Mi a földház? Hogyan épül, mennyire környezetkímélő és fenntartható?

Az ember tájalkotó lény: alakítja maga körül a tájat, elsősorban épületekkel. A földház a modern házakkal és épületekkel ellentétben a régi, hagyományos építészeti hagyományokhoz, például a veremházhoz nyúl vissza, és kissé adaptálva a mostani életmódhoz, feleleveníti azt a fajta építkezést, amely harmóniában van a természettel alapanyagában, építkezési módjában és fenntartásában egyaránt.

Mit jelent az, hogy földház?

A földház egy olyan típusú épület, amelynek a szigetelése és sok esetben a teteje is föld. Olyan építményt képzeljünk el, amelynek az oldala és a teteje is földdel van borítva. Nem modern találmány a földház, az emberiség évezredek óta használ vermeket, félig földbe ásott épületeket, sziklába vájt barlanglakásokat és lakóhelyeket magának. A vályogház is részben földből van, és a föld szigetelő erejét használja fel. Számos esetben nem volt más építőanyag: jobb híján kellett sziklából, földből kellett építkezni. 

A mostani földházak, dombházak sok esetben modern technikával ötvöződnek: erre azért van szükség, mert a megfelelő vízszigetelés híján nedves lehet a ház belseje és levegője; kellő odafigyeléssel (föld típusa, tájolás, szellőztetés stb.) és megfelelő szigetelőanyagokkal azonban teljesen lakályossá és modern otthonná lehet tenni egy földházat is. 

Persze nem mindegy, hogy milyen szinten képzeljük el. Bill Gates-nek luxus-földháza van, Zsákos Bilbónak kényelmes hobbitürege, megint másoknak csak egy egyszerű lyuk a földben. A földház építése még nem szokványos, kreativitást és energiát igényel az alapanyagoktól a nagy mennyiségű földmunkán át a hivatalos engedélyeztetésig. Egy jól megépített földház azonban évszázadokig ki tudja szolgálni lakóit, és nem kevés energiát spórol meg, hiszen lényegesen kevesebbet kell fűteni télen; nyáron pedig még a nap felé tájolva is megőrzi a hűvöset a ház belsejében. A vastag földrétegnek köszönhetően ráadásul meglehetősen jól szűri a hangokat is, természetes hangszigetelésként működve.

Milyen típusú földházak vannak? 

Három alaptípusa van a földházaknak: a föld felszínére épített és földdel borított, földdel fedett ház, a domboldalba épített, részben a föld alatt lévő ház, valamint a föld alatt kialakított ház. 

A felszínre épített, földréteggel fedett házak esetében a nedvesség nem okoz akkora gondot, viszont a falak építésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni. 

A domboldalban vagy hegyoldalban kialakított házakra az jellemző, hogy egy oldaluk kap napot. Az északi féltekén ezért déli irányba, a déli féltekén északi irányba tájolják ezeket a házakat, hogy a lehető legtöbb napfényt kapja az épület. 

A földbe ásott földházak jellemző típusa az átrium-földház: vagyis középen van egy átrium jellegű tér, amelyen keresztül (az U alakúra épített házakhoz hasonlóan) fényt kap az átrium alján lévő bejáraton és ablakon át az épület. 

Az építőanyag a felszínen sok esetben földtégla, amely nagyon hasonló a vályogtéglához: modern technológiával, földtégla-nyomó géppel nagy nyomáson stabilizált föld. 

Azt, hogy milyen típusú földház készüljön, nagyban befolyásolja az, hogy milyen az adott talaj, a környezet, a domborzat, milyenek a helyi alapanyagok. 

A földházak nagy része fűvel fedett, ami remek hőszigetelő, nem engedi felmelegedni a házat, és védi a szigetelést az UV-sugárzástól.

Melyek a földházak előnyei és hátrányai?

Előnyök

A földházaknak számos előnye van, amiért sokan újra és újra megpróbálkoznak, egyre modernebb technológiákkal, földházakat építeni. Az egyik legnagyobb előnye, hogy ha jól meg van építve, akkor a földréteg szigetelése sokkal hatékonyabb, mint bármilyen más mesterséges szigetelőanyagé. A föld a belső térben egy állandó hőmérsékletet biztosít, amelyet lehet fűteni, és ha a vízkérdés jól van megoldva, akkor a ház energiafogyasztása látványosan kevés. Az időjárás is kevésbé tesz kárt a földházakban: ha nem erodálódik, akkor a külső karbantartás inkább fűnyírás, mint meszelés. Előnye továbbá, hogy csendes: a földréteg hangszigetelést is biztosít.

Ha hosszabb időre magára hagyjuk, a földházat nem kell folyamatosan fűteni. Mivel megtartja azt az állandó hőmérsékletet, ami a föld alatt néhány méterrel van, a ház belső hőmérséklete 10°C körül marad, szemben egy hagyományos téglaházzal, amely ha magára hagyják mondjuk télen fűtés nélkül, komoly károsodásokat szerezhet a lehűlés következtében. 

Előny ezen kívül az is, hogy bár számos macerával és járatlan úttal járhat egy földház megépítése, még mindig jóval olcsóbb, mint a mostani építőanyagok, nem beszélve arról, hogy úgy éri meg, hogy a helyi alapanyagokat használják, ezáltal fenntarthatóbb is: a mai házakkal ellentétben nem veszélyes építési hulladék lesz a házból, miután kiszolgálta az idejét, hanem visszatér a földbe. 

A legtöbb esetben esztétikailag is sokkal harmonikusabbak, mint a hagyományos szögletes házak, hiszen a földházak építésekor inkább a gömbölyű és kerek formák dominálnak. Ezáltal beleolvadnak a tájba, nem pedig kirínak belőle. Az íves formák az épület belsejét is meghatározzák, és egészen különleges atmoszférát képesek létrehozni: kerek tereket, melyekben jó érzés tartózkodni. 

Hátrányok

Hátránya akkor jelentkezhet elsősorban, ha a kivitelezés nem megfelelő: ha rossz a szigetelés, ha rossz a tájolás, ha a talajvíz vagy az esővíz becsorog, akkor a levegő nedves lesz, az elektromos vezetékek miatt veszélyes lehet. A levegő belső lecsapódásával is számolni kell, a szigetelés miatt: ha ez nincs megoldva egy szellőztető csővel, a belső levegő rossz minőségű és nedves lesz a kondenzvíztől. A belső terek akusztikája a nem megfelelő kialakítással szintén rossz lehet. 

A nem megfelelően tájolt vagy tervezett házaknál a helységekbe jutó fény hiánya, a terek sötétsége is hátrány lehet. Mindezeket azonban ki lehet küszöbölni igen alapos és megfelelő tervezéssel. 

Sok nehézség merülhet fel nemcsak a tervezésnél és a kivitelezésnél, de az engedélyeztetésnél is – a hatóságokkal nem mindig egyszerű zöldágra vergődni egy ilyen számukra szokatlan helyzetben. 

A ház berendezésénél kihívás lehet továbbá, hogy alkalmasint másként kell berendezni a tereket, más megoldások szükségesek, mint a hagyományos beosztás; gondoljunk itt a helységek funkciójára és a bútorokra egyaránt. 

Az egyetlen komoly hátránya a földháznak, amin nem lehet változtatni, hogy nem lehetséges bővíteni az épületet, a vízszigetelés miatt. 

Mennyi energiát használ fel egy hagyományos magyar lakóingatlan?

Egy hagyományos, téglából épült mai magyar ház, ha családi házra gondolunk, tehát különálló épületre, rémületesen sokat fogyaszt évente. Akár egy vagy két teljes havi fizetés is rámehet csak a fűtésre, szigeteléstől és fűtőanyagtól, minőségtől és tájolástól függően. Az elektromos áram fogyasztását ki lehet hozni persze napelemmel nullára, és érdemes is lenne: egy négy fős család havi fogyasztása átlagosan 230 kWh. A napelem felszerelése és a gázkazán, illetve a fűtési rendszer lecserélése miatt azonban majdnem ugyanott vagyunk: nyugdíjas korunkra lesz esetleg egy költséghatékony otthonunk. 

A háztartási gépek ugyancsak megdobják a fogyasztást (hűtő, sütő, számítógép, tévé stb), valamint az is, hogy gyakorlatilag ivóvízzel fürdünk, mosunk, locsolunk és öblítjük le a vécét: az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás a statisztikák szerint 100 liter. 

Ehhez képest egy földház ennek töredékét használja fel, ha jól van megépítve, elsősorban a fűtés tekintetében. Ha föld fölötti verziót építünk, a falazat készülhet szupervályogból, ami a hagyományos vályogfal modernizált változata.

Mennyire környezetkímélő és fenntartható egy földház? Mennyi energiát használ fel?

Egy földház nem magától környezetbarát, fenntartható és energiatakarékos. Elsősorban az építése kapcsán kell egy nagy levegőt venni, és olyanná alakítani, hogy a használata során fenntartható legyen. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a földházban való életmód különbözhet mindattól, amit addig megszoktunk, és valójában úgy a legfenntarthatóbb, ha az energiapazarló életmódunkat megváltoztatjuk. 

A megfelelő megépítés mellett érdemes megújuló energiaforrásokba fektetni: nap- földhő- és szélenergia a fosszilis energia helyett. Helyi, elsősorban lebomló és újrafelhasznált alapanyagok az építkezés során. Klasszikus gyep-tuja helyett biodiverzitásban gazdag, élelmet termő kert, például a permakultúra elvei alapján; esetleg erdőkert. Hűtő helyett kamra és verem az ételek tárolására (ha már amúgy is felhasználjuk a föld hűvösét hőmegtartásra). Az esővíz gyűjtése és felhasználása, esetleg alternatív komposztvécé.

De még ha a hagyományos gáz-áram-víz témakörben mozog is valaki a földházban, a fűtés még így is töredéke egy klasszikus családi házban vagy akár társas házban lévő fűtés költségeinek.

Földház építése Magyarországon: előre mozdítható-e ez az építkezési forma?

Ma Magyarországon 40 fölött van a dombházak száma, és ezeken kívül is még számos olyan földház – és vályogház – lehet, ami minta lehet számunkra a fenntarthatóságban. Sőt, még olyan is van, hogy venni lehet dombházat, amit valaki más már megépített; ez esetben persze rengeteg mindenhez alkalmazkodni kell, de általánosságban elérhetőbb árúak, mint egy hagyományos ház.

Az biztos, hogy építkezni és felújítani ma nagyon drága Magyarországon, és a földház négyzetméterre leosztva még akkor is olcsóbb lehet, ha sok macerával és iszonyatosan sok döntéssel, valamint a gondolkodásunk, szokásaink megváltoztatásával jár egy földház építtetése. 

Előremutató a tendencia, hogy egyáltalán vannak ilyen házak, mint ahogy az is, hogy valóban gazdaságosabb fenntartani egy földházat, mint egy hagyományos házat szigetelni, kifűteni, karban tartani. Más kérdés, hogy nem mindenkinek való, és nem is minden környezet alkalmas igazán dombház vagy földház építésére. 

Aki azonban úgy gondolja, hogy a mostani lakhatási körülmények között belevágna egy földház építésébe, számos forrást találhat, és olyan embereket is, akik már kipróbálták és megépítették a maguk földházát. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.