Hulladékpiramis: hogyan áll össze, mi a célja?

A folyamatosan fokozódó fogyasztás egyre növekvő hulladékmennyiséggel jár együtt. Világszerte 2,1 milliárd tonna hulladék keletkezik évente. Addig még mindannyiunknak megvan, hogy miután a szemetesben landol a hulladék, a kukásautó bizonyos időközönként elszállítja. De mi történik ezután? Mi az a hulladékpiramis? Milyen útjai vannak a hulladékkezelésnek?

A folyamatosan növekvő szemét és hulladékok gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, vagy hasznosítása nem kis feladat. A hulladékgazdálkodás során nagyon fontos, hogy milyen sorrendben történik a keletkező hulladék kezelése, lerakása. Ebben segít a hulladékpiramis.

A cikket frissítettük a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer információival.

Hogyan épül fel a hulladékpiramis?

A hulladékpiramis vagy más néven hulladékhierarchia a hulladékok kezelésének módjait mutatja be a környezet szempontjából legkedvezőbb megoldásoktól a legártalmasabbakig. A hulladékkezelés felosztásának több szintje ismert, az Európai Unió az alábbi ábrán látható ötlépcsős hierarchikus felosztást fogadta el.

Ez a hulladékpiramis határozza meg azt az elsőbbségi sorrendet, amelyet a hulladékmegelőzés és -gazdálkodás során a tagállamoknak alkalmazniuk szükséges a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálása érdekében. Az öt lépcsőfok a legkedvezőbbtől a legkedvezőtlenebbig: megelőzés, újrahasználat, újrahasznosítás, energetikai hasznosítás (hulladékégetés), ártalmatlanítás (lerakás).

Mi jellemző a hulladéklerakásra?

A hulladékhierarchia legalján az ártalmatlanítás áll. A neve ellenére ez a fajta hulladékkezelési mód a legártalmasabb a környezetre mind közül. Hiszen nem csökkentjük vele a hulladék mennyiségét, nem hasznosítjuk belőle azt, amit lehetne, és még a bolygónkat is jelentősen terheljük. A teljesség igénye nélkül az ártalmatlanítási műveletek közé tartozik:

• lerakás a talaj felszínére vagy a talajba: például hulladéklerakóba, –udvarba stb.,
• a talajban történő kezelés: például folyadékok talajban történő biológiai lebontása stb.,
• a mély-injektálás: például szivattyúzható anyagok kutakba vagy természetes üregekbe juttatása stb.,
• a felszíni feltöltés: például folyadékok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítő tavakban stb.,
• lerakás műszaki védelemmel: például: elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.,
• bevezetés víztestbe,
• bevezetés tengerekbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is.

Napjainkban a hulladék legnagyobb része, a világ összes hulladékának közel 70 százaléka sajnos még hulladéklerakókba kerül, pedig a hulladékpiramis számos, környezeti szempontból kedvezőbb hulladékkezelési alternatívát kínál.

Mi történik a hulladék égetése során?

A hulladékpiramis negyedik lépcsőfokán az energetikai hasznosítás áll. Az ártalmatlanításnál kevésbé szennyező a környezetre nézve, azonban korántsem tartozik a fenntartható hulladékkezelési lehetőségek közé, hiszen a kifejezés lényegében a hulladékégetést takarja.

Az égetés során a hulladékot égetőművekben semmisítik meg. A hulladékégetés kérdése jelentősen megosztja a közvéleményt. Mellette szól, hogy csökkenti a hulladék mennyiségét, és az égetés során a hulladékból kinyert energia és hő felhasználhatóvá válik, akár elektromos áram termelésére is fordítható. Azonban ez sem környezetbarát megoldás, hiszen az égetés során meglehetősen sok szén-dioxid kerül a levegőbe.

Mi a hulladék újrahasznosítás célja?

A hulladékpiramison tovább haladva, elérkezünk az első, környezeti szempontból kedvező hulladékkezelési módig: az újrahasznosításig. A hatékony újrahasznosításhoz elengedhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés. Szelektíven kell gyűjtenünk a fémet, a papírt, a műanyagot, az üveget és a szerves hulladékot.

Az újrahasznosítás során a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék hasznosításával kinyerik belőle azokat az anyagokat, amelyeket új termékek előállításához használnak fel. A műanyagokat például anyaguk szerint szétválogatják, majd granulátumot készítenek belőlük, amelyek beolvasztásával új termékeket állítanak elő. Így lehet például a PET palackokból polár pulóver, paplan vagy virágcserép, vagy akár újra PET palack, illetve az alumínium sörösdobozokból szinte 100%-ban készülhet újra italosdoboz.

2024. január elsejével életbe lépett egy új visszaváltási rendszer, melynek legfőbb célja, hogy az egyszer használatos műanyag, üveg és alumíniumokat visszagyűjtse a körforgásba, hogy újra tudják hasznosítani őket. Mert bár most már mindenhol van szelektív gyűjtés, sokan a kommunális hulladékba dobják az egyébként újrahasznosítható italosdobozokat. A legfőbb hajtóerő az lesz, hogy minden italt tartalmazó flakon, üveg, doboz innentől kezdve tartalmazza a betétdíjat, amit akkor kap vissza a vásárló, ha sértetlen állapotban, nem összenyomva, leolvasható vonalkóddal visszajuttat a visszaváltó automatába. Ezek az automaták minden nagyobb bevásárlóközpont és bolt bejáratánál megtalálhatóak lesznek. Így talán kevesebb hulladék jut az „ártalmatlanítóba” vagy a hulladékégetőbe.

Az újrahasznosítás előnye, hogy elsődleges erőforrások helyett, már a körforgásban lévő termékekből és hulladékokból tudunk az új termékekhez nyersanyagot biztosítani, és ezáltal energiát is lehet spórolni. Azonban a legjobb megoldás az, ha egyáltalán nem kell energiát felhasználni ahhoz, hogy a hulladék új életet kapjon.

Mit jelent a hulladék újrahasználata? Hogyan működik?

Amint elérünk a hulladékpiramis második fokára, az energiafelhasználás nélküli újrahasználathoz érünk. Ennek lényege, hogy a hulladék változatlan formában – esetleg új funkciót kapva – marad benne a körforgásban. Az újrahasználat során a legfontosabb szempont, hogy minél tovább és minél többször használjunk egy terméket.

Újrahasználat lehet az, ha a kiürült befőttesüvegeket ételtárolásra, bevásárlásra használjuk fel, de ide tartozik még a használt ruhák gyűjtése, továbbadása is. Minden egyes termékkel, amelyet használtan vásárolunk, vagy adunk tovább az újrahasználathoz járulunk hozzá.

Ha valami már felesleges számunkra, divatjamúlt vagy elromlott, akkor se a szemétbe dobjuk, hanem keressünk valakit, aki még hasznát veszi. Remek lehetőséget teremtenek az újrahasználatra a garázsvásárok, használtcikk-piacok, internetes apróhirdetési felületek, a közösségi oldalak használt tárgyas és ingyen elvihetős csoportjai.

Mi a célja a hulladékképződés megelőzésének?

A hulladékpiramis legfelső szintjén a megelőzés áll, ami minden szempontból a legjobb megoldás, mert ezáltal hulladék egyáltalán nem is keletkezik, míg a piramis többi lépcsőfokán mindenképp a már keletkezett hulladékot szükséges kezelni.

Mivel a legjobb hulladék az, ami nem is jön létre, így kétség kívül a megelőzésre kell fordítanunk a legnagyobb hangsúlyt. Ennek egyik legfontosabb eleme a tudatos vásárlás. Ne vásároljunk felesleges árucikkeket, ne vegyünk újat, ha még jó a régi, válasszuk a környezetbarát termékeket!

Hogy működik Magyarországon a hulladékfeldolgozás?

Hazánkban a hulladékfeldolgozás újrahasznosítás, energetikai hasznosítás és ártalmatlanítás útján történik. Bár az elmúlt években majdnem megháromszorozódott az újrahasznosított háztartási hulladékok mennyisége (540 ezer tonnáról 1358 ezer tonnára), még mindig az ártalmatlanítás, vagyis a hulladéklerakás a legfőbb hulladékkezelési mód.

A KSH adatai szerint 2019-ben az összes lakossági hulladék 51 százaléka végezte hulladéklerakóban, míg mindösszesen 36 százaléka került újrahasznosításra. Az újrahasznosított hulladékok növekedéséhez szerencsére a lakosság szelektív hulladékgyűjtési hajlandósága is hozzájárul. Miközben 2004-ben a háztartási hulladékok csupán 12 százaléka végezte szelektívhulladék-tárolókban, addig 2019-ben már 34 százalék.

Mit tehetünk mi, hogy ne képződjön hulladék?

Természetesen ahogyan a hulladékpiramisból láthatjuk, az újrahasznosításnál a környezet szempontjából sokkal kedvezőbb hulladékkezelési módok is léteznek. Ezek pedig már főként rajtunk, fogyasztókon múlnak. A legfontosabb ebben is a tudatosság. Ne halmozzunk fel feleslegesen semmit, vásároljunk tudatosan, válasszunk csomagolásmentes boltokat, vigyünk magunkkal saját tartós tárolóinkat, zsákjainkat. Amit lehet, azt használjunk minél tovább, ha már nincs rá szükségünk, ne a kukába dobjuk, hanem próbáljuk eladományozni, elajándékozni vagy éppen eladni. Ha vásárolunk és nem tudjuk elkerülni, hogy hulladék keletkezzen, igyekezzünk azt szelektíven gyűjteni, a szerves hulladékot pedig komposztáljuk. Ne feledjük, hogy minden kommunális kukába dobott szemét a hulladékpiramis legalján található lerakókban, vagy égetőkben végzik, így minden ezt megelőzendő döntésünk és cselekedetünk rengeteget számít! A legjobb hulladék az, amelyik nem is keletkezik.

Sas Eszter Krisztina |  pszichológus, mediátor és szabadúszó publicista. A Mind Art pszichológiai kreatív műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.