Károlyi-kert: mit kell tudni a belváros oázisáról?

A Károlyi-kert Budapest egyik rejtett kincse. Olyan üde színfolt a Fővárosban, ami a közelmúltban kapott alaposabb fazonigazítást. A Károlyi-kert ráadásul igazi túlélő, hiszen már évszázadok óta jelen van (az 1600-as évek vége óta) és tanúja volt a viharos magyar történelem sodrának.

Ideje tehát, hogy jobban megismerjük ezt a méltatlanul keveset említett belvárosi kertet, aminek az egyik leghíresebb újkori lakójának szőrös volt az egész füle!

Hol van a Károlyi-kert?

A Károlyi-kert nem csak a belváros, de egyben Budapest legrégebbi kertje is. Az V. kerületben elhelyezkedő Károlyi-kert ténylegesen a Károlyi család itt található palotájának francia stílusú palotakertje, illetőleg annak közparki folytatása. Így a Károlyi-kertet két oldalról a Ferenczy István és a Henszlmann Imre utca határolja, míg a palotával szemközt magát a parkot a Magyar utca zárja.

Növényzet és állatvilág a Károlyi-kertben

A kert növényzetének tudományos igényű felmérése legutóbb 2009-ben történt, és az eredmények igazán lenyűgöző képet festenek a helyi flóráról. A kert gazdag növényállománnyal büszkélkedhet, bár a természetes növényzet meglehetősen szűkös, mindössze 12 faj alkotja.

Ezek közé tartozik a fehér tippan, a százszorszép, a fehér libatop, a mezei aszat és a kanadai betyárkóró, de említhetjük a réti csenkeszt, az angolperjét és az erdei madársóskát is. A réti perje, a lándzsás útifű, a nagy útifű és a pongyola pitypang ugyancsak a kert természetes növényzetének részei.

A kert dísznövényei közül az egynyári és kétnyári fajok csupán hét fajtát képviseltek abban az évben, köztük olyan közismert növényekkel, mint az árvácska, a bársonyka és kétféle begónia. Érdemes megjegyezni, hogy az egynyári növények fajai évente változnak, hiszen a kertészek rendszeresen követik a legfrissebb kertészeti trendeket, így a kert mindig friss és változatos látványt nyújt.

Az évelő dísz- és fűszernövények száma már sokkal impozánsabb: összesen 20 faj található a kertben, köztük olyan különleges és illatos növényekkel, mint a gyöngyvirág, az erdei pajzsika, az árnyliliom és a levendula. Az ínycsiklandó aromákat kedvelők pedig biztosan örömüket lelik a citromfű, a borsmenta, a szurokfű és a kakukkfű jelenlétében. A kert egzotikus hangulatát tovább fokozza a legyezős törpebambusz és a fagyos időszakokat a palotában átvészelő két kínai kenderpálma.

A nyitvatermők közül 16 faj él a kertben, amelyek között olyan impozáns példányok találhatók, mint a szürke Atlasz-cédrus, a szerb luc és a kanadai hemlokfenyő. A lombos fák és cserjék tekintetében a kert igazi kincsesbánya: 79 különböző fajjal büszkélkedhet, amelyek között több idős és impozáns példány is megtalálható.

Ilyen például az ezüst juhar, a nyugati ostorfa, a jegenyenyár, a közönséges pagodafa (vagy japánakác) és a nagylevelű hárs. De a különleges fajok sora itt nem ér véget: a kertben él még többek között csörgőfa, gömbkoronájú csepleszmeggy, tarkalevelű zöldjuhar, tövises lepényfa és páfrányfenyő is.

Külön figyelmet érdemel a kert vélhetően legidősebb fája, egy tekintélyes fehér eperfa, amely az ország egyik legöregebb példányai közé tartozhat. Ez a történelmi jelentőségű fa a Ferenczy utcára nyíló bejárat közelében áll, és csendesen őrzi a kert titkait. A Magyar utca és a Ferenczy utca sarkánál lévő Irányi-szobor mellett egy húsos som és két fajta havasszépe, a Ketaba-havasszépe és a hófehér havasszépe díszítik a kertet.

A kerítés mentén pedig koreai loncok burjánzanak. A Ferenczy utcában található Podmaniczky-emléktáblával szemben egy kikeleti bangita pompázik, amelynek közvetlen közelében nagylevelű varázsmogyoró és amerikai ámbrafa található. A kert más részein portugál babérmeggy, fehérvirágú liliomfa és vénic-szil is él, míg a metró szellőzőit sűrűn beültetett tűztövisek és más cserjék rejtik el a szemek elől.

A Ferenczy utca felőli oldalon, a központi füves-virágos térség melletti padok között egyszerű vonalú kerámia edényekben gondosan nevelt dísz- és fűszernövények sorakoznak, tovább gazdagítva a kert látványát.

A Károlyi-kert nyulai

Bár nem volt része a kert természetes állatvilágának, mégis a látogatók kedvence lett Károly, a fekete belga óriás nyúl, akit vélhetően egy látogató hagyott ott a parkban. A kert dolgozóinak javaslatára a helyi önkormányzat befogadta, és hat éven át Károly a kert egyik legnagyobb attrakciójává vált. Naponta többször is kiengedték sétálni, hogy a látogatók közelről is megcsodálhassák.

Sajnos Károly 2015. december 28-án elpusztult, de emléke tovább él a kertben. 2016. május 18-án Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester és helyi óvodások társaságában egy új nyulat hoztak a kertbe, akit Karcsinak neveztek el. Ugyanezen a napon felavatták Károly szobrát is, amely Fekete Géza Dezső alkotása.

A szobor egy mesterséges halmon áll a Henszlmann utca felőli játszótér és a padok között, emléket állítva a látogatók szívéhez oly közel álló nyúlnak. Karcsi, az új nyúl, immár egy nagyobb, emeletes ketrecben éli mindennapjait, folytatva Károly örökségét.

Mit érdemes tudni a Károlyi-kert történetéről?

A Károlyi-kert Budapest egyik legszebb és legrégebbi parkja, ami szinte összeforrt a város történelmével. A legenda szerint itt volt Mátyás király pesti vadaskertje, ami elég varázslatos elképzelés, bár a tények szerint az első tulajdonosa Werlein János István, egy kamarai felügyelő volt a 17. század végén. Már akkoriban is állt itt egy ház, ami a 18. századra palotává alakult a többszöri tulajdonosváltások után.

1750-ben Barkóczy Ferenc, az egri püspök vette meg a birtokot, és a palota ebben az időben a város egyik legelőkelőbb épületévé vált. Itt szállt meg 1751 nyarán Mária Terézia is, amikor Pestre látogatott. Mivel a Budavári Palotát épp felújították, a királynő és kísérete Pest legszebb épületében, a Károlyi-palotában szállt meg.

A palota és a kert 1768-ban került a Károlyi család birtokába. Károlyi Antal gróf 1775-ben kezdte el az épület és a kert átalakítását. A 18. század végére itt már egy gyönyörű barokk kert alakult ki, ahol mértani alakzatokba rendezett sövények és egy kisebb, angolkertekre emlékeztető, szabálytalanabb rész is helyet kapott.

1775 februárjában hatalmas árvíz sújtotta Pestet, és a Duna majdnem az egész várost elöntötte. Bár a palota falai kitartottak, a kert komolyan megsínylette az áradást. Károlyi Antal gróf ekkor megnyitotta a palotáját, és ideiglenes menedéket biztosított azoknak a pesti lakosoknak, akik az áradás miatt elvesztették otthonukat.

A 19. század elején a palota és a kert teljes klasszicista átalakításon ment keresztül, de sajnos az 1838-as árvíz ismét jelentős károkat okozott. Az akkori tulajdonos, Károlyi György, hasonlóan nagyapjához, újra megnyitotta a palotát, hogy százaknak adjon menedéket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a családot elűzték, és Haynau költözött be a palotába. Itt fogatta el Batthyányi Lajost, Magyarország első miniszterelnökét.

A 20. század során a kert arculata többször is változott. A Károlyiak visszatérése után a kert igazán fénykorát élte: üvegházak, egzotikus növények, rózsalugasok, sőt, még Pest harmadik teniszpályája is itt kapott helyet. Az utolsó tulajdonos, Károlyi Mihály, 1919 áprilisában rövid időre megnyitotta a kertet a nagyközönség előtt.

Az emigrációja után azonban a palota hosszú évekig üresen állt, majd 1929-ben az épület és a kert állami tulajdonba került, és 1932-ben egyszerű közparkként nyitották meg. Ekkor bontották le a kertet körülvevő magas kőkerítést is, de a területet 1948-ig csak belépőjegy ellenében lehetett látogatni.

A 2. világháború alatt a kert igen komoly károkat szenvedett, de a háború után jórészt helyreállították. Aztán 1970-től újabb nehéz időszak jött a kert történetében: a terület közel tíz évig ugyanis a metróépítés teherfelvonulási területe lett, miáltal az addig gondozott park növényzete szinte teljesen kipusztult. A munkálatok befejeztével, 1981-ben így szinte nulláról kellett a parkot újjáépíteni. A park, ma ismert formájában 1996-os újratervezése óta fogadja a látogatókat.

A Károlyi-kertben ugyan már nincsenek igazán különleges növények, de így is bőven van mit nézni! A növényállomány gazdag és változatos: találhatunk itt tarka egynyári virágokat, fehér, piros és kék bogyós cserjéket és bokrokat valamint magas fák is tarkítják a parkot, valamint az ország egyik legidősebb fehér eperfája is itt található. Azt, hogy pontosan mikor ültették, már senki sem tudja, de egyes források szerint már az 1800-as évek elején is itt állhatott.

Ma a park egy körbekerített, francia stílusú kert, ami igazán egyedi a városban. A kert leghíresebb lakója pedig nem más, mint egy nyúl, Karcsi (vagy Tapi) aki egy menhelyről 2016-ban költözött ide.

Karcsi elődje, Károly, egy belga óriásnyúl volt, akit valószínűleg húsvét után hagytak itt látogatók. A kert gondozói rátaláltak a bokor alatt, örökbe fogadták, és új otthont alakítottak ki neki a kertben, ahol hat évig boldogan éldegélt. Károly emlékét azóta egy szobor is őrzi.

De nem Károly és Karcsi voltak az első lakói a kertnek. A legelső feljegyzett híres lakó a parkban egy mókus volt, aki a helyiektől a Pisti nevet kapta. Pistikéről még az 1933-as Kis Újság is írt. Eredetileg két mókustársa is volt, de sajnos ők áldozatul estek a környéken ólálkodó macskáknak, így Pisti végül egyedül maradt.

Magányában a kis mókus a kertbe látogató emberekkel kezdett el barátkozni, és mivel végtelenül barátságos és kedves volt, sokan annyira megszerették, hogy rendszeres látogatói lettek. Pisti az ismerősei kabátjára vagy vállára is felugrott, és onnan vette el a finomságokat.

Mettől meddig van a Károlyi-kert nyitvatartása?

Ha szeretnél egy kis nyugalmat és zöldet a város szívében, a Károlyi-kert tökéletes hely számodra! A kert minden nap reggel 8-kor nyitja meg kapuit, és évszaktól függően sötétedésig várja a látogatókat.

A kertet nemrég újra egybenyitották a Károlyi család kastélyának udvarával, amely ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont.

Mikor lehet a Károlyi-kert játszótérre menni?

A Károlyi-kert régi, park része mindenki számára nyitva áll, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik. Ide bárki bármikor betérhetsz akár a családoddal együtt is, hiszen a kert és a játszótér egyaránt szabadon látogatható, nincs belépődíj, csak a nyitvatartási időre érdemes figyelni.

Ha egy kis pihenésre vagy gyerekekkel egy jó játszós délutánra vágysz, sötétedésig rendelkezésetekre áll a játszótér: téli időszakban reggel 8 és délután 5 között, valamint nyáron akár este 8-9 óráig is jól el lehet itt tölteni az időt. A Károlyi-kertben bármikor feltöltődhetsz a város közepén, anélkül hogy a pénztárcáért kellene nyúlnod.

Hogyan lehet a legegyszerűbben megközelíteni a Károlyi-kertet?

A Károlyi-kert Budapest szívében várja a pihenni vágyókat. Mivel csak alig 1-2perces rövid sétányira található a nyüzsgő körúttól, így könnyedén elérheted, ha egy kis nyugalomra vágysz a város forgatagában. Az Astoriától, a Kálvin tértől és a Ferenciek teréről is könnyen megközelítheted gyalogosan, akár egy ebéd vagy egy kávé elfogyasztása erejéig.

Bármerre is jársz a belvárosban, érdemes betérni ide egy kis felfrissülésre. A Károlyi-kert zöld oázisként bújik meg a történelmi épületek között, és tökéletes helyszín egy rövid sétához, egy jó könyvhöz vagy egyszerűen csak a csendes pihenéshez.

Milyen múzeumok, éttermek, kávézók kapcsolódnak a Károlyi-kerthez?

A Károlyi család kastélyának udvara ma a változatos programokkal és kiállításokkal kecsegtető Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont – itt egy hangulatos étterem is található, ahol képzeletben akár Petőfivel is megihatsz egy kávét.

2023 nyarán egy jelentős mérföldkőhöz érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum, amikor hivatalosan is megnyitották a felújított Károlyi-kertet, amelyet egybeolvasztottak a Károlyi-palota udvarával. Ez a lépés a múzeumé mellett Budapest belvárosának arculatát is új szintre emelte.

Az ikonikus vadgesztenyefasor megőrzésre került, ami továbbra is meghatározó eleme marad a kert hangulatának. Emellett azonban egy különlegesen megtervezett, a négy évszak változatosságát tükröző növényzet került kialakításra, amely az év minden szakában újra és újra megújuló látványt nyújt a látogatóknak.

A kert és a kastély történelmi egysége ezzel a gondos környezetrendezéssel újraéledt, visszaadva a helyszín egykori kompozíciós szépségét. Ez a rekonstrukció jelentősen emeli a környék presztízsét, és mostantól átjárhatóvá válik a Múzeum körút – Károlyi-kert – Egyetem tér útvonal, ami egy új, vonzó sétányt kínál a belváros szívében. A megújult kert nem csupán egy pihenőhely lesz, hanem egy kulturális tér is, amely szabadtéri kiállításoknak ad majd otthont, tovább erősítve a környék kulturális szerepét.

Ezzel párhuzamosan, a Petőfi-bicentenáriumra készülve, a múzeum állandó Petőfi-kiállítása is teljes megújuláson megy keresztül. A cél az volt, hogy mindezt időben, Petőfi Sándor születésnapjáig befejezzék, és méltó módon ünnepelhessék a költő emlékét.

A felújítások és fejlesztések megvalósításához a múzeum 1,8 milliárd forintos támogatást kapott a kormánytól, amely biztosítja, hogy ez a kulturális projekt magas színvonalon valósulhasson meg, és hosszú távon is jelentős értéket képviseljen a főváros lakói és látogatói számára.

Ha tehát egy kis irodalmi inspirációra, vagy csak egy kellemes sétára vágysz vagy egy nyugodt zugot keresel Budapest közepén, ne hagyd ki ezt a varázslatos kertet!

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.