Sir David Attenborough: munkássága, 12 legmeghatározóbb filmje

Sir David Attenborough-t ma már szinte a világ minden táján ismerik és nevét hallva bolygónk élővilágának gazdagságára, sokszínűségére asszociálnak. Hogyan alakult ez így? Ebben a cikkben ennek igyekszünk utánajárni, végigkövetve Sir David Attenborough életét és pályafutását, bemutatva legbefolyásosabb filmjeit és kiemelkedő eredményeit.

Ki Sir David Attenborough?

Sir David Attenborough brit műsorvezető, biológus, természettörténész és író az életét a természet csodáinak, azok felfedezésének és dokumentálásának szentelte.

Legtöbben arról a kilenc természettudományi dokumentumfilm-sorozatáról ismerjük, amelyet a BBC Természettudományi Egységével közösen írt, szerkesztett valamint vezetett, és amely Life gyűjtemény részeként átfogó ismeretet nyújt a Föld állat- és növényvilágáról.

Azt már kevesebben tudják, hogy Attenborough mindemellett a környezetvédelmi ügyek hangos szószólója is volt, aki a bolygó és annak biológiai sokféleségének megőrzésére és védelmére buzdította az embereket.

Gyerekkora és iskolai évei

Sir David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született az angliai Isleworthben, Middlesexben. Leicesterben nőtt fel, ahol édesapja, Frederick az egyetemi kollégium igazgatója volt.

Attenborough-nak már fiatal korától kezdve a természettudomány volt a szenvedélye, testvérei, Richard (színész és filmrendező), és John (egy autóipari vállalat vezetője) azonban nem osztották szenvedélyét és felnőve egészen más területen értek el sikereket.

Attenborough a Wyggeston Grammar School for Boys-ban és a cambridge-i Clare College-ban tanult, ahol többek között természettudományokat is hallgatott. A II. világháború alatt két évet szolgált a Királyi Haditengerészetnél.

Karrier a BBC-nél

Rövid ideig egy oktatási kiadónál dolgozott, majd 1952-ben csatlakozott a BBC-hez producer gyakornokként és hamarosan természettudományi műsorok készítésével kezdett foglalkozni, az ő neve fémjelzi többek között a még fekete-fehér adású „Állat, növény, ásvány?”, valamint a „Dalvadász” című sorozatokat is. 1954-ben elindította a „Zoo Quest” sorozatot, amellyel átütő sikert aratott; a stúdióelőadásokat ugyanis a vadonban felvett, igazi, élő vadállatokról készült felvételekkel kombinálta.

A filmek kedvéért különböző egzotikus helyekre utazott, például Guyanába, Indonéziába, Paraguayba és Új-Guineába, ahonnan a londoni állatkert számára ritka és veszélyeztetett fajokat hozott haza. A sorozathoz pedig már könyveket is írt.

1965-ben ő lett a BBC Two, az új második televíziós csatorna irányítója. Ez idő alatt számos olyan innovatív, eredeti és ugyanakkor széles körben nagy sikernek örvendő műsort vezetett be, mint például a „The Forsyte Saga”, a „Civilisation”, a „The Ascent of Man” és a „Monty Python’s Flying Circus”. Ő felügyelte ugyanakkor az első színes adásokat is Európában.

1969-ben már a BBC Television programigazgatójaként a BBC One és a BBC Two műsoraiért felelt. 1973-ban azonban befejezte igazgatói pályafutását és inkább visszatért első, és talán bátran mondható, hogy egyetlen el nem múló szerelméhez, a természettudományhoz.

Azóta számos mérföldkőnek számító sorozatot írt és mutatott be a földi élet különböző aspektusairól, mint például az „Élet a Földön”, „Az élő bolygó”, „Az élet megpróbáltatásai”, „A növények magánélete”, „A madarak élete”, „Az emlősök élete”, „Élet a növények között”, „Élet hidegvérrel”, „A kék bolygó”, a „Föld bolygó”, a „Fagyos bolygónk”, az „Afrika”, az „A vadászat”, valamint a „Bolygónk, a Föld II”, a „Kék bolygó II” és „A mi bolygónk”.

Számos különleges műsor készült vele, például a „David Attenborough’s Natural History Museum Alive”, vagy épp az „Attenborough és az óriástojás”, vagy a „David Attenborough: Egy élet a bolygónkon”.

Ugyanakkor több természet- és dokumentumfilm narrátora és/vagy producere is volt, olyanoké, mint „Az első éden”, az „Elveszett világok”, és a „Prehisztorikus bolygó”.

Láthattuk interjúkban, talkshowk-ban, podcastekben és mozifilmekben egyaránt, szerepelt többek között a külföldön oly népszerű Graham Norton Show-ban, valamint a 60 Minutes-ben, és a The Queen’s Green Planet-ben is.

Mit érdemes tudni korai munkásságáról?

Az 1954 és 1963 között futott „Zoo Quest” (Sir David Attenborough első nagyszabású természettudományi sorozata), természetes élőhelyükön élő állatokról készült felvételeket is bemutatott – és felhívta a figyelmet a vadon élő állatvilágot fenyegető veszélyekre.

Állatkerti küldetés

Attenborough a forgatásokhoz egy kis szakértői csapattal, Jack Lesterrel, Charles Lagusszal és Gerald Durrell-lel együtt utazott el különböző távoli és egzotikus helyekre, Guyanába, Indonéziába, Paraguayba, Új-Guineába, Madagaszkárra és Ausztráliába.

Útjai alkalmával több nagyon ritka vagy épp igen lenyűgöző állattal találkozott, így rajta keresztül lehetett képünk többek között a coelacanthról, a komodói sárkányról, a törpe vízilóról, az óriás armadillóról, valamint az aye-aye-ról és a kacsacsőrű emlősről.

Közvetlen kapcsolatba került a helyi emberekkel és kultúrákkal, megismerte szokásaikat és hagyományaikat. Az egyes sorozatokból könyveket is írt, amelyek mind bestsellerek lettek. Műsoraival és könyveivel sok fiatalt ösztönzött arra, hogy természettudományi pályára lépjen.

A paradicsomi emberek

A „Paradicsom népe” egy 1959 és 1960 között futott, hat műsorból álló sorozat volt, amely a dél-csendes-óceáni szigetek antropológiájára és természetrajzára összpontosított.

Attenborough a szigetek minél alaposabb és sokrétűbb bemutatása érdekében ellátogatott Vanuatura, Fidzsire, Tongára és Szamoa szigetére is. Feltárta sokszínű és gazdag kultúrájukat, történelmüket, sokszor heteken át figyelte mindennapi életüket, tanulmányozta a környezetüket.

Tanúja és nem egyszer résztvevője is volt különböző rituáléknak és szertartásoknak, emlékezetes pillanatokat szerezve így műsora nézőinek, például a Fidzsi-szigeteki tűzön járással, a tongai kava ivással valamint a szamoai tetoválás igencsak testközeli bemutatásával.

Ottléte alatt alaposan megfigyelte és filmre vette a szigetek élővilágát is, például a repülő rókákat, a kókuszrákokat, a fregattmadarakat és a púpos bálnákat.

A Paradicsom népe volt az egyik első olyan műsor, amely széles közönségnek mutatta be a Csendes-óceán déli, eldugottabb tájainak szépségét és sokszínűségét, valamint egyértelműen rávilágított a gyarmatosítás, a turizmus és a modernizáció által a szigeteket ért negatív hatásokra.

Hogyan formálta Sir David Attenborough munkássága a természetfilmek világát?

Sir David Attenborough dokumentum- és természetfilmjei mind minőség szempontjából, mind innováció terén a tévéműsorok élvonalába tartoznak.

Hiszen mindig is arra törekedett, hogy a legmodernebb technológiákat és technikákat alkalmazza a természet leglenyűgözőbb és legbensőségesebb képeinek megörökítésére, valamint ezek bemutatására.

Innováció és minőség

Az iparág válogatott, legtehetségesebb és legelkötelezettebb filmkészítőivel, fotósaival, kutatóival és szakértőivel dolgozott együtt, valamint igen magas mércét állított fel. Számos műsorának gyártásában és rendezésében vette ki aktívan a részét, biztosítva, hogy elképzelése és egyedi hangja a filmjei minden aspektusában tükröződjön.

Több újítást vezetett be, és járult hozzá az elterjedésükhöz. A színes film és televízió elterjedése forradalmasította a természet bemutatásának módját. A BBC Two műsorvezetőjeként Attenborough felügyelte az első színes adásokat Európában, és ő készítette az első színes természetfilmeket is, mint például a Bali csodája vagy a The World About Us.

A távoli felvételek, légi felvételek, time-lapse, lassított felvételek, makrók, víz alatti, infravörös, éjjellátó, hőkamerák, továbbá a 3D és a 4K használata lehetővé tette számára, hogy a természet rejtett ugyanakkor látványos, az emberi szem számára korábban elérhetetlen és láthatatlan mélységeit, rétegeit is bemutathassa.

A természet legelképesztőbb és legemlékezetesebb jeleneteit vette filmre, olyanokat, mint a hópárduc vadászata, a gnú vándorlása, a mélytengerek biolumineszcenciája, vagy akár a vulkánok kitörése.

A történetmesélés, a narráció, a zene és a hang tökéletes arányban történő ötvözése és használata, fokozta műsorainak érzelmi hatását és oktatási erejét

Amit kevesen tudnak róla, hogy a legtöbb műsorát ő írta és ő is narrálta, jellegzetes és hiteles hangját használva a nézők figyelmének megragadására, irányítására és részletekbe menő tájékoztatására.

Ennek érdekében a legjobb zeneszerzőkkel és zenészekkel (George Fentonnal, a Radioheaddel, sőt, még Hans Zimmerrel is) együttműködött, hogy eredeti, figyelemfelkeltő, ugyanakkor a fülnek kellemes zenék, valamint az állatok és azok környezetének hangjait tökéletesen visszaadó hangsávok készüljenek a filmjeihez.

Hatás és inspiráció

Sir David Attenborough munkássága nem csak a természetfilmek világát inspirálta, nagy hatással volt a tudomány, az oktatás, a kultúra és a természetvédelem tágabb területeire is.

Élete során forgatott filmjeivel természetfilmesek, filmesek, műsorvezetők, írók, művészek, tanárok, diákok és természetvédő aktivisták számos generációját ihlette meg, akik az ő nyomdokaiba lépve haladtak és vitték tovább örökségét és rajongását a természet iránt.

Emberek millióit érte el és érintette meg világszerte és mind, akik nézték a műsorait rengeteget tanultak tőle, többek között a természet iránti tiszteletet és érdeklődést. Attenborough és munkásságának közvetlen hatása:

• Attenborough hatására jött létre 1957-ben a BBC Natural History Unit, amely ma is a világ egyik legnagyobb és legtekintélyesebb vadon élő állatokról szóló dokumentumfilmeket gyártó stúdiója.
• Sir David Attenborough munkássága forradalmasította a természetfilmek stílusát és formátumát is, mivel teljesen egyedi módon ötvözte a lenyűgöző látványt, a zenét és a narrációt. Jellegzetes hangja és előadásmódja képes volt tökéletesen közvetíteni és átadni a nézőknek Attenborough saját, természet iránti szenvedélyét, kíváncsiságát és lelkesedését.
• A természet sokféleségének és összetettségének bemutatására különböző, kreatív perspektívákat alkalmazott, és kilépve az emberi léptékek által korlátozott kereteiből egyedi, mikro és makro léptékeket is alkalmazott, például a növények és állatok mikroszkopikus részleteinek bemutatására, vagy a tájak és óceánok hatalmas kiterjedésének és mintázatának bemutatására.
• Különböző műfajokkal és formátumokkal is kísérletezett, filmjei sok esetben kaptak drámai felhangot, ugyanakkor, ha a téma megkívánta, akár komikus jelenteknek is tanúi lehettünk, ezzel szólítva meg a fiatalabb közönséget.

Mikor ütötték lovaggá?

Sir David Attenborough-t II. Erzsébet királynő 1985-ben lovaggá ütötte a műsorszolgáltatás és a természetvédelem terén végzett kiemelkedő munkásságáért.

A kitüntetést a Buckingham-palotában vette át, testvérével, Richard Attenborough-val együtt, akit szintén lovaggá ütöttek a filmművészetben elért eredményeiért.

Sir David Attenborough akkor úgy nyilatkozott, hogy „örömmel és csodálkozással” fogadta az elismerést, remélve, hogy ez is támogatja őt abban, hogy továbbra is sikeresen folytathassa a természetért végzett munkáját.

Hány BAFTA díja van Sir David Attenborough-nak?

A BAFTA-díjat a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia ítéli oda – Sir David Attenborough élete során összesen 32 díjat kapott az Akadémiától, ebből

• 10-et az egyéni műsoraiért,
• 11-et a kis sorozataiért,
• 6-ot a különkiadásaiért,
• 2 díjat az ösztöndíjaiért,
• 2-t az életművéért,
• 1-et pedig a közszolgálatáért.

Ő a világon az egyetlen, aki fekete-fehér, színes, nagy felbontású, 3D-s és 4K-s felbontású műsorért, filmért is nyert BAFTA-díjat. Mindezen túl számos egyéb, nemzetközi díjjal is értékelték munkáit, kapott például Emmy-díjat, Peabody-díjat és Kalinga-díjat is.

Melyek Sir David Attenborough legmeghatározóbb filmjei?

Sir David Attenborough több száz magas színvonalú, emlékezetes filmet valamint tévéműsort készített és mutatott be a természetről, néhány azonban még ezek közül is kiemelkedő. Íme, Attenborough 12 legmeghatározóbb filmje, időrendi sorrendben:

Élet a Földön (1979)

Az „Élet a Földön” egy 13 részes sorozat, amely az első sejtek kialakulásától napjainkig követi nyomon a földi élet fejlődését. Ez volt az első része az „Élet” című sorozatnak, amely 30 éven át – igen, 30, nem tévedés, az a nulla jó helyen van, ahol van – tartott, és a földi élet különböző aspektusait dolgozta fel részletekbe menően.

Ez volt egyben az első olyan nagyszabású dokumentumfilm-sorozat is, amely a természet titkainak és csodáinak feltárásához korának legújabb filmezési technikáit és technológiáit (például time-lapse, lassított felvételek és makrofotózás) alkalmazta.

A legenyhébb becslések szerint is világszerte 500 millióan nézték meg a sorozatot, valamint számos médiafelületen dicsérték azt tudományos alaposságáért, oktatási értékéért és kiemelkedő művészi minőségéért. Mi több, még ma is minden idők egyik legnagyobb hatású és úttörő dokumentumfilmjeként tartják számon.

Az élő bolygó (1984)

„Az Élő bolygó” egy 12 részes nagy dokumentumfilm-sorozat, amely elsőként használt műholdas felvételeket és légi felvételeket a természet méretarányainak és mintázatainak bemutatására.

Az „Élő bolygó”, a második része volt az „Élet” sorozatnak, amely folytatta az „Élet a Földön” sikerét és népszerűségét földi élet ökológiáját és sokféleségét vizsgálva a különböző élőhelyeken és ökoszisztémákon, például hegyekben, óceánokban, sivatagokban és erdőkben.

Becslések szerint világszerte közel 400 millióan nézték meg, és minden idők egyik legnagyobb hatású és leginspirálóbb dokumentumfilmjeként tartják számon.

Az élet megpróbáltatásai (1990)

„Az élet megpróbáltatásai” a harmadik része az „Élet” sorozatnak. A film az állatok viselkedését és túlélési stratégiáit vizsgálja, az élet különböző szakaszaira és kihívásaira összpontosítva, mint például a születés, a növekedés, a vadászat, a párzás és a halál.

Ahhoz, hogy megörökítse az állatok életének intim és drámai pillanatait rejtett kamerákat és távirányítású eszközöket használt.

Élet a fagyban (1993)

Az „Élet a fagyban” a Föld leghidegebb és legelszigeteltebb kontinensének, az Antarktisznak az élővilágát és ökológiáját tárja fel. Ez az „Élet” sorozat negyedik része, ugyanakkor az első a sorozatban, amely egyetlen régióra összpontosított, olyan fejlett filmezési technikákat és technológiákat használva, mint például víz alatti-, vagy épp az infravörös kamerák.

Attenborough még helikopterre szerelt kamerákat is alkalmazott, hogy bemutassa az élet sokszínűségét és alkalmazkodóképességét a szélsőséges körülmények között.

A növények magánélete (1995)

„A növények magánélete” az ötödik része az „Élet” sorozatnak; a növények biológiáját és viselkedését vizsgálja, a növényi élet olyan funkcióit helyezve a középpontba, mint például a növekedés, a mozgás, a szaporodás és a túlélés.

A felvételekhez kiterjedt time-lapse fényképezési módot használt, hogy általa minél tökéletesebben mutathassa be a növények rejtett életét. A filmet szakmai körökben is nagyon dicsérték tudományos ismeretei, oktatási értéke és művészi szépsége miatt.

A madarak élete (1998)

„A madarak élete” miniszéria tíz részből áll és a hatodik nagy téma az „Élet” című sorozatban, amely a madarak biológiáját és viselkedését vizsgálta. A madárvilág sokszínűségének és összetettségének tudományos részletességű bemutatására modern digitális kamerákat és számítógépes grafikákat (pl. repülés elemzésére) is felhasznált.

Az emlősök élete (2002-2003)

„Az Emlősök élete” egy 10 részes minisorozat, amely az emlősök életének gazdagságát és változatosságát mutatja be, újabbnál-újabb, innovatív filmkészítési technikákat alkalmazva a felvételek elkészítéséhez.

Élet a növények között (2005)

Az „Élet a növények között” a „Life” (Élet) sorozat nyolcadik részeként jelent meg, és a gerinctelenek (rovarok, pókok, férgek és rákfélék), vagyis a Föld legváltozatosabb és leggazdagabb állatcsoportjának élővilágát és ökológiáját vizsgálja makrofotók és lassított felvételek segítségével bemutatva azok sokszor megdöbbentő, rejtett, csodálatos életét.

Bolygónk, a Föld (2006)

A „Bolygónk, a Föld” egy, a Föld élővilágát és ökológiáját feltáró, a nagy felbontású kameráknak köszönhetően rendkívül látványos 11 részes sorozat, amely a különböző biomokra és élőhelyekre (sarki területekre, hegyekre, óceánokra, sivatagokra és erdőkre) összpontosított. Ez a kilencedik a Life-sorozatból, és az első, amelyet a BBC és a Discovery Channel közösen gyártott.

Az Élet (2009)

„Az Élet” (Life) egy 10 részes sorozat, amely az állatok és növények rendkívüli és változatos alkalmazkodási módjait tárja fel giroszkópos stabilizátorokkal felszerelt, ultranagy sebességű kamerák segítségével, filmről-filmre az élőlények természetben való túlélési képességének csodáit helyezve középpontba.

Fagyos Bolygónk (2012)

A „Fagyos Bolygónk” a sarkvidékek, vagyis az Északi-sarkvidék és az Antarktisz élővilágát és ökológiáját vizsgálja, 4K kamerákat és víz alatti robotokat is bevetve annak érdekében, hogy minél látványosabban mutathassa be a sarkvidékek figyelemre méltó jelenségeit, például jéghegyeket és a sarki fényt.

Bolygónk, a Föld II (2016)

A „Bolygónk, a Föld II.” mind a 6 részében a Föld ökológiájáé a főszerep, drónokkal, távoli, nagy felbontású kamerákkal vizsgálja és mutatja be a Föld élőhelyeinek különböző típusait (szigeteket, hegységeket, dzsungeleket, sivatagokat, füves területeket és városokat) mindezt elképesztően látványos formában, Attenborough narrálása mellett.

Sir David Attenborough teljes munkásságának mindez pedig még mindig csak töredéke.

És míg az elmúlt 70, filmekben, sorozatokban, szereplésekben gazdag év alatt filmről-filmre, sorozatról-sorozatra Attenborough jól érezhetően azt próbálta szívvel-lélekkel megértetni velünk, hogy a bolygónk tele van olyan csodákkal, amelyeket érdemes megóvni, védelmezni, a neve az egész világon Branddé, személye pedig igazi Legendává vált.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.