Erdőbántalmazás helyett erdőszeretet

Az erdőkkel ma az emberek egy része bántalmazó kapcsolatban él. Milyen jelek hívják fel a figyelmet egy bántalmazó kapcsolatra? Hogyan lehetne ezt a helyzetet rendbe tenni? Bemutatjuk az országos erdővédő Erdőszeretet Szövetség stratégiáját.

Az alábbiakban a bántalmazó kapcsolat jelzőfényeit veszem sorba, és ezt rávetítem a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodási gyakorlatra. Ugyanakkor megmutatom azt is, hogy ez a kapcsolat lehet más is, kölcsönösen gyógyító.

A bántalmazó kapcsolat 4 ismérve

Mi a jelzőfénye annak, ha valaki bántalmazó kapcsolatban él, vagy a kapcsolata esetleg ilyenbe fordulhat? Lássuk a 4 legfontosabbat!

1. Kontroll és elszigetelés
   Azt veszed észre, hogy a társad megtiltja vagy megnehezíti, hogy barátokkal, családdal találkozz — „nem akarom, hogy mások befolyásoljanak”. A társad ellenőrizni kezdi a telefonod, e-mailjeid; folyamatosan tudni akarja, hol vagy.
   
   vö.: Ha megfigyeled a médiát, bármilyen évszak is van, mindig van egy-két hír főműsoridőben, miért ne menj erdőbe! Most jegesek az utak, életveszélyes! Most már megjelentek a kullancsok, életveszélyes! Tele az erdő mérges gombákkal: életveszélyes! Észrevetted ezt?
   
   
2. Érzelmi manipuláció és leértékelés
   A kritizálást és megszégyenítést gyakran kiegészíti a „Gaslighting”-nak hívott jelenség, amikor a partnered azt állítja, hogy valami soha nem történt, vagy te vagy a „túlérzékeny” — így kétségek között tart.
   
   vö.: Minden alkalommal, amikor én, vagy az erdők tar- vagy végvágása miatt felháborodott társaim az erdészethez, vagy az erdészeti hatósághoz, vagy az erdőkért felelős államtitkárhoz fordultunk és szóvá tettünk egy-egy letarolt területet, azt kaptuk válaszul, hogy minden jogszerűen és szakszerűen történik. Itt az “erdő felújításáról” van szó. És elmagyarázták, hogy ehhez nem értünk, egyszerűen nem érthetnek a civilek, és csak „túlérzékenyek” vagyunk.
   
   
3. Anyagi kontroll
   A bántalmazó kapcsolat előszobája, hogy a társad megvonja a pénzt, illetve megvonja vagy letiltja hozzáférésedet a bankszámlához. Az anyagi függőség ugyanis erősen megnehezíti a kilépést a bántalmazó kapcsolatból.
   
   vö.: Amikor szóvá tesszük, hogy ne vágják ki a védett erdőket azért, hogy eltüzeljék rettentő rossz hatásfokkal működő biomassza erőművekben, azonnal jön a felelet az erdészetektől: de hiszen e nélkül nem lenne tűzifátok, sem bútorotok! Holott, a lakosság tűzifa felhasználását, sem az iparnak szükséges faanyag biztosítását (papírgyártás, bútoripar) nem veszélyeztetné, ha a védett, és nemzeti parkhoz tartozó erdőkben azonnal felhagynánk a gazdasági fakitermeléssel.
   
   
4. Fizikai bántalmazás, „kicsi” és „nagy” is
   Gyakori a lökdösés, hajhúzás, ütlegelés, fojtogatás, vagy egyéb testi kényszer. Még az „egyszeri lökés” sem ártalmatlan — a bántalmazás ugyanis jellemzően súlyosbodik.
   
   vö.: Bár a természetvédelmi törvény szerint fát dönteni csak vegetációs időszakon kívül lehet, jelenleg az egész országban, tavasszal, nyáron és ősszel is zajlik a fakitermelés, fészkelő madarak, és más élőlények millióinak otthonát zúzva szét. Bár gyakran a turistautaktól távolabb végzik ezeket az „erdészeti munkákat”, mégis ott vannak. Egy ilyen helyen végigmenni mély fájdalommal, gyásszal jár.

Hogyan oldható fel egy bántalmazó kapcsolat?

A szakirodalom és a krízisellátás tapasztalata szerint a „feloldás” nem párterápiával kezdődik, hanem azzal, hogy megélhessék az ilyen kapcsolatban lévő emberek a biztonságot.

1️⃣Első lépés: Biztonság és stabilizáció megteremtése

Mit jelent ez a gyakorlatban?

● Veszélyfelmérés (van-e fizikai fenyegetés, fojtogatás, izoláció?)
● Biztonsági terv készítése (hová lehet menni, kit lehet hívni, fontos iratok másolata)
● Támogató háló újraépítése (barát, család, segélyvonal)

Mit jelent ez az erdőkre vetítve?

Az Erdőszeretet Szövetségben azért dolgozunk, hogy a Nemzeti Parkokban, valamint a védett és Natura 2000 területeken megszűnjön a vágásos (tar- és végvágásokkal járó) erdőgazdálkodás. Továbbá minden más nem védett erdőben is csak örökerdő gazdálkodás legyen lehetséges, melynél a folyamatos lombkorona borítás megmarad; ez az üzemmód tekintettel van az ökoszisztémára.

A munka sokrétű. Az erdővédelem egyik fontos ága, hogy megmutatjuk az embereknek azt, mit okoz a tájban egy végvágás. Az erdőfekvés során, mely egy közösségi esemény, azon felül, hogy tanulunk az erdőről, erdőgazdálkodásról, elmegyünk egy véghasznált (tarvágott) helyre, és leülünk, lefekszünk ott. Miért fontos ez?

– Az ember megélheti a fájdalmat, és a gyászt. Miután valaki megélte ezt a gyászt, aktívan tud bekapcsolódni az életbe, és cselekedni az erdők és az élet érdekében.

– Az erdőfekvés során egy mély kapcsolat alakul ki az erdővel – az élő, még lábon álló fákkal is. Ez a kapcsolat felszabadító, és – így tapasztaltuk – kölcsönösen megerősítő, gyógyító.

2️⃣ A traumakötés és a ciklus megértése

A bántalmazó kapcsolatok gyakran ciklikusan működnek: feszültség fokozása – bántalmazás – „mézeshetek” (bocsánatkérés, ígéretek) követik egymást. Ezt a dinamikát sok szakirodalom „traumakötésként” írja le: a váltakozó félelem és megkönnyebbülés erős érzelmi kötést hoz ugyanis létre.

A terápiás cél itt a minta tudatosítása, valamint a felelősség helyretétele – a bántalmazásért mindig a bántalmazó felel.

Mit jelent ez az erdőkre vetítve?

Az Erdőszeretet Szövetség állásfoglalásában ezt a felismerésünket írtuk le:

“Az erdő egy élő, működő rendszer. Nem faanyagraktár, nem „zöld háttér”, nem díszlet és nem pusztán élőhelyek összessége. Lassítja a vízlefolyást, hűti a levegőt, árnyékol, párologtat, élő talajt tart fenn. Ha ezek a funkciók gyengülnek, az nemcsak egyes fajokat érint, hanem egész tájakat tesz sérülékennyé. Az ember ebben a rendszerben nem kívülálló: szerves része annak, amit alakít, és akarja vagy sem, viseli az átalakítás következményeit. Amit az erdőkkel teszünk, annak következményei nem elvontak, hanem a mindennapokban is érzékelhetők.

Ebben a helyzetben az erdők kérdése már nem kezelhető pusztán gazdasági megközelítésben, nem csak az erdészek ügye… Az erdők állapota ma közérdekű kérdés.”

Az erdővel és természettel bántalmazó módon bánó embereket felelősség terheli: azon erdészeknek, akik – különösen vegetációs időben, a madarak költési időszakában – végvágásokat rendeltek el, valamint azon embereknek, akik ezt jóváhagyták az államaparátusban, felelősséget kell majd vállalniuk tettükért a társadalom előtt.

Elismerjük ugyanakkor azt is, hogy “Az erdők jövőjéről nem lehet érdemi párbeszéd erdészek nélkül.” Az erdők gondozását olyan erdészekre kell bízni, akik tudják mit jelent a Pro Silva vagy örökerdő üzemmód, vagy hajlandóak azt megtanulni.

Mindemellett:

“Az Erdőszeretet Szövetségnek az az álláspontja, hogy az ember és az erdők jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e együtt (mi emberek) elmozdulni az egyszerű válaszoktól. A társadalom egésze érintett abban folyamatban, ami ezt a jövőt meghatározza, ezért is szükséges a tervezést párbeszédre alapozni. “

Vagyis úgy véljük, hogy az ember-természet kapcsolatát helyrehozhatjuk.

És ha így teszünk, meghallhatjuk azt is, amit az erdő, mint a földön élő legnagyobb, intelligens élőlény tanít nekünk arról, hogy nem csak túlélhetjük az éghajlatváltozást, hanem sokkal stresszmentesebb, örömtelibb életet is élhetünk.

Ha szívesen részt vennél egy erdőfekvésen, a következő 2026. április 11-én lesz a Börzsönyben. Itt tudsz rá jelentkezni.

Dr. Bükki Tamás | az Erdőszeretet Szövetség alapító tagja, koordinátor