Tartalom
A humánökológia lényegében annak cáfolata, hogy az ember elkülönülhet a természettől. Habár jó ideig az a felfogás uralkodott, hogy a természet és az emberiség, az emberi civilizáció két külön része a bioszférának, a humánökológia bebizonyította, szerves egységet alkotnak.
A humánökológia ennél azonban jóval több – az egyik olyan tudományterület, ami minden nappal fontosabbá válik, ha az emberi faj túlélése a tét.
Mi az a humánökológia?
Az ökológia kifejezést először a biológusok használták a 19. században az élőlények és környezetük (az ökoszisztéma) közötti kölcsönhatások tanulmányozására. Az ökológia tanulmányozásának sokféle módja létezik. Néhány típus a tájökológia, a populációökológia és a viselkedésökológia.
A humánökológia több tudományágból – állatbiológia, antropológia, geológia, ökológia és szociológia – alakult ki az 1900-as évek elején, amikor a tudósok az embereknek az ember alkotta és természetes környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezetnek az emberek társadalmi rendszereire gyakorolt hatását próbálták megérteni.
Röviden megfogalmazva, az emberi és nem emberi természet közötti kölcsönhatások tanulmányozása a különböző kultúrákban. A humánökológiát számos olyan tudományágon keresztül tekintik át, amelyek az ember és környezete kapcsolatát tanulmányozzák – és ez egy olyan terület, amely nagy kiterjedésű és összetett történettel rendelkezik.
![A humánökológia bebizonyította, hogy a természet és a civilizáció összefüggő rendszert alkot. Kép forrása: epiteszforum.hu](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2022/08/960_epiteszforum-epuletbiologia-kornyezetpszichologia-okopszichologia-ut-az-egeszseges-haztol-a-komforterzeten-at-az-emberi-pszicheig-1-20-2021-08-10-154258-1-1024x576.jpg)
Kiknek a nevéhez fűződik a humánökológia születése?
A biológiai ökológusok és a népességtudósok az állatökológusokéhoz hasonló fogalmakat kezdtek használni a népességnövekedés és a környezetpusztítás kérdéseinek kezelésére.
Ez a kutatási irány különösen az 1960-as és 1970-es években vált kiemelkedővé, például Paul Erhlich, Anne Erhlich és John Holdren 1973-as munkájában (Human ecology: problems and solutions, azaz Humánökológia: problémák és megoldások). Szintén az 1970-es években Urie Bronfenbrenner (1979) az emberi fejlődés ökológiai modelljét dolgozta ki az egyének és az őket körülvevő sokféle környezet közötti kölcsönös kapcsolatok megértésére.
![Az ELTE humánökológia szak hallgatói fákat ültetnek. Kép forrása: humanokologia.tatk.elte.hu](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2022/08/humánöko1-1024x485.jpg)
Miért fontosabb ma a humánökológia, mint korábban?
Manapság, amikor a klímaváltozás folyamatos ostrom alatt tartja a korábbi életmódunkat, mindennél fontosabbá vált megérteni, pontosan hogyan is hat az emberiség a természetre – és a természet az emberiségre.
Márpedig ez a megértés csak úgy lehetséges, ha elkezdünk összefüggő rendszerben gondolkozni. Az emberi ökológia elmélete egyedülálló abban, hogy az emberre, mint biológiai szervezetre és mint a környezetével kölcsönhatásban lévő társadalmi lényre összpontosít.
Ebben az elméletben a családot olyan energiaátalakító rendszernek tekintik, amely kölcsönösen függ a természetes fizikai-biológiai, az ember által épített és a társadalmi-kulturális környezetétől. A hangsúlyt a kreatív alkalmazkodás, az emberi fejlődés és a környezet fenntarthatóságát szolgáló erőforrások létrehozására, felhasználására és kezelésére helyezik.
Bár az ember az ökoszisztéma része, hasznos az ember és a környezet közötti kölcsönhatásra úgy gondolni, mint az emberi társadalmi rendszer és az ökoszisztéma többi része közötti kölcsönhatásra.
A társadalmi rendszer szerepe
A humánökológia négy aspektusa a következő:
- populáció,
- környezet,
- technológia és
- társadalmi szervezet.
Ezek közül a társadalmi rendszer igényel bővebb magyarázatot: minden, ami az emberekkel, a népességükkel, valamint a viselkedésüket alakító pszichológiával és társadalmi szerveződéssel kapcsolatos. Az antropológusok az ökológiai fogalmakat az emberi csoportok és társadalmak történetének és kultúrájának tanulmányozására használták, hogy megmagyarázzák sikerüket, kudarcukat vagy alkalmazkodásukat.
![Az emberi társadalmi rendszer és az ökoszisztéma kölcsönhatása. Kép forrása: gerrymarten.com](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2022/08/40497_2018_141_Fig1_HTML.png)
A társadalmi rendszer a humánökológia központi fogalma, mivel az ökoszisztémákra hatást gyakorló emberi tevékenységeket erősen befolyásolja az a társadalom, amelyben az emberek élnek.
Az egyensúly, az erőforrások mozgása, a fenntartható fejlődés (a jelen szükségleteinek kielégítése anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére) és a szervezeti rendszerek alkalmazkodása fogalmait a családok, közösségek, faji kapcsolatok, iskolák, munkahelyek, kormányzati szervek és más társadalmi intézmények tanulmányozására alkalmazták.
Milyen eredmények, felfedezések köthetőek a humánökológiához?
Az egyik legfontosabb felfedezést a humánökológia négy törvényének is nevezik. Dr. Barry Commoner sejtbiológus vált híressé az emberi ökológia négy törvényének leírásával, amelyek a következők:
- Minden összekapcsolódik mindennel.
- Mindennek el kell jutnia valahová.
- A természet tudja a legjobban.
- Nincs ingyen ebéd.
Az első törvény szerint a Föld összes élő szervezete – és abban minden egyed – talán több-kevesebb mértékben, de végül is hatással van/hatással lesz egymásra (dominóhatás), mivel egy ökoszférában élünk.
A második törvény ebből kifolyólag azt mondja, hogy minden, például amit kitermelünk, az új generációs technológiai fejlődésnek köszönhetően, a nekünk tetsző, újabbnál újabb módokon kerül átalakításra. Ugyanakkor ez is végül eljut valahová (pl. a szemetesbe) és továbbra is részt vesz a körforgásban – a legjobb persze az az irány, ami felé az új generáció törekszik, vagyis az újrahasznosítás.
Generációnk technológiai innovációi (és a kapzsiság) sok esetben igen erőteljesen hatnak a környezetünkre és a természet rendszerére, ez a hatás pedig nem mindig pozitív, sőt, gondoljunk csak az éghajlatváltozásra, ami egyre égetőbb problémaként jelentkezik, és amit haladéktalanul kezelni kell.
A „nincs ingyen ebéd” sem véletlenül került a törvény felsorolások közzé. Ez azt hivatott jelezni, hogy ha elakarunk érni valamit (például változást), akkor szenvedélyesen, kitartóan és keményen meg kell azért dolgoznunk – különben nem érünk el érdemi változást. A világunk ugyanis képmutató, mindent a pénz mozgat.
Az indiai erdőirtás problémája
Az indiai erdőirtás problémája egy világos, de nagyon szomorú példája a humánökológia által feltárható emberi tevékenységeknek, amelyek az ökoszisztémán és a társadalmi rendszeren keresztül oda-vissza ható láncolatot hoznak létre – és gyakran katasztrófához vezetnek.
Indiában az emberek évezredek óta vágják le a fák és bokrok ágait, hogy tüzelőanyagot biztosítsanak az ételük elkészítéséhez. Ez nem jelentett problémát mindaddig, amíg nem volt túl sok ember, de a helyzet India népességének radikális növekedésével alapjaiban változott meg.
![Az indiai erdőirtás problémájának ábrázolása. Kép forrása: gerrymarten.com](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2022/08/indiai-problema.jpg)
Ma már nincs elég fa és bokor ahhoz, hogy az emberek számára elegendő tüzelőanyagot biztosítson. Az emberek úgy reagáltak erre az „energiaválságra”, hogy gyermekeik folyamatosan keresnek; mindent, ami elégethető, például gallyakat, növényi maradványokat és tehéntrágyát.
A tüzelőanyag-gyűjtés még értékesebbé teszi a gyerekeket a családjuk számára, így a szülők több gyereket vállalnak. A népesség ebből adódó növekedése nagyobb keresletet eredményez a tüzelőanyag iránt. A főzési tüzelőanyag intenzív gyűjtésének számos súlyos hatása van az ökoszisztémára – ezzel folyamatosan növelve az egyes emberek ökológiai lábnyomát.
![A humánökológia és az ökológiai lábnyom. Kép forrása: nkp.hu](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2022/08/tk7_157_labnyom-1024x668.jpg)
A humánökológia és az egészségügy
A humánökológia az emberi tevékenységek következményeit az ökoszisztémán és az emberi társadalmi rendszeren átívelő hatások láncolataként elemzi, ezáltal segíthet megérteni a betegségek okait is. Vegyük például a 20. század eleje óta a „nyugati” iparosodott országokban a halálozási okokban bekövetkezett változásokat.
Az egészségi állapotukban javítandó népesség növekedése olyan méreteket öltött, hogy a 19. századi közegészségügyi doktrínák alkalmazása lehetetlenné vált és idővel érvényét is vesztette.
Mit tartogat a humánökológia számára a jövő?
A humánökológia a létfenntartás megszervezésének meghatározó tényezőivel és annak következményeivel is foglalkozik, vagyis a demográfiai kölcsönhatásokkal. Így nem meglepő, hogy a humánökológia empirikus szakirodalmának nagy része a demográfiai alkalmazásokra összpontosít.
Általánosságban elmondható, hogy kevésbé fenntarthatóak azok az ökoszisztémával szemben támasztott nagyobb igények, amelyek intenzívebb erőforrás-felhasználás formájában jelentkeznek. A humánökológia mindezt nem csak felismerte, de rendszerbe is foglalta.
A környezettudatosság növekedésével a társadalmi rendszerben is változások történtek, olyan előremutató változások, amelyek az ökoszisztémával szembeni (pl. erőforrás-felhasználási) igények intenzitásának csökkentésére irányultak.
Az utóbbi években ilyen jellemző változás, az erőforrásokat pazarló technológiákról az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó és a szennyezést csökkentő technológiákra való áttérés, illetőleg az arra való törekvés.
Pontosan ez az egyik legfőbb szerep, amit a jövő a humánökológia számára tartogat: lehetővé tenni, hogy képesek legyünk rendszerben gondolkodni a gyakran összefüggéstelen események kapcsán, így felismerhessük a kölcsönhatásokat, megértsük a folyamatokat, és ebből cselekvési tervet készíthessünk az emberiség és az azzal szorosan összefüggő természet megóvása, fenntartása érdekében.
Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.
Vélemény, hozzászólás?