Szupernövény-e a kender? Mit kell tudni a termesztéséről?

A kender hírhedt növény: manapság szinte mindenkinek a vadkender, és az abból készült, még jó néhány országban illegális marihuána jut róla az eszébe. Pedig a kender jóval több annál, mint egy tiltólistás pszichoaktív növény: egy rendkívül sokoldalú növény, amelynek szárát, rostját, pozdorjáját és magját egyaránt számos iparág felhasználja a mai napig.

Mivel vegyszer nélkül és különösebb öntözés nélkül, szerves trágyával gondozva is kiváló hozamot lehet elérni a termesztésével, felhasználásának pedig gyakorlatilag csak a fantázia szab határt legális keretek között is, a kender termesztéséről érdemes lenne ismét komolyabban elgondolkodni úgy globális, mint háztáji szinten is. A kisvakond nadrágja len helyett akár kenderből is készülhetett volna, és ezzel már talán adtunk egy képet arról, hogy mire alkalmas a kender szára. És ez még csak a szára!

Mi az a kender? 

A kender évezredek óta ismert és becsült rostnövény, amely a 20. század közepéig igen népszerű ipari növény volt. Magját és rostját egyaránt felhasználták, elsősorban az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a textiliparban. A Kr. e. 7. évezredtől (Kínából datálva) egészen a 19. századig a kender volt a föld egyik legelterjedtebb mezőgazdasági haszonnövénye. Számos fajtája van, amely az adott terület éghajlati sajátosságaihoz igazodik. 

A kender a Cannabaceae családba tartozó Cannabis nemzetséghez tartozó növény; számos alfaja, illetve elvadult fajtája létezik. A legelterjedtebb alfajok a Cannabis Indica (bokrosabb alakú, magas CBD tartalmú), a Cannabis Sativa (magasra növő, hosszú beérési idejű fajta), valamint a vadkender (Cannabis Spontanea). A sativa szó jelentése: vetemény, vagyis ez egyértelműen a haszonnövényre utal. Manapság az ipari kendert jelölik vele. 

Mire használták régen a kendert? 

Elsősorban textilek, ruházat, papír készítéséhez használták a kendert, de magjából olajat is sajtoltak régen is, valamint háborús időkben vagy gazdasági válság idején ínségeledelként is fogyasztották. Magja takarmányként is használatban volt, pl a baromfinak. 

Nem annyira finomvászonként (arra a len sokkal alkalmasabb), mint inkább nagy teherbírást igénylő szövetként használták, pl vitorlavászonnak, kötélnek. Ezen kívül papír készítésére is alkalmas a növény rostja és pozdorjája. Az amerikai függetlenségi nyilatkozatot például kenderből készült papírra írták, így a kender a történelembe ily módon is bevonult. 

Gyógynövényként is termesztették régen sokfelé, például az ókori Kínában. Kábítószerként való használata mellett a vadkender virágját, a marihuánát, illetve a gyantáját, a hasist étvágygerjesztőnek is használták az ókori kultúrákban.

Tényleg nem lehet ma Magyarországon kendert termeszteni? 

Amennyiben ipari kendert szeretnénk termeszteni, és be is jelentjük a hatóságoknál, úgy lehetséges legálisan termeszteni kendert. Azonban kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel kender termesztéséhez. A 0,2% alatti THC-tartalmú kender piaci forgalomban kapható, mert a magyar jogszabályok szerint ilyen százalékban nem minősül kábítószernek.  Az efölötti tartományt tartalmazó növény termesztése, terjesztése és fogyasztása azonban továbbra is illegális. Ha a kertünkben nő vadkender, és a származása ismeretlen, és szeretnénk a rostját felhasználni, érdemes bevizsgáltatni a THC-tartalmát, vagy ellenkező esetben kigyomlálni. 

Miben különbözik a kender a vadkendertől, a kannabisztól és a marihuánától? 

A kender két fontos hatóanyaga a CBD és a THC; ezek hatása eltér, mert az emberi agyban más receptorokhoz kapcsolódnak

Az egyik fő hatóanyag, a CBD, vagyis a cannabidiol egy nem pszichoaktív molekula, amelynek hatása miatt lesz a kender gyógyhatású. A cannabidiol sikerrel vethető be a stressz és az álmatlanság tüneteinek enyhítésére, a gyulladások és krónikus fájdalom csökkentésére, valamint bizonyos körülmények között a függőség kordában tartására, a Harvard kutatásai szerint. 

A kender másik fő hatóanyaga a THC, vagyis a tetrahidrokannabinol, amely pszichoaktív, vagyis hallucinogén anyag. Röviden, a marihuána magas THC-hatóanyag-tartalma miatt olyan népszerű és emiatt is tiltották be a legtöbb országban. A THC (tetrahidrokannabiol) a vadkender szárított nőivarú virágzatában található. Ez az anyag, bár hallucinogén, és többek között indokolatlan eufóriát tud okozni, nem teljes egészében az ördögtől való, mert vannak gyógyhatásai is. Azonban túladagolása az azt rendszeresen és tudatosság nélkül fogyasztó ember életminőségének romlását tudja okozni. Akárcsak a nikotin és a koffein, a THC szerepe a növényben, hogy megvédje azt a kórokozóktól, kártevőktől: a növény önvédelmi mechanizmusának a része. 

Mit jelent az ipari kender? 

Az ipari kender gyakorlatilag az ipari felhasználásban termesztett és felhasznált cannabis saliva. Magyarországon 2016-ban tartották az első ipari kender konferenciát, azóta szép lassan visszajön a köztudatba ez a növény, mint egy elképesztően sokoldalúan felhasználható, a fenntartható ipar egyik alapját képező lehetőség. Az ipari kender alapvetően egy igen etikusan termelhető növény, s mint olyan, érdemes volna visszahozni a köztudatba és a mezőgazdaságba, iparba világszerte. 

Mire kell figyelni az ipari kender termesztése során? 

A kender nem teljesen igénytelen növény: sok napfényre és vízre, valamint szerves trágyára van szüksége ahhoz, hogy teljesen kifejlődjön – a Kárpát-medence pl. kiváló termőterület számára. Viszont szerencsés módon ellenálló a kártevőkkel szemben (éppen CBD és THC-tartalma miatt), és rendkívül nagy biomasszát hagy maga után, vagyis nem zsákmányolja ki a földet; nincs szükség műtrágyára a termesztéséhez, sem vegyszerekhez. Ez pedig olyan szempont, amelyre egyre jobban oda kell figyelnünk, ha nem akarjuk teljesen elterméketleníteni a termőtalajt. 

A kender gyökereivel mélyre hatol, és felhalmoz benne ásványi anyagokat, de mérgeket, nehézfémeket egyaránt. Hím- és nőivarú növények vannak, s a kettő eltérő módon is használható. Nem mindegy az sem, hogy mire akarjuk használni: másfajta kender való olajnak, s más textilnek. Érdemes az adott éghajlatnak megfelelő kenderfajta vetőmagját beszerezni, mert így tudjuk legjobban kihasználni a növény adottságait. A Földművelésügyi Minisztérium utasítására a virágzás időszakában mintát vesznek a növény THC-tartalmának vizsgálatára. Emellett azonban lehet támogatást is kapni a termesztésre; 2015 óta újra fellendült a kender termesztése Magyarországon is.

Mire lehet ma a kendert legálisan használni?

Meglepő módon az egyik legújabb és igen hasznosnak bizonyuló felhasználási terület az építőipar: kendertéglából vagy kenderbetonból egész házakat fel lehet húzni. A kendertégla fal és szigetelés egyben; az épületben meleg és száraz belteret biztosít. Egy hektár kender elég egy átlagos családi ház felépítéséhez. A kendertégla kenderpozdorjából és kötőanyagból (pl égetett mész, mészhidrát, hidraulikus mész) készül, falnak vagy belső szigetelésnek alkalmas. Zsaluzó megoldással akár falat, akár külső vagy belső utólagos szigetelést is lehet belőle készíteni. Ugyanúgy vakolható, meszelhető, mint a hagyományos építőanyagok, és rendkívül jól szigetel, akárcsak a hagyományos vályogházak. Elképzelhető, hogy a jövő népszerű és fenntartható építőanyagai közé fog tartozni nemsokára, akárcsak a földházak, bár jelen pillanatban a kendertégla nem a legolcsóbb építőanyag.

Az építésen kívül továbbra is működnek a hagyományos módszerek: kötél, papír és vászon készítésére rendkívül alkalmas, akár házi, akár ipari méretekben. Sajnos azok a helyek, ahol régen kendergyárak, lenfonó üzemek virágoztak, ma már nemigen működnek. Pedig egy fenntartható és rendkívül sokoldalú alapanyagról van szó, amellyel megérné dolgozni, a Kárpát-medence kifejezetten alkalmas a kender nagyipari termesztésére, de lassan jön vissza a köztudatba ez a növény. 

A kendermag olaja és a belőle készült fehérjepor viszont egyre népszerűbb az egészséges életmódot követők és a sportolók körében. 

Konklúzió: szupernövény-e a kender? 

Ha a szupernövényen azt értjük, hogy rendkívül sokoldalúan felhasználható és viszonylag kevés macerával termeszthető növény, akkor igen, a kender szupernövénynek számít. Hasonlóan a kerti “gyomok” vagy vadnövények nagy részéhez (pl a pitypang vagy a csalán), a kendernek is minden része felhasználható, az ember számára hasznosítható, valamint a földet nem kizsákmányoló, inkább tápanyagokat felhozó és a nehézfémeket, káros anyagokat kiszűrő növény. 

Vagyis nem csupán egy emberközpontú világba illeszkedik be, hanem egy olyan világba, ahol a növények, és az állatok is ugyanolyan megbecsült részei a természetnek, mint az ember. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.