Légtisztító növények: Az űrkutatás hozadékai?

Mik azok a légtisztító növények?

A modern kényelmes életünk elképzelhetetlen lenne az űrkutatás által elért tudományos és technikai vívmányok nélkül. Az egyik ilyen vívmány a NASA légtisztító növények kutatása, amely gyakran szolgál alapul, ha szobanövényekről van szó. De valóban tisztítják-e ezek a növények a levegőt? Érdemes-e ilyeneket beszerezni otthonunkba vagy hálószobánkba?

A NASA légtisztító növényei

Az űrkutatás jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy mai életünk olyan kényelmes legyen, amilyen most. Ezek közül vannak olyan vívmányok, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Föld jobbá tételéhez, mint például a miniatürizált kameraobjektívek vagy a karcmentes bevonatok a szemüvegeken. Mások viszont segítik fenntarthatóbb civilizációnk építését, ilyenek például a LED-ek, víztisztítási technológiák, különböző szigetelőanyagok és élelmiszer-tartósítási megoldások. Ezen kívül a NASA-nak köszönhetjük a légtisztító növényeket is.

A NASA 1989-ben publikált Clean Air Study című jelentése ismertette annak a kutatásnak az eredményét, mely szerint egyes – jellemzően igénytelen – szobanövények nem csupán oxigént termelnek, hanem a légtérben levő szennyeződéseket és vegyi anyagokat is megkötik. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy melyik szobanövényeket vizsgálta a NASA. Most pedig közelebbről is megvizsgáljuk a kutatás eredményeit.

Mely növényeket vizsgálta a NASA?

– Rákvirág (Aglaonema modestum)

– Borostyán (Hedera helix)

– Csüngőágú fikusz (Ficus benjamina)

– Gerbera (Gerbera jamesonii)

– Sárkányfák (Dracaena deremensis „Janet Craig”, Dracaena marginata, Dracaena massangeana, Dracaena deremensis „Warneckei”)

– Anyósnyelv (Sansevieria laurentii)

– Vitorlavirág (Spathiphyllum „Mauna Loa”)

– Filodendron (Philodendron oxycardium, Philodendron domesticum)

– Krizantém hibrid (Chrysanthemum morifolium)

– Továbbá más növényeket is vizsgáltak, például közönséges banánt és aloe verát.

Ezeknek a növényeknek a gondozására vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy különösen nyáron óvjuk őket a közvetlen napsugárzástól, és akkor locsoljuk őket, amikor a talaj felső része már száraz. Így elkerülhető a túlöntözés, ami a leggyakoribb probléma. Vannak azonban kivételek, például a begóniák és a fittoniák, amelyek (hálóslevélűek) gyakrabban igényelnek öntözést. Némelyik növény nem szereti a huzatot, mint például a fikuszok (Lantlevelű fikusz, Kislevelű fikusz). Érdemes tudni, hogy bár a sansevieria (Anyósnyelv) hosszú ideig elélhet minimális fényviszonyok között is, a növények egészséges fejlődéséhez szükség van a megfelelő fényre.

Mit kell tudni az eredeti NASA tanulmányról?

Az amerikai űrkutatási hivatal 1989-ben egy kutatást végzett, hogy megtudja, képesek-e bizonyos növények megtisztítani a levegőt egy zárt térben. Fontos volt ez a kutatás, mert itt a Földön a dohányzás, szerves oldószerek használata és az építőanyagok, bútorok által felszabaduló káros anyagok felhalmozódnak a beltérben. Emellett a Nemzetközi Űrállomáson is kiemelten fontos, hogy jó minőségű levegőhöz juthassanak az űrhajósok. A kutatás során három anyagot vizsgáltak: benzol, formaldehid és triklór-etilén.

Ezek a vegyületek a levegőben káros hatással lehetnek az emberi szervezetre. A benzol leggyakrabban olajokból, festékekből, tisztítószerekből és műanyagokból szabadul fel. A formaldehid a farostlemezben és más fakészítményekben található meg. Mindkét anyag irritációt és hosszabb távon akár rákkeltő hatást is okozhat. A triklór-etilén hasonlóan karcinogén, és lakkokban, festékekben és tintákban található.

Mit és hogyan mértek a kutatás során?

A kutatás során megmérték a növények súlyát és a levelek felületét, majd megvizsgálták, melyik növény mennyire képes kivonni ezeket a káros anyagokat a levegőből. A táblázatban látható, hogy milyen mértékben csökkent a benzol, formaldehid és triklór-etilén koncentrációja a levegőben. Az értékeket ppm-ben (parts-per-million) adják meg, azaz egymillió részecskéből hány darab vegyületet tartalmaz.

Ezek alapján elmondható, hogy ezek a növények hatékonyan tisztítják a levegőt. Azonban sok cikk megfeledkezik arról, hogy a kísérletek során a növényeket speciális légtisztító berendezésbe helyezték, amely aktívszenes közegben áramoltatta a levegőt a növények körül.

Vannak-e akkor légtisztító növények?

A „légtisztító növények” története tehát nemcsak ezen a ponton sántít, hanem azért is, mert a kísérletek kis légtérben, egy köbméternél kisebb (76 cm x 76 cm x 76 cm) dobozban zajlottak. Ez azt jelenti, hogy nehéz lenne elegendő számú növényt elhelyezni egy lakásban, hogy számottevő és érezhető hatásuk legyen – bár sokan megpróbálkoznak vele.

A NASA eredményei azonban vitathatatlanok, ezek a vizsgált növények a káros anyagok 47-89%-át képesek eltávolítani a levegőből. Az eredmények szórása alapján más növények is hasonlóan hatékonyak lehetnének a felsoroltakon kívül. Ezért értelmetlen megkülönböztetni a „légtisztító” növényeket az átlagos légtisztító növényektől.

Milyen növényeket érdemes vásárolni?

Nyugodtan állíthatjuk, hogy minden növény – bár kis mértékben – hozzájárul a körülöttünk lévő levegő tisztaságához. Ugyanilyen fontos az is, hogy a parkokban vagy az út mentén is növények vegyenek körül bennünket.

Ha szobanövényeket vásárolsz, először is olyan növényeket válassz, amelyeket képes vagy megfelelően gondozni, és ismered az igényeiket. Így elkerülhető, hogy a növény tönkremenjen és ki kelljen dobnod. Ezáltal csökkentheted a pazarlást és pénzt spórolhatsz. Ha lehetőséged van rá, vásárolj helyi termelőtől, mert a szállítás jelentős környezeti terheléssel jár. Emellett lehetőség van növénycserére is, hiszen ma már számos közösség és program szerveződik a szobanövényekkel kapcsolatban. Sőt, akár hazai termelőktől is vásárolhatsz orchideákat, amiről korábban mi is készítettünk egy videót, amelyet itt nézhetsz meg.

Alább pedig ajánlunk néhány igénytelen szobanövényt, amelyek gondozása nem kerül különösebb erőfeszítésbe, és könnyen szaporítható, tehát akár barátoktól, ismerősöktől is lehet kérni.

1. Zöldike

Ez a kedves, ám igénytelen növény szép zöld-fehér csíkos leveleivel díszíti a lakást, miközben népszerűségét annak köszönheti, hogy könnyű szaporítani, és gyorsan nő – ráadásul nem igényel extra sok vizet és napot. Azért szüksége van némi fényre és helyre, hogy nőjön.

Treehugger / Allison Berler

2. Aloe vera

Az aloe vera a kaktuszfélék közé tartozik, innen sejthető, hogy milyen gondozást igényel: szereti a napot, sőt: sok más növénnyel ellentétben a tűző sugarakat is szereti. A túl sok vizet azonban nem – az aloe ideális azoknak, akik még nem alakítottak ki megfelelő növényápolási rutint. A leveleiben tárolt zselés anyag ráadásul híresen jól gyógyítja az égési sérüléseket, ezért szintén a konyha közelébe érdemes költöztetni.

Photo by feey on Unsplash

3. Anyósnyelv

Mókás nevű, de annál hasznosabb az anyósnyelv nevű növény, amit bizonyára jól ismerünk – nem a magyar társadalmat szépen ábrázoló viccekből, hanem jellegzetes kinézetéről. Az anyósnyelv extrém szívós, kibírja egészen kevés vízzel és fénnyel is, érdemes fürdőszobába vagy mosókonyhába pakolni. Ha már itt tartunk, kevesebb munkát adunk kedvenc anyósnyelvünknek, ha természetes alapanyagú kozmetikumokat és tisztítószereket használunk…

Photo by Kara Eads on Unsplash

4. Szobai futóka

Brendan Maher / Getty Images

A szobai futóka esetében is igaz lehet, hogy a nevét kevésbé ismerjük, mint a kinézetét. Amellett, hogy szépen befut akármekkora falmennyiséget, elbírja, ha néha megfeledkezünk róla. Nem pusztul el sötétebb helyeken sem, és a szobadíszítés mellett akár egy belső garázst is fel tud dobni. A kisgyermekektől és a háziállatoktól azonban érdemes távol tartani, mert a levele mérgező. 

Mindig tudatos döntéseket hozz!

Mint ahogy ez a történet is mutatja, jó marketinggel sok mindent el lehet adni. Ezért fontos, hogy mindig több megbízható forrásból szerezzünk információkat, ellenőrizzük a forrásokat, különösen ha szokatlan vagy meglepő hírekről van szó.

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szabadúszó szövegíró és mesemondó.