Hogyan lehet fenntartható a kávézás?

A mindennapi fogyasztási cikkek közül a kávé az, amely az egyik legnagyobb hatással van a környezetre, és leginkább ki van téve a klímaváltozás és a biodiverzitási válság veszélyeinek. Bemutatunk néhány kezdeményezést, amely a kávé környezeti hatását próbálják láthatóvá tenni és ellensúlyozni azt.

A klímaváltozás egyik első áldozata lehet a reggeli kávénk.

Mivel a népszerű arabica fajta csak bizonyos magasságon és égövön terem megfelelően, és a növekvő átlaghőmérséklet miatt csökken a termesztésre alkalmas területek mérete, a klímaváltozás komoly kihívás elé állítja a termesztőket.

Egy 2022-ben közzétett tanulmány még egy optimista éghajlatváltozási előrejelzés esetén is, amely 1,6°C-os felmelegedést vetít előre – közelítve az IPCC által 2030 és 2052 között prognosztizált 1,5°C-os küszöbhöz – a világ kávétermelésének felét veszélyezteti három évtizeden belül a fő termesztési területek felmelegedése. Habár bizonyos nem trópusi régiók, mint például Kína, Uruguay, és még az Egyesült Államok bizonyos részein majd új kávéfarmok jöhetnek létre korábban alkalmatlan területeken, ám ezek nem fogják ellensúlyozni az általános veszteségeket. A ‘kávébab öv’ országai számára, mint például Brazília, Vietnám, Kolumbia az éghajlatváltozás hatása pusztító lesz, különösen helyi szinten.

A Climate Institute a klímaváltozásnak a kávé termelésre gyakorolt hatását elemző jelentése is hasonló eredményre jutott: 2050-ig a kávétermelés felére csökkenhet az éghajlatváltozás következtében.

A termelés csökkenése az iparági szakszövetség szerint is látható volt már 2022-ben. Ezzel együtt a kereslet növekedése, főként a kínai kávéfogyasztás növekedése miatt áremelkedést hozott a piacon, amit az amerikai NASDAQ árutőzsdén a kávé árának 5 éves változását mutató grafikon is jelez.

A kávé hatása a természetre

A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer: minden egyes csésze eszpresszóhoz 140 liter vizet használnak fel az előállítási folyamatban a World Economic Forum szerint.  A sok öntözést kívánó kávé termelése főként Afrikában és Dél-Amerikában, ahol egyébként is egyre többször fordul elő vízhiány további problémákat vet fel. Emellett rendkívül magas a szén-dioxid-lábnyoma is a kávénak. Az arabica kávé termesztése illetve a még nyers, zöld kávénak a pörkölőkhöz való szállítása során kávé kilónként átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid-kibocsátásával jár. (Ez nagyságrendileg megegyezik egy átlagos magyar ember napi karbon lábnyomával, ami 14,2 kilogramm). Ám ez a klímahatás csökkenthető is a szállítás átalakításával és a gyomirtó szerek csökkentésével.

A kávétermelés ökológiai következményei aggasztóak, mivel elterjedt a monokulturális termesztése (azaz csak kávét termelnek az adott területen), és ez jelentős mértékben hozzájárul az erdőirtáshoz, a talaj minőségének romlásához és a globális vízszennyezéshez. A talaj átalakítása és a kémiai műtrágyák használata tovább súlyosbítják a problémát. Miközben a kávétermelésből származó vegyi anyagok sokszor bejutnak a folyókba és vízfolyásokba, károsítva az ottani élővilágot. Az esőerdők gyors kimerülése pedig figyelmeztető jel arra, hogy sürgősen szembe kell néznünk a kávétermelés környezeti hatásaival.

A kávétermelés éves szinten 130.000 hektár erdő kiirtásához járul hozzá a Coffee Barometer jelentése alapján. Mivel az arabica fajta főként az árnyékban érzi jól magát, ezért az ültetvények körüli erdőirtás a kávé minőségére is kihat. Az Európai Unió egy 2024 év végén életbe lépő rendeletével akarja megakadályozni az erdőirtásokat. Az EUDR rendelet előírja, hogy a kávé, a gumi, a kakaó, pálmaolaj, szarvasmarha és fa importőröknek bizonyítaniuk kell, hogy az áru származási területén az elmúlt négy évben nem történt erdőirtás.

A kávé tömegtermelés hatása a helyi termelőkre

A legfőbb társadalmi probléma a kávéval kapcsolatban az alacsony bérek és rossz munkakörülmények a termelők számára. A kávétermesztők túlnyomó többsége alig keres valamennyit kemény munkájával a fejlődő országokban, gyakran a megélhetésükért is küszködnek. A Specialty Coffee Association tanulmánya rámutat, hogy a Honduras és ElSalvador  kávétermelő vidékein élő őstermelők bevétele nincsen arányban a minőségi élethez szükséges kiadásaikkal sem.  Nemi egyenlőtlenség is felmerül, hiszen kávéiparban nagy arányban vesznek részt nők, de gyakran diszkriminációnak vannak kitéve, és nem kapnak egyenlő fizetést vagy lehetőségeket. A szegényebb régiókban a gyermekmunka is jelen van. A szegénység és az oktatás hiánya gyakran ahhoz vezet, hogy a gyerekek a kávéültetvényeken dolgoznak, ahelyett hogy iskolába járnának.

Egy innovatív és két ismert megoldás a fenntartható kávé felé vezető úton

A biodiverzitás kreditek rendszerét az ENSZ Globális Biodiverzitás Keretegyezménye hozta létre. Az eszköz célja, hogy a piaci szereplőket is bevonja természetvédelmi projektek finanszírozásába, hiszen évente globálisan közel 800 milliárd dollárt kellene fordítani arra, hogy megállítsuk a természet pusztulását. A kreditek tudományos metodológián alapulnak, adatokat szolgáltatnak a megvédett területről, és egy harmadik fél ellenőrzésével teszik megbízhatóvá a projekteket. A kreditek legtöbbször a klímahatást és a társadalmi hatást is mérik, és beépítik a szolgáltatásba, amelyet vállalatok és magánszemélyek vásárolnak meg.

Egy magyar kötődésű startup, a Boosterra kolumbiai kávétermelő helyek közelében lévő természetvédelmi munkát közvetít ilyen krediteken keresztül kávéipari szereplőknek. A pécsi Reggeli tulajdonosai már beépítették a szolgáltatásaikba ezt a természeti hatást, hozzájárulva így három hektár őserdő közösségi alapú megvédéséhez egy évre az Amazon forrásvidékén és 30 négyzetméter magashegyi trópusi őserdő professzionális megvédéséhez 30 évre.

Másfajta megközelítésben dolgoznak a certifikáló szervezetek, amelyek közvetlenül a kávétermelésre fókuszálnak. A Rainforest Alliance az egyik vezető szervezet a fenntartható kávétermelés előmozdításában és a trópusi esőerdők megóvásában. Programjaik közé tartozik a kávéültetvények fenntarthatósági tanúsítása, amely biztosítja, hogy a termelők megfeleljenek a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontoknak. A Rainforest Alliance által támogatott kávéültetvényeknek köszönhetően a termelők jobb jövedelemhez jutnak, miközben megóvják a környezetüket és a biológiai sokféleséget. Emellett a szervezet oktatási és képzési programokat is kínál a kávétermelőknek, hogy segítsen nekik fejleszteni termelési módszereiket és jobb életkörülményeket biztosítson a közösségeknek, melyek ezáltal ellenállóvá válnak a klímaváltozással és gazdasági kihívásokkal szemben. A Rainforest Alliance által végzett munka hozzájárul a fenntarthatóbb kávéipar létrehozásához és a trópusi esőerdők megőrzéséhez, miközben elősegíti a társadalmi és gazdasági igazságosságot a termelők között. Ez a rendszer sem tökéletes, mivel a Rainforest Alliance kapcsán felmerülnek kritikák, hiszen perbe fogták a tanúsító szervezetet, hogy hamisan sugallja azt, hogy az általa tanúsított termékek nem kapcsolódnak gyermek munkához és fenntarthatóságot segítik elő.

A Fair Trade kávéprogramok, bár hatalmas előrelépést jelentenek a kávétermelők életkörülményeinek javításában és a társadalmi igazságosság előmozdításában, nem mentesek a kritikáktól. Néhányan aggályokat fogalmaznak meg az árak és jövedelmek tekintetében, mivel úgy vélik, hogy a Fair Trade árak nem mindig elégségesek a méltányos megélhetéshez, különösen a világpiaci árak ingadozásaival szemben. Emellett a tanúsítási folyamatok és a bürokrácia is gyakran kritikának van kitéve, mivel ezek bonyolultak és költségesek lehetnek a termelők számára. A Harvard kutatói szerint a Fair Trade programok korlátozhatják a termelők piac hozzáférését, és nem minden esetben biztosítják a fenntartható gazdálkodás lehetőségét. Bár ezek a kritikák felvetik a Fair Trade programok kiigazításának szükségességét és azok hosszú távú hatásainak gondolatát, továbbra is fontos szerepet játszanak a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható kávétermelés előmozdításában.

A különböző fenntarthatósági törekvések akkor érnek el sikert, ha a kávéfogyasztók aktívan keresik majd a zöld megoldásokat, a trendek világszinten ezt a fogyasztói magatartás-változást mutatják. Az amerikai kávéipari szövetség felmérése alapján, többet is hajlandóak fizetni a fogyasztók, ha a fenntarthatósági törekvések is be vannak építve a termék árába. A hagyományos címkézési megoldások, mint a Rainforest Alliance, vagy a Fair Trade olyan bürokratikus akadályokat jelentenek, amelyeket sokszor a kistermelők nem tudnak minden igényt kielégítően átvinni, így az egész címke rendszerre a kritikák árnya vetül. A biodiverzitás kreditek, habár nem közvetlenül a kávétermelés “zöldítését” reprezentálják , hanem a kávé termőhelyek közelében lévő természetvédelmet jelenítik meg átlátható módon. Ám a biodiverzitás kreditek mögött lévő természeti hatás bizonyítható természetvédelmi munkát jelent a kávétermelés okozta externália, az erdőirtás megelőzése kapcsán. Így a biodiverzitás kérdések nincsenek kitéve a jogtalan vállalások kapcsán sokszor előforduló ”zöldremosás” vádjának.  

Támogatói tartalom (x)