákra, ételmaradékra. Nem célunk kegyetlenül pusztítani a hangyákat, ahol érjük őket, de tény, hogy a házban sem higiéniai, sem egyéb szempontok miatt nem maradhatnak. Nem szükséges erős vegyszer, hogy tartósan megszabaduljunk tőlük a házban.
Milyen állat a hangya?
A hangya közösségalkotó rovar, a hártyásszárnyúak rendjébe tartozik. Kevésbé a hasonló életmódú termeszek, mint a méhek és a darazsak rokonai. Kozmopolita élőlényeknek nevezzük, mert a sarkvidékek, Izland (melyek túl hidegek számára) és Hawaii (ahova még mindig nem jutott el) kivételével a földön mindenütt megtalálhatóak. A hangyák mintegy 140 millió éve élnek a földön, szóval túléltek már egyet s mást.
Hasonlóan a méhekhez, egy királynő rakja a petéket, a hímek pedig megtermékenyítik, majd hamarosan elpusztulnak. A legtöbb hangya, akivel találkozunk, nőstény dolgozó hangya. A hangyák peteként kezdik az életüket, majd megfelelő mennyiségű gondoskodás után (ez általában néhány hetet jelent) kikelnek a petékből a lárvák. A lárvákat szintén gondozzák a dolgozó hangyák, és az utolsó vedlésük után bebábozódnak, amelyből a kifejlett imágó, vagyis a hangya kel majd ki.
Milyen hangyákkal találkozhatunk Magyarországon?
Magyarországon 5 hangya-alcsalád 126 faja él. Egyenként nem védettek, a növényi törmelékből fészket építő vöröshangyabolyok viszont határozottan védettek, eszmei értéke egyetlen vöröshangyabolynak 50.000 forint. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a hangyabolyba beletúrni, sem belőle gyűjteni hangyát. Ezen kívül számos őshonos, és néhány invazív, távol-keletről bejött hangyafajjal találkozhatunk Magyarországon.
A legismertebb hangyák ma Magyarországon a következők:
Erdei vöröshangya (formica rufa)
Leginkább elegyes erdőkben, tűlevelű fák között, napos tisztásokon találhatjuk meg a vöröshangyák várát, mely a föld alatt többnyire szokatlanul nagy területen folytatódik. Többek között azért is szeretnek tűlevelűek között lakni, mert a gyanta gátolja a fertőzést, ami fontos szempont egy sok ezer tagú kolónia számára. A vöröshangya vára védett.
Fekete hangya (lasius niger)
A fekete hangya a másik legismertebb hangyafaj, föld alatti üregekben él, és igen mélyre, akár egy méternyire is ássa a fészkét. Fekete vagy fekete-barna színű. Alapvetően békés fajta, csak akkor lesz agresszív, ha támadást érzékel. Találkozhatunk vele a házban is, de csak akkor, ha talál bent élelmiszert – főleg, ha édességről van szó –, egyébként szívesebben van a szabadban. Elhullott rovarokat és virágnektárt egyaránt elfogyaszt.
Lóhangya (camponotus ligniperda)
A lóhangya a legnagyobb fajtájú hangyafaj, szinte ijesztő a másfél centimétert meghaladó mérete, ha általában a pici hangyákhoz vagyunk szokva. A ház körül megtaláljuk, de még inkább kirándulás során az erdőben, mert a korhadó fákat szereti élőhelyének. Ezért hívják teljes nevén faodvasító lóhangyának. Jellemző még rájuk a méretükön kívül, hogy libasorban, rendezetten vonulnak egymás után.
Fáraóhangya (monomorium pharaonis)
A fáraóhangyának nemhiába egzotikus a neve: invazív faj, a távol-kelet trópusi részéről származik. Változatos helyeken épít kolóniát: falban, vezetékek mellett, padló alatt, vagy akár faszerkezetekben is. Az egyik legnehezebben kiirtható hangyafaj, mert több királynő is van a bolyban, és ha veszélyt érzékelnek (pl. lefújjuk őket hangyamérgekkel), többfelé oszlatják a bolyt, amit újra meg kell keresni.
Gyepi hangya (tetramorium caespitum L.)
A gyepi hangya is mindenütt megtalálható, de kifejezetten szeret élelmiszerraktárokba befészkelődni. Megeszik az elpusztult rovarokat is, hiszen a fehérjedús táplálékot kedvelik.
Tolvajhangya (solenopsis fugas)
A tolvajhangya az egyik legkisebb méretű hangya az egész világon. Kisebb repedésekben is elfér, sőt, a fészkeit is képes sziklarepedésbe, korhadt faodúba rakni. Leginkább az édes, zsíros, fehérjedús táplálékot szereti.
Kártevő rovarnak számít-e a hangya?
Szögezzük le: a hangya alapvetően nem ártalmas jószág, sőt, hasznos része a természetnek és a biodiverzitásban gazdag élőhelyekben megvan a maga szerepköre és feladata. Ha azonban azt nézzük, hogy a házba bejön, a faelemeket károsítja, betegségeket hordozhat, esetleg a kultúrnövényeink fertőződnek meg többek között miatta, akkor kártevőnek tekinthetjük. Alapvető tehát, hogy ne irtsuk és bántsuk feleslegesen, csak onnan tessékeljük ki, ahol nincs keresnivalója, például a házból vagy a rózsáinkról.
A kertben a hangyák a levéltetvekkel élnek szimbiózisban, és ha a hangyákkal nincs is bajunk, a tetveket talán még kevésbé szeretnénk, hogy a kertben legyen. Ebben az esetben érdemes lehet a fészküket megtalálni és kitakarítani. A házon belül pedig a közvetlen vegyszerezés helyett érdemes lehet elterelni a hangyákat, hogy ne jöjjenek be – végül is ez az elsődleges cél: hogy kint maradjanak.
Hogyan lehet a hangya ellen környezetbarát módszerekkel védekezni?
A környezetbarát módszerek lényege, hogy olyan szerekkel érjük el a célunkat – jelen esetben a hangyák eltűnését a házunkból vagy a féltett növényeinkről –, amelyek nem károsítják sem az élővilágot, sem a vizeket, sem a földet, és végső soron a mi saját egészségünket sem. Ebbe a gondolkodásba beletartozik az is, hogy ne ártsunk, vagyis feleslegesen még rovarokat se öljünk a kelleténél többet. Hiszen nekik is helyük és fontos szerepük van az élővilágban, még ha nyilván a saját élőhelyünkön nem is látjuk szívesen őket.
Szerencsére számos módszer van, amely mindkettő, de legalább az egyik szempontnak megfelel, és még méregdrága vegyszerekre sincs hozzájuk szükség.
1. Megelőzés
A leghatásosabb a hangyák ellen a megelőzés, annak, aki ezt meg tudja tenni. A házban a réseket, lyukakat érdemes betömni, az ajtót csukva tartani, a ház falához érő ágakat levágni, hogy ne tudjanak bejutni. Van, aki vizet, van, aki porszívót használ a házban lévő hangyák ellen, de vannak, akik a hangyaösvényre tett ragasztócsíkra esküsznek. Nem mellesleg, bár extrém gondolatnak tűnhet, sokan háziállatként tartják a hangyát, megfigyelik őket, és gondoskodnak róluk.
2. Elterelés
Az egyik leghumánusabb (ha hangyák kapcsán lehet erről szó) módszer az elterelés. Amennyiben a hangyák az ajtón vagy egy résen keresztül masíroznak be a lakásba morzsákért, megtehetjük, hogy kint helyezünk el számukra élelmet (bent pedig tisztán tartjuk a padlót és a felületeket). Ilyen táplálék lehet számukra például a cukros víz, amelyet az útvonalukba helyezünk. Ha megelőzzük a bejutást, és kint már jóllakatjuk őket, akkor nem fognak vágyni be a mi területünkre.
3. Illóolajok használata
Az illóolaj szintén az elterelő hadművelet része lehet. Mivel a hangyák ódzkodnak az erős illatoktól, azokra a helyekre, ahol belépnek a lakásba, tehetünk számunkra erős szagú illóolajokat. A levendula, a teafa, a zsálya, a menta, eukaliptusz olaja egyaránt erős, taszító hatású a hangyákra. Mellesleg az ecet szagát sem nagyon bírják, ha mi nem vagyunk rosszul tőle, az ablakok, határfelületek ecetes tisztítása is hatásos lehet egy darabig.
4. Szódabikarbóna, sütőpor
Ha nem használnak az előző módszerek, be lehet keményíteni. A hangyák ami élelmet találnak, elviszik magukkal a bolyba. Ha ez a sütőpor vagy szódabikarbóna, akkor azt viszik magukkal. Ez azonban nem élelem, hanem lúgos hatása miatt méreg számukra: a bolyban a megevett darabkák felpuffasztják és elpusztítják a hangyákat. Érdemes lehet cukorral összekeverni a szódabikarbónát, hogy kívánatos legyen számukra.
5. Kávézacc
Ahogy a szódabikarbóna, úgy a kávézacc is ételnek számít a hangyáknak.Hasonlóképpen a kávézacc is a bolyban fejti ki a hatását, és cukorral keverve a koffein miatt halálos hatással van a hangyákra. Azért valószínűleg nem mind pusztul el, a túlélők viszont más élőhelyet fognak keresni, és ez a mi célunk.
Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.
Vélemény, hozzászólás?