Mi a gyapot jelentősége? Veszélyben van-e a növény a klímaváltozás miatt?

A gyapot a pamutgyártás legfőbb anyaga világszerte. Bár Magyarországon nincsenek gyapotültetvények, az, hogy a klímaváltozás befolyásolja a gyapot tenyészidejét és egyáltalán a beérését, minket is befolyásol. Hiszen ha kevesebb a gyapot, nemcsak a ruhák lesznek drágábbak, de a társadalmi következmények is el fognak érni hozzánk. 

 Mi az a gyapot? 

A gyapot a mályvafélék családjába tartozó növény, mely kulcsfontosságú a ruhaiparban: a pamutruhák alapanyagát a gyapot magjának szálai alkotják. A gyapot eredetileg a trópusokon és a szubtrópusokon honos, és a mai napig ott vannak a legnagyobb gyapotültetvények. Természetes állapotában egyéves vagy évelő lágyszárú növény. 

Milyen fajtái vannak a gyapotnak? 

A gyapot legelterjedtebb fajtája a hegyvidéki gyapot (Gossypium malvaceae), mely a világ ipari gyapottermelésének nagy részét – mintegy 90%-át – adja. Ezen kívül van az amerikai gyapot, a levantei gyapot, és az indiai vagy fatermetű gyapot. A klasszikus fehér színű gyapoton kívül van színes, barna, sárga, rózsaszín és zöld változata is, bár a színes változatokat nem feltétlenül olyan könnyű feldolgozni. A természetes pigmenteket tartalmazó gyapotfajták főleg Dél-Amerikából származnak. Ami azt illeti, Indiában 5000, Mexikóban 7000 éves pamutszövet-maradványokat találtak a régészek. Egyértelmű, hogy a gyapot meglehetősen régi kultúrnövényünk. 

Hogyan termesztik a gyapotot? 

Meleg éghajlaton, ahol a legjobban terem, a szabad földbe is lehet ültetni a gyapotot. Mivel lágyszárú évelő növény, minden évben újra el kell vetni. Hűvösebb éghajlaton is megterem, de ott palántázni szükséges előtte, hogy megmaradjon a növény. Mindenképpen bőséges napra és vízre van szüksége, bár a túllocsolást sem szereti a növény. A gyapot a tápanyagban dús talajt kedveli — elmondható tehát, hogy mind víz, mind nap, mint tápanyag szempontjából macerás növény. Ez a hagyományos változat. 

A probléma ott van, hogy a gyapottermesztő területek nagysága nem nőtt jelentősen, az igény a fast fashion ruhákra viszont igen, így rengeteg vegyszert és műtrágyát használnak a gyapottermesztők, hogy nagyobb hozamot érjenek el. Ez azonban hosszú távon nem fenntartható sem a föld, sem az emberek szempontjából. Nyugat-Afrika az a térség, ahol fair trade gyapotot termesztenek, de ez igen kis százaléka az összes pamutnak. A mostani pamutanyag nagy része genetikailag módosított gyapotmagokból származó növények termése. 

Hol vannak gyapottermesztő-területek?

Aki egy kicsit is otthon van az észak-amerikai történelemben, annak ismerős lehet a gyapotföldeken robotoló, Afrikából behurcolt rabszolgák képe. A mai napig ez, az USA déli államaiban található övezet, a Cotton belt (Gyapot-öv) az egyik legkedvezőbb a világon a gyapotnak, de Dél-Amerika nagy részén (Argentínában és Brazíliában), valamint Ausztráliában, Kínában és Közép- és Délkelet-Ázsiában (Türkmenisztánban, Pakisztánban és Indiában) is jelentős a gyapottermesztés. Sajnos még ma is rengeteg munkát és vizet igényel, hogy a gyapotból ruha lehessen. 

Lehetséges-e a gyapotot otthon, a kertben nevelni?

Hazánkban is lehet gyapotot nevelni. Legegyszerűbb, ha a paradicsomhoz hasonlítjuk: hasonlóan magas tápanyagigénnyel rendelkezik, és érdemes az utolsó fagyok előtt legalább hat héttel beltérben, meleg szobahőmérsékleten palántázni. A gyapotnak sok fényre, sok vízre és sok tápanyagra van szüksége, kiültetés előtt és után is. A mulcsozást, a tápanyag-utánpótlást meghálálja. A gyapot számos hobbiprojekthez felhasználható, akár házi pamutfonalat akarunk előállítani, akár csak kísérletező kedvű valaki. A növény magvai a toktermésben helyezkednek el, és amikor a magház szétnyílik, a puha gyapotszálakat felkapja a szél – eredetileg a növény terjedéséért felelősek tehát a pamutszálak. Szüreteléskor érdemes kesztyűt viselni, mert a toktermésnek vannak hegyes, sérülést okozó részei. 

Milyen felhasználási területei vannak a gyapotnak? 

A gyapot elsősorban a világ legfontosabb ruha- és háztartási textil alapanyaga. A pamutpólók és a farmerok, alsóneműk és zoknik nagy része pamutból készül. Emellett azonban másra is használható: használják halászháló készítésére, könyvkötésben, kávéfilterekhez, sátorponyvákhoz. A bútoriparban tömőanyagként szolgál, de magjából olajat sajtolnak, és takarmánynak is alkalmas. A növény gyökérzetében és kisebb mennyiségben a magjában található gosszipol nevű anyag, bár önmagában mérgező, a gyógyszeriparban fel tudják használni, például a malária elleni hatóanyagként. 

A pamutot több mint 60 féleképpen el lehet készíteni, attól is függően, hogy keverik-e a szálakat más anyaggal. A farmer, a poplin, a jacquard, a jersey (dzsörzé), a damaszt mind-mind pamutból van, különféle módon szőve. 

Hogyan kell a gyapotot szüretelni, tárolni? 

A gyapot kézi szüretelésénél nagyon kell vigyázni, hogy a toktermés ne szúrjon meg. Csavaró mozdulattal lehet kiszedni a pamutszálakat a toktermésből, majd elválasztani a magoktól. Ez sokáig időigényes kézi munka volt, míg az egrenáló gépet fel nem találták, amely jóval időtakarékosabban és hatékonyabban választotta szét a magokat a pamutszálaktól. 

A gyapot és az etikai kérdések

A pamut és a gyapot etikai kérdéseket vet fel. A nagy vízigénnyel, sok munkával, megtermelt, majd számtalan vegyi anyaggal (és számos esetben modern rabszolgamunkával) feldolgozott gyapotból készült pamutruhát mennyire becsüli meg a világ, különösen a nyugati társadalmak? Hiszen ma már a gépesítés miatt a ruha olcsó, tehát nem érték.

A gépiesített pamutgyártás egyeduralmának jelentős társadalmi hatásai is lettek az elmúlt évszázadban és évtizedekben: a helyi termelők és feldolgozók munkája elértéktelenedett, a monopolhelyzet miatt a gazdák kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Ez extrém esetekben tömeges öngyilkosságokhoz vezetett: például Indiában 1995 és 2014 között mintegy 270 ezer gyapottermelő lett öngyilkos a kilátástalan helyzet miatt. 

A veszélyek tehát, amely a gyapotot mint növényt és a ruhaipar egészét fenyegetik, ránk, emberekre is hatással vannak.

Milyen veszélyek leselkednek a gyapotra? 

Röviden: kiszáradás, hősokk, erdőtüzek. Ha nincs elég víz, nem tud beérni. Ha túl meleg van (márpedig lesz), akkor elég, különösen, ha nem kap elég vizet a növény. Ha meg ezeken túl a szomszéd ültetvény mellett lángra kap a bozót, az a gyapotnak enyhén szólva sem tesz jót. De a heves esőzések, az egyszerre a nyakába zúduló sok vizet sem szereti a gyapot, és az eredmény megint csak: a termés tönkremegy. Ez a gyapotnak sem mindegy, de persze a gazdáknak, a gyáraknak, és végső soron nekünk, vásárlóknak sem. 

Kihat-e a klímaváltozás a gyapottermesztésre?

A gyapot a globális felmelegedés miatt veszélyben van. És ezzel nem csak arra gondolunk, hogy a gyapot mint faj eltűnik, akár a homo sapiens többi áldozata, például dodó és az erszényes farkas — hanem a gyapottermesztés visszaesése komoly társadalmi problémákat fog okozni. Az éghajlatváltozás okozta aszályok, a villámárvizek, a kiszámíthatatlan időjárás és a hőstressz (a 40 C fok fölötti hőmérséklet) komoly károkat fog okozni a gyapotban, ezáltal a ruhaipar minden részfolyamatában. Egy tanulmány szerint már 2040-re lerövidül a gyapot tenyészidőszaka: rövidebb idő alatt kellene beérnie, az a víz pedig, amit az öntözésére szánnak, megváltoztathatja az adott régió vízellátottságát. 

Milyen következményei lehetnek, ha a gyapot termesztése visszaesik? 

Látjuk tehát, meglehetősen nagy a valószínűsége, hogy húsz éven belül visszaesik a gyapottermesztés a dráguló magok, a vegyszerek, a vízhiány és az aszály miatt. Ez az iparág azonban mintegy 350 millió ember megélhetését biztosítja az ültetvénytől elkezdve a varráson át az árusításig. A gyapottermesztők nagy része kisgazda, kb 2 hektáron termeszt gyapotot. Tartalék híján a terméskiesés nagyon komoly gondokat okoz nekik.

Ha tehát kevesebb lesz a gyapot, a ruhák szükségszerűen megdrágulnak. Ez azonban csak közvetlen következmény. A társadalmi változásokból és feszültségekből, amelyek a felmelegedés és azt követő tömeges munkanélküliséggel járnak, már kaphattunk ízelítőt a migrációs válság idején. Most lehetséges, hogy egy újabb társadalmi válságnak nézünk elébe, ha nem sikerül szemléletváltással olyan megoldást találni, amely a pazarlást visszafogja. Ilyen lehet a körforgásos gazdálkodás, vagy a víztakarékosság. Bár a problémák alapvetően globális szemléletváltást és tetteket igényelnek, azért mi is tehetünk számos dolgot a magunk kicsi módján. Egyetlen tett sem hiábavaló.

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.