Zöld átállás útmutató: minden, amit tudni érdemes

A zöld átállás a zöld megállapodás (global green deal) része, mely a klímaválságra reagál, s a jelenlegi tarthatatlan állapotokat kívánja megváltoztatni. Az zöld átállás azt a nagyívű célt tűzte ki maga elé hogy 2050-re az egész bolygó károsanyag-kibocsátás nélkül tudjon működni. Magyarországnak is – az európai zöld átállás részeként – elsősorban állami szinten kellene cselekednie.

Magánemberként talán már évek vagy évtizedek óta teszünk azért, hogy minél kevésbé károsítsuk a környezetünket. Lassan a döntéshozókig is eljutott, hogy ha élhető bolygón szeretnénk élni, akkor globálisan kell változni. A zöld átállás során számos lépést tesz minden egyes ország, hogy a Földön lelassítsuk a globális felmelegedést és a károsanyag-kibocsátást. 

Mi a zöld átállás jelentése?

A zöld átállás azt jelenti, hogy a globális zöld megállapodáshoz minden egyes állam lépéseket tesz, hogy 2050-re teljesen karbon-semlegesen tudjon működni a bolygó. A vízió nagyívű, mégsem gondolkodhatunk kisebben, mert már így is az utolsó óra végén járunk. A nyugati világ jelenlegi életmódja olyan rendszert hozott létre, melyben az egyén igényei fölélik a bolygó jelenlegi javait. Ebbe a tiszta víz, a tiszta levegő és az élhető éghajlat ugyanúgy beletartozik, mint a biodiverzitás és az érintetlen természet.

Ennek a zöld átállásnak a következő 26 éve során fokozatosan tervezünk átállni a meg nem újuló energiaforrásokról a megújuló energiaforrásokra. A jelenlegi ipar nagy része rengeteg károsanyag-kibocsátással jár: a gyárak, a közlekedés, a mezőgazdaság és az építőipar jelenlegi működése egyaránt elképesztő károkat okoz világszerte. A cél, hogy minden ország megtegye a maga lépéseit, hogy a gyermekeinknek és az unokáinknak is egy élhető bolygót hagyjunk örökül.

A zöld átállás nem most kezdődött. Már az 1929-es gazdasági világválság és összeomlás után is voltak hangok, amelyek figyelmeztettek minket, hogy a folyamatos gazdasági növekedés nem fenntartható hosszú távon. Megnehezíti a helyzetet, hogy mindez inkább ökopolitikai, mint ökológiai célkitűzés, és akik döntéshozói helyzetben vannak, azok közül van, akiknek a célja továbbra is a növekedés és a status quo megtartása. 

Mik a zöld átállás céljai?

A zöld átállás konkrét céljai, hogy az egész Föld minden országa 2050-re teljesen karbonsemleges legyen. Vagyis minden energia, amit felhasználunk, lehetőleg megújuló energiából származzon. Ezen kívül cél még, hogy teljes mértékben lecsökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. És így összességében a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége nem haladhatja meg és a Föld által elnyelt mennyiséget. Szoros összefüggésben a karbonsemlegességgel cél a körforgásos gazdaság teljes bolygóra kiterjedő megvalósítása is. Mindez utópiának tűnik, de egyrészt nincs más választásunk, másrészt van rá esélyünk, hogy megvalósítsuk, ha nemcsak a magánemberek, hanem az államok és a döntéshozók is teljes erőbedobással beleállnak ezekbe a célokba. 

Konkrétan milyen cselekvések szükségesek a zöld átálláshoz?

Ahhoz, hogy a zöld átállás 2050-re megvalósuljon, az európai kormányoknak, a gazdasági életben részt vevő nagyvállalatoknak egyaránt céltudatosan cselekedniük kell. De még az egyéni felelősségvállalásra és tettekre is szükség van, ha azt szeretnénk, hogy a változás tartós legyen. Négy nagy terület van, ahol azonnali cselekvés szükséges: a közlekedés, az építőipar és az épületkorszerűsítés, maga az energiapolitika, és a földhasználat: a mezőgazdaság és az erdőhasználat észszerű és hosszú távon működő módszere. 

Az egyik fő terület a megújuló energiaforrások támogatása, hogy a közlekedésben, az építőiparban és az épületek energiahálózatának korszerűsítésében egyaránt szél, víz, nap és biomassza adja az energiát. Ugyanígy fontos szempont, hogy a hulladéknak mind a termelése csökkenjen, mind az újrafelhasználása optimálisabb legyen. A közlekedés az egyik legnagyobb nem megújuló energiazabáló ágazat: az elektromos autókra való átállás, annak infrastruktúrájának kiépítése, a szén-dioxid-kibocsátásának radikális csökkenése prioritást kap.  

A zöld átálláshoz szükséges az is, hogy a mezőgazdaság, ami jelenleg szintén nagy arányban használ káros vegyszereket és a légkört károsító, a föld klímáját hosszú távon megváltoztató szereket, szintén más alapokra helyezze a működését. A kivágott fák helyére sokszor annyit kell ültetni: a rövid távú, politikai és egyéni érdekeket kiszolgáló döntések helyett a föld és az emberiség egészét szem előtt tartó döntésekre van szükség. Mindemellett folyamatosan szükség van az egyre jobb módszerek utáni kutatásra és a környezetvédelem — s hosszú távon önmagunk — és a gyönyörű bolygónk megóvásának tudatosításra.

Milyen szervezet szorgalmazza a zöld átállást?

A legnagyobb szervezet, amely ösztönzi a zöld átállást, az az Európai Bizottság, de ugyanúgy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, valamint nemzetközi civil szervezetek, mint pl. a Greenpeace és a WWF is részt vesznek a zöld átálláshoz szükséges tevékenységek aktív létrehozásában.

Mi a határideje a zöld átállásnak?

A zöld átállásnak  természetesen már tegnapelőttre meg kellett volna történnie. A legutolsó határidő, amikor még érdemi megelőzésről beszélhetünk, az 2050: van tehát 26 évünk, hogy az elmúlt százhúsz — vagy inkább háromszáz — évben kialakult, berögzött és fenntarthatatlan gondolkodásmódunkat és a földet ténylegesen tönkretevő cselekedeteket lényegileg és látványosan is megváltoztassuk. 

Mennyibe kerül a zöld átállás?

A zöld átállás céljainak eléréséhez a következő egy évtizedben legalább ezer milliárd euró szükséges. Ez évente több százmilliárd eurót jelent Európa-szinten.

Milyen keretek állnak rendelkezésre?

Ezt az elképesztően nagy összeget az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank és magántámogatások segítségével sikerülhet majd összehozni. A tagállamoknak a saját költségvetésükbe is be kell építeni a zöld átálláshoz szükséges lépések költségeit. Az biztos, hogy minden államnak magának is komoly összegeket és szándékot oda kell szánni a zöld átállás lépéseire minden területen: a közlekedés, a mezőgazdaság és az építőipar, valamint a jelenlegi épületek energiamegtartása terén.

Milyen előnyei származhatnak a zöld átállásból Magyarországnak?

A magyarországi klímastratégiai helyzet sajnos nem minden szempontból a legfényesebb. Mindennek ellenére több előnye származhat abból az országnak, ha megfelelő módon csatlakozik a zöld átálláshoz. A megfelelően végrehajtott változássorozattal egyrészt jobban kapcsolódhatunk Európához és az európai gazdaságpolitikához, mely – lévén, hogy az EU részén vagyunk – kívánatos következmény lenne. Másrészt – és ez talán még fontosabb – hazánkban is elindulnának olyan folyamatok mind kormányzati és vállalati szinten, mind a hétköznapi emberek szintjén, amelyek hosszú távon Magyarország természeti értékeit megőrizné, az emberek életmódját élhetőbbé tenné. A zöld átállást segítik az ESG, vagyis a környezeti (environmental), a szociális (social) és irányítási (governance) szempontok is.

Amit mi is tenni tudunk

Magánszemélyként talán nyomasztó lehet, hogy sok minden a fejünk fölött zajlik. Közéleti aktivitással azonban igenis lehetséges változásokat hozni, azon túl is, hogy a saját háztartásunkban csökkentjük a hulladékot és az energiapazarlást. Amit megtehetünk: levelet írhatunk az önkormányzatoknak, a parlamenti képviselőnek, szavazzunk olyanra, akinek az értékrendje közel áll a miénkhez, és akiről úgy véljük, aktívan is tenni fog a zöld átállás tényleges megvalósításáért. Nézzünk körül, mely civil szervezet az, amely aktív a zöld átállás kapcsán, és kapcsolódjunk be a tevékenységünkbe!

Ideális esetben mindaz, amit teszünk akár egyénként, akár közösségként a zöld átállás érdekében, nem pusztán politikai tettek sorozata, hanem meggyőződésből fakadó, a föld és az emberiség javát szolgáló, elkötelezett és pozitív változásokat hozó cselekedetek. A zöld átállás ilyen formában támogatná a gondolkodó emberek törekvéseit, hogy ne csupán ne fokozzuk a klímaváltozást, de még inkább hogy a mostaninál élhetőbb legyen az élet – ne csak a magunk, de az unokáink és az ükunokáink számára is. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és a könyvek rajongója.