Mit jelent az, hogy karbonsemleges? Hogyan valósítható meg?

Hogy életünket legyen lehetőségünk ezen a bolygón élni, meg kell tanulnunk a karbonsemleges létezést.

A Föld a szemünk előtt váltott létezés-módot, meglehetősen egyértelműen és erőteljesen reagál mindennapi életvitelünkre, mialatt folyamatos mozgásában nincs megállás. Mára a globális felmelegedés emberi mértékkel is felfogható méretet öltött, karbonlábnyomunk már egyénenként is mutatójává vált a környezetünkkel való kapcsolatunknak.

Mit jelent az, hogy karbonsemleges?

A karbonsemlegesség azt az egyensúlyt jelenti, ami a kibocsátott és a szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között jelentkezik. A globális üvegházhatású gázkibocsátást szénmegkötéssel kell ellensúlyozni ahhoz, hogy a szén-dioxid-kibocsátás nettó nulla legyen. Természetes szén-dioxid elnyelőink az erdők, a talaj és az óceánok becslések szerint ∼10 gigatonna szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. 2019-ben mintegy 38 gigatonnányi szén-dioxid került kibocsátásra.

Egyéni és vállalati szinten is egyet jelent a karbonsemlegesség, az ember úgy él és a vállalat úgy működik, hogy tevékenységei során a legkisebbre csökkenti a karbonlábnyomát, a fennmaradt karbonkibocsátást pedig kiegyenlíti.

A kiegyenlítéshez ültethetünk magunk is fát, önkéntesen csatlakozhatunk fákat ültető szervezetekhez vagy pénzzel is segíthetünk , befektethetünk olyan vállalkozásokba, amelyek célja, hogy a légkörből szén-dioxidot vonjanak ki.

Mi lehet karbonsemleges?

Minden a balanszon múlik; ugyanannyira lehet karbonsemleges egy termék, szolgáltatás, mint például egy rendezvény vagy egy weboldal.

Meddig szükséges elérni a karbonsemlegességet? 

Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés már Európában is egyre gyakrabban okoz szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárási eseményeket, amiket a bőrünkön tapasztalunk.

Évről-évre érzékelhető a Magyarországon megszokott négy-évszak hiánya; olykor az időzítés nem a rég megszokott, olykor a csapadék vagy esetleg a hőmérséklet nem a “szokásos”.

Az Európai Parlament 2019-ben mutatta be a zöld megállapodás útmutatóját, amely részletezi hogyan érheti el Magyarország és Európa, hogy karbonsemleges legyen. Magyarország négy másik országgal együtt vállalta jogilag is a cél elérést, amelynek teljesítési határideje 2050.

2021. júniusában az EU Tanács elfogadta azt a rendeletet, ami a 2050-es célkitűzés eléréséhez további segítséget nyújt azzal, hogy köztes célokat fogalmazott meg 2030-as határidővel. A klímarendelet amellett, hogy a klímasemlegesség elérését hivatott támogatni, kötelező erejű uniós éghajlat-politikai célként irányozta elő, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2030-ra az 1990-es értékhez képest legalább 55%-kal kell csökkennie. Nemzetgazdaságunk 1990-ben több, mint 50 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Hogy 2030-ig elegendő erőfeszítés történhessen, a kibocsátások csökkentése és elkerülése érdekében, a klímarendelet azt a korlátozást vezette be, hogy az elnyelések legfeljebb 225 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel járulhassanak hozzá az említett célérték eléréséhez. Az Unió továbbá törekedni fog arra, hogy 2030-ra nagyobb volumenű nettó szénelnyelést valósítson meg.

Magyarország célkitűzései 2030-ig:

• elérni, hogy a nap- és az atomenergia együttes használatával a magyarországi áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen
• a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya 90%-ra emelkedjen
• a végső energia felhasználásunk ne haladja meg a 785 PJ-os szintet
• a hazai villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források aránya legyen legalább 20%
• a gázimport-arányunk csökkenjen egészen a 70% közelébe
• a fűtési célú gázfogyasztás évi 2 milliárd köbméterrel csökkenjen
• a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás meghaladja a 6000 MW-ot
• az üvegházhatású gázok kibocsátása legalább 40%-kal csökkenjen
• a közlekedési szektor üvegházhatású-gázkibocsátása 5%-kal csökkenjen

Hogyan érheti el Magyarország a 2030-ig és 2050-ig kitűzött karbonsemlegesítési céljait?

Három út létezik: az orrnehéz, a farnehéz, és az egyenletes.

Az orrnehéz opció alkalmával a kibocsátás-csökkentés a határidőig rendelkezésre álló időtartam elején fog megvalósulni.

Az egyenletes pálya azt jelenti, hogy az elkövetkezendő mintegy 30 évben, évente egyenletes mértékben csökkentjük a kibocsátást.

A farnehéz út szerint a 2030 utáni időszakban fog megvalósulni a kibocsátás legnagyobb része.

Energiatermelés: lehetőségként merül fel a mátrai erőmű lignites blokkjainak leállítása, a megújuló energia termelés kiépítése – a napenergia kapacitások kiépítésének eredményei már most is látványosak, a paksi erőmű fejlesztése.

Ipari kibocsátás: a gyárak által termelt hő és áram előállítása
során eltüzelt fosszilis energiaforrásokból származó kibocsátás ugyanúgy ide tartozik, mint a technológiai (pl.: cement- , acélgyártás) és a vegyipari kibocsátás. Mivel ezek beruházási, fejlesztési és üzem-élettartami döntései is Magyarországtól távol születnek, ezért nehéz előre látni a terület alakulását.

A kibocsátás kereskedelmen kívül eső ágazatai:

• az épületek kibocsátásának csökkentése igényli a legsürgősebben a beavatkozást: a 2050-es cél eléréséhez évente több, mint 100 000 lakásnak kellene energetikai mélyfelújításon átesni – jelenleg évente az épületek 1%-át újítják fel
• közlekedési kibocsátások: 2019-ben a szén-dioxid kibocsátás közel egynegyedét a közlekedés termelte – ez az egyik ágazat, amiben a legnehezebb elérni a csökkenést; az elektromos autók középtávon már teljesen le fogják váltani a belsőégésű motoros autókat; 2021-ben történt meg először, hogy Európában több elektromos autót adtak el, mint dízellel működőt; 2027-től várhatóan olcsóbb lesz az elektromos autók előállítása, mint a belsőégésű motorosoké
• a mezőgazdasági szektor a karbonkibocsátás semlegesítése kapcsán a nehezebben megvalósítható ágazatok közé tartozik, az igazi áttörés 2030 után várható, a lépések egyike a műtrágyahasználat csökkentése
• a szilárd hulladékkezelés adja a kibocsátás túlnyomó részét; a hulladékgazdálkodásunk fejlődése mérhető, kevesebb hulladékot raknak le, a zöld hulladék és a papír elkülönített gyűjtésével csökkent a szerves hulladék aránya; 2030-ig cél, hogy a települési hulladék 55%-a újrahasznosításra és újrafeldolgozásra kerüljön
• nyelők újratelepítése: a legfontosabb feladat az erdőterületek növelése; jelenleg az ország területének mintegy 20%-a erdőterület, 2050-ig cél a 27% elérése; továbbá támogatni az erdő tulajdonosokat abban, hogy az elnyelőként „használt” fáikért fizetséget kapjanak, így segíteni lehet a hosszú életű fák tartását

Mi mondja ki ezt?

A Párizsi Megállapodás, amit 195 ország és az EU írt alá.

A megállapodást az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében jött létre, mint első egyetemes, jogilag kötelező erejű globális megállapodás.

Miért van szükség a karbonsemlegességre? 

A karbonsemlegesség elérése azért szükséges, mert a Föld a saját maga által kibocsátott szén-dioxid mennyiségén túl nem képes “megkötni” még az ember tevékenységeiből és létezéséből keletkező szén-dioxidot is.

Emiatt az egyensúly felborul, az üvegházhatás miatt pedig a légkör folyamatosan melegszik.

Ahhoz, hogy megakadályozhassuk a globális felmelegedés okozta 1,5 ℃-os hőmérsékletnél magasabbra emelkedés katasztrófáját, el kell érnünk a karbonsemlegességet, méghozzá a XXI. század közepéig.

Hogyan lehet elérni a karbonsemlegességet? 

Először tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk ki az életvitelünkkel beleértve minden tevékenységünket (pl: közlekedési-, táplálkozási-, vásárlási szokásaink; üzlettársaink és munkahelyünk környezete).

Hányas a karbonlábnyomod?

Számold ki mekkora karbonlábon élsz: kalkulátor

A végeredményből megtudod a saját lábnyomod mellett a magyarországi, az EU-i és a földi átlagot.

Majd egy kattintással tudunk választani azok közül a lehetőségek közül, amikkel saját karbon semlegességünket megvalósíthatjuk.

Egyéni karbonlábnyomunk ezek összessége:

• háztartási energiahasználat
• gépkocsi-használathoz fűződő üzemanyag-fogyasztás
• tömegközlekedési szokás (a légi közlekedéssel együtt)
• hulladéktermelés, birtoklás és újrafelhasználás
• táplálkozási szokás
• vásárlási rutin
• szolgáltatások igénybevétele (pl: internet használat)
• szabadidőben élés (pl: nyaralás, sport, kultúra, szórakozás, kikapcsolódás)

A vállaltok karbonlábnyomát rendszerint nemzetközi szabványok (pl. GHG Protokoll vagy ISO 14064) szerint számítják ki, a termékek esetében pedig ún. életciklus-elemzés szoftverekkel kalkulálnak.

Bár a gazdasági szervezetek tevékenységeinek szén-dioxid kibocsátása számottevő, érdemes megnézni, hogy egyénként vagyis Te és én hogyan csökkenthetjük a szén-dioxid kibocsátásunkat

Egy lehetőség a karbonsemlegesség eléréséhez, hogy csökkentjük az üveghatású gázok kibocsátását

Az üvegházhatású gázok miután a légkörbe kerültek elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő napfényt és nem engedik az űrbe távozni.

Ez egy oldalról az állandó hőmérsékletet biztosítja – ami feltétele az életnek, a másik oldalról viszont, ha nincs egyensúly, a túlmelegedés elkerülhetetlen – ez pedig az élet kioltója.

A világon a 3. legtöbb üvegházhatású gázt az Európai Unió tagállamai bocsátják ki.

Az Európai zöld megállapodás kimondja, hogy lehet az EU gazdasága modern, erőforrás-hatékony és versenyképes úgy, hogy:

• 2050-re nettó nullára csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása
• a gazdaság életszerű működése az erőforrás-felhasználástól független legyen
• az átalakulás ne okozzon veszteséget se térségnek, se egyénnek

3 tipp a saját magam által kibocsátott szén-dioxid csökkentésére:

1. Vajon hány olyan mindennapi tevékenységed van, amit csak “megszokásból” csinálsz, így rutinból “energiázol vele”?

…ismerd meg a saját energia fogyasztásodat, gondold át mire van igazán szükséged, kalkulálj és tedd energiahatékonyabbá a szükségeseket 

2. Az elköteleződésről is bizonyosodj meg

…amikor a szén-dioxid kibocsátásod csökkentésén agyalsz, járj utána annak is, hogy amibe kibocsátás csökkentés miatt befektetsz/átalakítasz valóban támogatja-e a te csökkentési szándékodat

3. Az erdőben élő növényekhez és fákhoz fordulj mindig tisztelettel

…a rendszer érzékenyebb, mint gondolnád…attól, hogy egy ág esetleg az utadban van vagy az a kéreg darab “már úgyis elszáradt” ne tépd, fejtsd le, mert ezzel nagy valószínűséggel egy nálad sokkal idősebb szén-dioxid-csökkentő élőlényt sebesítesz meg, ami által begombásodhat és elfertőződhet az a növény, ez pedig hatással lesz az egész terület hálózatára

Egy másik lehetőség a karbonsemlegességhez vezető úton, hogy növeljük az energiahatékonyságunkat

A megújuló energiaforrások lehetőséget adnak arra, hogy a energiahatékonyságunk növelésével csökkentsük a szén-dioxid kibocsátást

A szél-, a víz-, a nap-, a geotermikus energia mind képesek megújulni.

A Magyarországon élő emberek egyenként átlagosan 4,27 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente.

3 tipp a saját magam energiahatékonyságának növelésére:

1. válts energiatakarékosra

…talán triviálisnak tűnik, de meglehetősen gyors a fejlődés az egyének számára is elérhető energiatakarékos eszközökben…mielőtt egy új évet kezdesz, gondold át és tervezd meg a következő évben mit választasz, hogy növeld az energiafelhasználásod hatékonyságát?

2. láss tisztán

…ne hozz elhamarkodott döntést, csak azért, mert meglátod a “zöld levelecskés ábrát” egy terméken. Járj utána – akár a gyártónál – hogy minek köszönheti az energiatakarékos besorolását

3. a karbonsemlegességhez vezető időszakban az adományozásra vagy befektetésre szánt gyűjtésedet miért is ne fordíthatnád egy olyan vállalkozó vagy projekt törekvéseire, amivel átláthatóan elérhető az energiatakarékosság

+ egy lehetőség a karbonsemlegesség eléréséhez és fenntartásához az agrofotovoltaikus rendszer

A kimutatások nagy többsége a földhasználatot és az erdőgazdálkodást nem veszi számításba a kimutatáshoz, hanem külön kezeli azokat. 

Az agrofotovoltaikus rendszer olyan módszer, ami egyazon földterületet használ mezőgazdálkodásra és napelemes villamosenergia-termelésre.

A szántóföld, legelő vagy akár üvegház párhuzamosan használható napelemes energiatermelésre. 

Az agrofotovoltaikus gazdálkodás potenciális lehetőséget nyújt pl.: kukorica, lucerna, saláta, alma, sárgabarack, málna, szőlő és édesburgonya termesztésre, valamint juhok és baromfik legeltetésére is.

A rendszer kétségen kívül  az árnyéktűrő növényekkel működik a legjobban.

Hogy vesznek részt a napelemek a mezőgazdaságban?

Így:

• védik a talajt és a növényeket a túlzott napsugárzástól
• napkövetéssel optimalizálják a terményekhez érő fény mennyiségét
• mérséklik a növényzet és a talaj együttes párolgását – csökkenő öntözési igény (akár -20%)
• lehetőséget adnak az irányított csapadék elvezetésre – öntözés az összegyűjtött csapadékkal
• szabályozzák a hő- és vízháztartást – érzékeny növények termesztése
• csökkentik a szél erózióját
• segítik a talaj termelékenységét (akár +70%)
• lehetőséget adnak a mezőgazdasági egységek (farmok) önellátó megújuló forrásból származó energiatermelésére és/vagy -ellátására – például méhrezervátum kialakítása

Milyen karbonsemlegesítési projektek léteznek?

Több, mint 200 féle karbonsemlegesítési projekt ismert, amelyek mindegyike az alábbi 8+1 fő csoport egyikébe sorolható:

• megújuló energiaforrások, mint például a szél-, nap-, vízenergia, bioüzemanyag, fotovoltaikus technológiák
• a metán összegyűjtése és lebontása; a metán globális felmelegedést okozó potenciálja 23-szorosa a szén-dioxidénak
• energiahatékonyság, mint például az energia újra felhasználása, az üzemanyag használat csökkentése, az épületek energia hatékonyságának növelése
• az ipari szennyeződés megsemmisítése
• a turizmusból származó szennyeződések eliminálása
• a mezőgazdasági termelésből származó kibocsátás semlegesítése
• földhasználat és erdősítés kiegyensúlyozottan
• karbonkreditekhez fűződő projektek
• +1: ami nem kategorizálható az előbbi 8-ba

Sas Gabriella I kreátornő, környezetvédő, aki évek óta gyakorolja a mindennapi fenntarthatóságot és ötletel, hogyan fejleszthetné még tovább. A természeti környezettel kapcsolata azóta közeli és lelkes, amióta biciklivel utazott Pécstől Rómáig és néhány hónapot Finnországban élt.