Mi a nettó zéró kibocsátás? Miben más, mint a szénsemlegesség?

A XXI. században már egyre jobban meghatározzák az életet a környezetkímélő megoldások, legyen az elektromos autó, napelem, szelektív hulladékgyűjtés vagy bármi más – mindegyiknek megvan a maga oka. A klímavédelem egy globális probléma, amiről talán túl keveset lehet tudni, kivéve a klímaváltozás negatív hatásairól – erről többször is szó esik a médiában. Ahhoz, hogy ezt megértsük, fontos tisztában lenni néhány szakmai kifejezéssel mint például a nettó zéró kibocsátás.

Mi az a nettó zéró kibocsátás?

A világ károsanyag-kibocsátásának csökkentéséről már évek óta zajlanak a tárgyalások. 2019-ben sikerült megállapodást kötni, miszerint 2050-re az egész Európai Unió klímasemleges lesz. Ennek részeként az egyik cél, hogy 2030-ra (az 1990-es szinthez képest) legalább 55%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést érjenek el.

Ezeket a törekvéseket tudja segíteni a nettó zéró emisszió. Nagyon fontos, hogy teljesen mást jelent a „nettó zéró kibocsátás” és a „zéró kibocsátás”.  A nettó szó meglétével a kifejezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy ország (illetve az ezen belüli egységek: cégek, városok stb.) pontosan annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit el is tud nyelni, ezzel javul a Föld energiamérlege és csökken a felmelegedés.

Milyen szerepe van a nettó zéró kibocsátás számításánál az erdőknek?

Az erdők játsszák a kulcsszerepet, hiszen ők a természetes szénelnyelők. A légkörből évente 9-11 gigatonna káros anyagot vonnak ki. Ez egy hatalmas szám, mégis ennek több, mint háromszorosa volt az összkibocsátás 2019-ben. A természetes szénelnyelők (ide számít a talaj és az óceán is) a leghatékonyabbak, de már nem bírják elnyelni azt a mennyiségű szén-dioxidot, amit az emberiség termel. A mesterséges megoldások pedig még nem annyira megbízhatóak technológiailag, hogy lehessen velük kalkulálni. Hosszútávon így egyelőre kizárólag a természetes szénelnyelőkre alapozhatnak a szakértők.

Ezért is nagyon fontos a megfelelő erdőgazdálkodás és az erdők pusztításának megakadályozása. „Az erdő dinamikus ökoszisztéma, önszabályozó rendszerrel és a klímára nézve szinte felfoghatatlan befolyással. Egy fa 8-10-szer több nedvességet juttathat a levegőbe, mint a lombkoronájának borításával azonos területű óceánfelszín (Standavár 2012), de ezt csak szükség esetén, a környezeti hatásokra reagálva teszi.” (National Geographic, Az erdők és a gyepterületek klímaszerepe)

Mi az a zéró kibocsátás?

A zéró kibocsátás egy szigorúbb kategória, ami azt jelenti, hogy az adott ország károsanyag kibocsátása zéró, azaz nulla. Tulajdonképpen ez a célkitűzés, és remélhető, hogy a távoli jövőben meg is valósul majd, de a lehetőségek erre még nem adottak.

Mit jelent a karbonsemlegesség, szénsemlegesség?

A karbonsemlegeség egyensúlyt jelent a kibocsátott szén-dioxid, a légkörből kivont és a szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyiségei között. Ez azt jelenti, hogy a globális problémaként fennálló üvegházhatású szén-dioxid kibocsátását szénmegkötéssel kell ellensúlyozni. (Szénmegkötésnek nevezik a légkörből kivont szén-dioxid eltárolásának folyamatát.)

Kihagyhatatlan szakkifejezés a karbonsemlegességnél az offset, vagyis az ellentételezés. Ez magát a könyvelési mechanizmust jelenti, ami kiegyensúlyozza a kibocsátás-elnyelés mérleget. A legjobb példa erre az EU saját kibocsátás-kereskedelmi rendszere, ami több, mint 10.000 gyárat és erőművet érint, és meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt. Azok a gyárak, amelyek a küszöb alatt helyezkednek el, kizárólag szén-dioxid kvótáért cserébe szennyezhetik a levegőt. A kvóta pénzbe kerül, amit aukción vásárolhatnak meg a vállalatok, 1 kvótáért 1 tonna szén-dioxid kibocsátást szerezhetnek. Ez alól csak azok az esetek kivételek, ahol lehetősége van egy vállalatnak egy másik országba áttelepíteni a termelést, ekkor a kvóta ingyenes is lehet. Ez utóbbi lehetőséget az Európai Parlament szeretné eltöröltetni, de minimum kiigazító intézkedésekkel szigorítani.

Kicsit könnyebb átlátni a folyamatot egy példán keresztül: a természetes szénelnyelőben, pl. erdőben szén tárolódik, hiszen a fotoszintézis folyamán a fák szén-dioxidot használnak fel, és tárolják a szenet. A fakitermelés vagy erdőtűz során ez a tárolt szén a légkörbe kerül, szén-dioxid kibocsátás valósul meg, amit csökkenteni kell.

A karbonsemlegességhez tartoznak olyan módszerek is, ahol a kibocsátást máshogy ellensúlyozzák. Ezek legtöbbször befektetéseket jelentenek, főleg megújuló energiába, vagy olyan fejlesztésekbe, amik növelik az energiahatékonyságot.

Milyen viszonyban van egymással a nettó zéró kibocsátás, a zéró kibocsátás, és a szénsemlegesség?

Mind a három szakkifejezés a Föld megmentése érdekében tett lépést jelenti, ám ezeknek a milyensége különbözik. Országokra vetítve nem mindegy, hogy több károsanyagot bocsátanak ki, mint amennyit lehetne, de nem gond, hiszen fizetnek érte (kvótavásárlás), vagy pedig tényleg tudatosan igyekeznek csökkenteni a kibocsátást arra a szintre, amennyit az országon belül képesek elnyelni.

Milyen eszközökkel lehet elérni a nettó zéró kibocsátást?

Először is fel kell tudni mérni, hogy az energia felhasználása során milyen típusú kibocsátásról beszélünk:

• Közvetlen a gyárból történő kibocsátás
• Közvetett kibocsátás, ami szükséges a gyár működéséhez (pl. energiavásárlás)
• Olyan kibocsátások, amik nem kapcsolódnak a tevékenységhez: beszállítók működése, a termék felhasználása során keletkező kibocsátás

Valójában az első kettőre vannak hatással az uniós intézkedések. Több módja is van a kibocsátás csökkentésére:

• a kibocsátás külföldre telepítése: Magyarország egyelőre nem használja, nagy mennyiségben állítunk elő akkumulátort és gumit.
• ellensúlyozás: ez egy kicsit csalásnak tűnhet, és valójában az is, mert ezzel a kibocsátást nem csökkentik, sőt akár növelhetik is, amennyiben karbonsemlegesítő jóváírásokkal kompenzálnak. Erre találóan már a „greenwashing” kifejezés is ráragadt, jelezvén, hogy ezek a cégek/országok nem mutatnak komoly szándékot az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, inkább csak a profitot szeretnék növelni egy marketingfogással, miszerint környezetbarát cégként tüntetik fel magukat.
• állami segítség: a legtöbb vállalat számára a befektetés jelenti a legnagyobb problémát a gyártás és épületek korszerűsítésére, ezért az anyagi támogatás elő tudja segíteni a cégek hajlandóságát. Egy több, mint 2000 céget 13 országban vizsgáló kutatás szerint ezeknek a 97%-a már invesztált vagy tervez befektetni zöld korszerűsítésekbe. 52%-uk pedig 5 éven belül szeretné elérni a nettó zéró kibocsátás szintjét.

• A természetes szénelnyelők telepítése, segítése: ez a legerősebb eszköz, de csak szakemberek bevonásával. A fakitermelés volumene világszintű probléma, aminek ellensúlyozására újabb és újabb helyeken ültetnek fákat, ám bizonyos esetekben ezek több problémát okoznak, mint amennyi megoldást nyújtanak. Ezért fontos a szakemberek bevonása faültetés esetén, akik szerint pl. erdőt csak olyan helyre szabad telepíteni, ahol eredetileg is erdő volt.
• Az óceánok tisztán tartása, a hajóforgalom csökkentése: szintén elősegítené a kibocsátás csökkentését, hiszen az óceánokon közlekedő kereskedelmi hajók üvegházhatású gázkibocsátása a teljes globális kibocsátás 2-3%-át teszi ki.
• A káros anyagok kibocsátásának csökkentése: a törekvés a karbonsemleges, nettó zéró kibocsátásra elengedhetetlen az élhető Földért, amire már egyre nagyobb az igény és a megoldások terén is vannak lehetőségek.

Egyénenként is lehetőség van környezettudatosan élni, ezért rendszeresen írunk blogunkban a fenntartható közlekedésről, vízpazarlás megszüntetéséről, szelektív gyűjtésről, elektromos autók és megújuló energiák használatáról.

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”