Tartalom
A Pál-völgyi-barlang a természet csodája, mely mélyen Budapest szívében rejtőzik. Ez a hatalmas, több, mint száz éve megnyitott barlangrendszer nem csupán egy turisztikai látványosság, hanem hazánk egyik értékes természeti kincse, melyet érdemes megismerni és megőrizni.
Ahogy pár lépést teszel a barlang mélyére vezető úton, olyan élményben lesz részed, amely teljesen elvarázsol.
A Pál-völgyi-barlangban ugyanis minden egyes cseppkő, minden egyes természetes sziklaalakzat egy történetet mesél el neked a múltból, közben pedig az emberiség történelmének ősi nyomait is felfedezheted testközelből, a föld mélyén.
Hol található a Pál-völgyi-barlang?
Budapest nem csupán a felszínen bővelkedik történelmi helyekben, hanem a föld alatt is számos titkot őriz.
Budapest belvárosától mondhatni kőhajításnyira, a II. kerületben, a Szépvölgyi út mellett rejtőzik Magyarország leghosszabb barlangrendszerének a Pál-völgyi-barlangnak a bejárata. Ez a lenyűgöző természeti csoda nem csupán a kalandvágyó turisták kedvence, de a tudatos környezetvédők számára is igazi kincsesbánya. Igaz, a Pál-völgyi-barlang csupán egy a hazai sok csodás barlang közül, melyek mindegyike egyedi és különleges látvánnyal kecsegteti a látogatókat.
Ha Budapesten élsz, akkor a barlang bejáratához kényelmesen eljuthatsz akár gyalog is, esetleg kerékpárral vagy tömegközlekedéssel: a Kolosy térről induló 65-ös és 65A számú autóbuszok ugyanis megállnak a kőfejtőnél, ahol egy kisebb parkoló is várja a látogatókat. Ha tehát szeretsz a természetben sétálni, akár gyalog is felfedezheted a környéket; a parkosított kőfejtő és annak gyönyörű zöld, erdős környezete ideális egy kis túrázáshoz.
A város eme rejtett birodalma olyan fantasztikus kikapcsolódási lehetőséget kínál, amely során a természettel való kapcsolatunk új értelmet nyerhet, és tovább mélyülhet. Ne feledjük, a barlangok iránti élethosszig tartó rajongás sokszor egyetlen lépéssel kezdődik!
Hogyan keletkezett a Pál-völgyi-barlang?
A Pál-völgyi-barlang Budapesten az egyik legkiválóbb példája a természetes karsztfolyamatoknak (a víz hatására történő kőzetoldódási folyamatoknak), melyek a kőzetvíz alatti sziklarétegekben játszódtak le. Ezek során a sok oldott anyagot tartalmazó karsztvizekből kiváltak a különböző ásványi anyagok így alakultak ki a barlang mesés belső szerkezetei és térbeli formái.
A barlang kialakulása a pleisztocén korban, kb. két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött. A hegység kiemelkedése és a folyók medrének mélyebb bevágódása miatt a karsztvízszint fokozatosan csökkent, így a barlang fokozatosan kiszáradt. Korábban a felszíni vizek is befolyásolták a barlang kialakulását és feltöltődését, de főként az üledéklerakódásban voltak szerepük, nem pedig az üregek kialakításában, formálásában.
Jelenleg a barlang hidrológiai szempontból inaktív. A legmélyebb pontja jelenleg már jóval a karsztvízszint felett található, de egy esetleges környezeti hatás (például épített környezet vízcsöveinek törései) miatt itt átmenetileg akár egy 3 méter mély tó is kialakulhat.
A csepegő vizek és a sekély medencék azonban továbbra is jelen vannak a barlangban, hozzájárulva a cseppkőképződéshez és a barlang kitöltődéséhez, így folyamatosan formálva és gazdagítva ezt az egyedülálló természeti képződményt.
Mikor fedezték fel a Pál-völgyi-barlangot?
A Pál-völgyi-barlang története egy izgalmas és kalandos felfedezéssel kezdődött, amely ezzel mára mélyen beleolvadt Budapest természeti és kulturális örökségébe.
Egy anekdota szerint egy birka alatt omlott be a föld, feltárva ezzel az első üreget a Szépvölgyi út mellett, a már akkor is elhagyatott kőfejtő területén. Az 1904-es felfedezés jelentette a kezdetét annak a hosszú felfedezőútnak, amely során a barlang rejtett szépségeit és geológiai titkait végül mindannyiunk örömére, fokozatosan feltárták.
Az első évtizedekben csak egy mindössze 1200 méternyi üreget sikerült feltárni, és az is csak jóval később, 1919-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. A barlangban mesterségesen kialakított lépcsők és korlátok segítették a látogatókat a földalatti csodák felfedezésében – a Pál-völgyi így lett az első olyan budai barlang, amely mesterséges beavatkozással vált látogathatóvá.
Az 1927-ben Budapesten megrendezett Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszus további lendületet adott a felfedezésnek és az ehhez kapcsolódó turisztikai fejlesztéseknek, így a főváros támogatásával villanyvilágítás is került a barlangba, ami még kényelmesebbé tette a bejárásokat, és a vezetett túrákat.
A második világháború alatt a szükség úgy hozta, hogy a barlangot óvóhelyként használták, ami sajnos károsította az ott lévő képződményeket és a már kialakított berendezéseket.
A barlang rehabilitációs és felújító munkálataira csak 1973-ban került sor, és 1989-ben, egy újabb kongresszus alkalmából bővítették tovább a látogatható szakaszt, ami ekkor érte el a félmérföldes hosszúságot – ebből azonban csak 500 méternyi szakasz az, ami különösebb védőruházat nélkül, vezetéssel, szabadon látogatható a nagyközönség számára.
Mekkora a Pál-völgyi-barlang?
A Pál-völgyi-barlang napjainkban is lenyűgözően hosszú, (jelenlegi ismereteink szerint) egy megközelítőleg 13,5 km hosszú, felfedezésre csábító természeti csoda, amely méltán büszkélkedhet Budapest egyik legfontosabb és legismertebb nevezetességének címével.
A barlangrendszer keletről nyugatra 1020 méter hosszan, északról délre pedig 400 méter széles sávban húzódik mélyen a lábunk alatt. A barlang legmélyebb pontja 86,7 méterrel a bejárat alatt, a Déli-szakasz Mozaik-termében található, míg a legmagasabb pontja a bejárat felett 27,2 méterrel van, ezt a magasságot a Delfin-folyosó oldalágában lévő Kilátó-teremben éri el.
Az évtizedek óta tartó fáradságos kutatómunka gyümölcse volt, hogy 2001-ben végre sikerült összekötni a Pál-völgyi-barlangot a közel 5,2 kilométer hosszú Mátyás-hegyi-barlanggal. Ez a jelentős mérföldkő lehetővé tette, hogy egy olyan összefüggő barlangrendszer jöjjön létre, melynek teljes hossza eléri a 18,5 kilométert – általa a rendszer egyúttal Magyarország második leghosszabb barlangjává avanzsálódott.
Tíz évvel később, 2011-ben a kutatók egy újabb átjárást fedeztek fel, ezúttal a Pál-völgyi és a Mátyás-hegyi-barlangok mellett a Harcsaszájú és a Hideg-lyuk-barlangok között. Így született meg az a lenyűgöző Pál-völgyi-barlangrendszer, amelynek hossza immár 31 kilométerre rúgva megelőzte az addig rekorder Baradla-Domica-barlangrendszert, ezzel Magyarország leghosszabb barlangjává avatva magát.
A Pál-völgyi-barlang számos érdekességet rejt magában, melyek egyedülálló élményt nyújtanak az ide látogatóknak
A barlang belsejében varázslatos világ tárul elénk. A cseppkőképződményekben, kalcitkristályokban és ősi állatlenyomatokban gazdag barlangbelső különleges látványt nyújt: a változatos formájú függő- és állócseppkövek, a magas, hasadékszerű folyosók, valamint a hévizek által formált gömbszerű mészkőoldások az emberi képzeletet is megmozgatják, hiszen a különleges formációk néhol mesefigurákra, néhol állatokra emlékeztetnek.
A Pál-völgyi-barlang azonban nem csupán egy lenyűgözően izgalmas látványvilággal kecsegtető természeti képződmény, de fontos tudományos kutatási helyszín is. A barlangban végzett kutatások segítenek megérteni a Föld múltját, a klímaváltozást és a barlangokban egykor élt valamint ma is élő élőlények ökológiáját.
Mikor és hogyan lehet látogatni a Pál-völgyi-barlangot?
A Pál-völgyi-barlang egész évben látogatható, hétfő kivételével (mint a múzeumoknál is szokás). Az alábbiakban a fenntartó honlapjáról származó információkat találsz, ezért felhívjuk a szíves figyelmed arra, hogy mindig náluk tájékozódj az aktuálisan érvényes időpontokról és árakról!
A Pál-völgyi-barlang nyitvatartása egész évben:
| Nap | Nyitás | Zárás |
| Hétfő | Zárva | – |
| Kedd | 10:00 | 16:00 |
| Szerda | 10:00 | 16:00 |
| Csütörtök | 10:00 | 16:00 |
| Péntek | 10:00 | 16:00 |
| Szombat | 10:00 | 16:00 |
| Vasárnap | 10:00 | 16:00 |
Az első barlangtúra 10:15-kor indul, míg az utolsó 16:15-kor.
A Pál-völgyi-barlang jegyárai:
| Jegytípus | Ár |
| Alap jegy | 3500 Ft |
| (barlangtúra+kiállítás) | 5500 Ft |
| Teljes árú túra | 3500 Ft |
| Kedvezményes* | 2600 Ft |
| Téli csoportkedvezmény | |
| (10-14 fő) | 2400 Ft/fő |
| (15-30 fő) | 32000 Ft/csoport |
| Kiállítás | |
| (barlang látogatás nélkül) | |
| Teljes árú | 1200 Ft |
| Kedvezményes* | 800 Ft |
| Kombinált jegy | |
| (a Szemlő-hegyi-barlangba is érvényes) | |
| Teljes árú | 5500 Ft |
| Kedvezményes* | 4400 Ft |
*Kedvezményes jegyvásárlásra jogosultak: nyugdíjas, gyerek, diák, pedagógus, aranyfokozatú TKME tagok, két- vagy többgyermekes családok esetén a kísérő felnőttek (max. 2 fő), valamint 10 fő feletti iskolás és óvodás csoportok esetén minden kísérő felnőtt.
Az egész komplexum megújult az elmúlt pár évben
A régmúlt időkben szolgálatot teljesítő, több mint száz éves bányaőrház felújításával 2022-re elkészült az új Látogatóközpont, így a modern kor követelményeinek megfelelően kialakítottak egy olyan központot, amelynek már szerves része a fenntarthatóság és a környezettudatosság is.
A földszinten található interaktív kiállítás ennek megfelelően nem csupán egy egyszerű, ajánlott kiegészítő program a barlangi túrákhoz, hanem valódi mélymerülést is nyújt a természeti kincsek és a fenntartható környezet kialakításának világába.
Itt megismerkedhetünk a barlangok felfedezésének és kutatásának izgalmas történetével, betekintést nyerhetünk a budai barlangrendszerek csodálatos világába, és hasznos információkat szerezhetünk a benne élő denevérek védelmének fontosságáról is, sőt, akár meg is tapinthatjuk a cseppköveket, melyeket eddig csak távolról csodálhattunk (a barlangokban ugyanis a cseppkövek tapogatása szigorúan tilos).
Fontos tudnivalók, mielőtt nekivágnátok a barlangi túrának
Fontos megjegyezni, hogy a barlang látogatása kizárólag szakmai vezetéssel, kis csoportokban lehetséges, ami garantálja a barlangi környezet védelmét és természeti kincseinek megőrzését, valamint a szerencsés látogatók egyúttal értékes tudást szerezhetnek a barlang különlegességeiről, és érdekfeszítő történeteket hallgathatnak meg a túra során a különleges látnivalókról.
Az olyan különleges helyszínek, mint például a nagy Színházterem vagy a Meseország, valamint a Boszorkánykonyha legendás történetei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a barlanglátogatás egy felejthetetlen élménnyé váljon mindazok számára, akik kíváncsiak a természet rejtett csodáira.
Az épület felújításával párhuzamosan gondoskodtak arról, hogy a látogatók minden kényelmet megkapjanak: a jegypénztár és a csomagmegőrző könnyen elérhető, modern környezetet kapott, míg a volt bányaudvarban büfé várja az éhes és szomjas vendégeket.
Az útmutatások és tippek terén is kiemelten fontosnak tartjuk a környezettudatos szemléletet
A barlang, mint már említettük, csak vezetővel látogatható, ez nem csak a személyi biztonságot, de a természeti értékek védelmét is szolgálja.
A túrák óránként indulnak, de lényeges tudni, hogy a barlang állandó hőmérséklete a legtikkasztóbb nyári napon sem több, mint 11°C, ezért érdemes ezzel számolva rétegesen öltözni. A sapka, sál és esetlegesen a kesztyű nemcsak a kényelmet, de a meleget is garantálják – kiváltképp a hideg, nyirkos korlátok mellett.
A lapos talpú, kényelmes, zárt cipő is elengedhetetlen a biztonságos túrázáshoz, hiszen a barlangban néhol lépcsőt és akár létrát is kell mászni! Kiemelten fontos, hogy a barlang egyes meredek illetőleg létrán megközelíthető szakaszai miatt a túra egyes részein biztonsági okokból csak 5 éves kor feletti és 105 cm-nél magasabb gyerekek vehetnek részt.
Hogyan lehet óvni a Pál-völgyi-barlangot?
A Pál-völgyi-barlang nem csupán egy hely, hanem egy élmény, melynek része lehetünk, és melyet mindannyian felelősséggel és tisztelettel tartozunk megőrizni a jövő generációi számára.
A barlangok védelme létfontosságú annak érdekében, hogy megelőzzük vagy minimalizáljuk az emberi tevékenységek okozta károkat – bizonyos barlangokban a folyamatos világítás miatt algák nőhetnek, amelyek tönkretehetik a barlang természetes kinézetét és ökoszisztémáját. Az algák a barlangban lévő víz és a magas páratartalom miatt nőnek meg ilyen módon.
Ha sokan látogatják a barlangot, az is átalakíthatja a levegő áramlását és a vízmozgást, ami szintén negatívan befolyásolja a barlangi képződmények, úgynevezett szpeleotémák fejlődését. Ezek a szpeleotémák lassan nőnek, így ha például valaki eltávolít egy darabot, vagy csak véletlenül letöri, megsérti őket, az hosszú évtizedekig, vagy akár generációkon át is látható marad.
A barlangok tudományos és rekreációs értékekkel is bírnak, ám ezeket az értékeket könnyen tönkreteheti a gondatlanság vagy a direkt vandalizmus, és ha egyszer elveszítjük őket, akkor eredeti formájukban már nem állíthatók helyre.
Mit tanítanak a barlangok a klímaváltozásról?
A hatalmas, földalatti „kamrák” a Föld klímájának titkait rejtik. Ezekben a barlangokban találkozhatsz olyan csodálatos képződményekkel, mint a cseppkövek, a cseppkőoszlopok és egyéb kiválásból eredő formák, melyeket a tudósok speleotémáknak hívnak. Ezek azok a jégcsap alakú kövek amelyek a mennyezetről lógnak le, vagy épp a padlóról nyújtóznak felfelé (kőhalomzatok), és fontos szerepük van abban, hogy megőrizzék a természetes „klímajegyzeteket”, földtörténeti emlékeket.
A víz ahogy átszivárog a földön, magával húzza a talajból származó ásványokat, például a kalcium-karbonátot. Amikor ez a víz becsepeg a barlangokba, ott hagyja ezeket az ásványokat, amelyek speleotémákat formálnak. Olyan ez, mint amikor a víz foltokat hagy a fürdőszobai csapon. A speleotémák folyamatosan növekednek, ahogy a víz lecseppen vagy felgyűlik, és így az ásványok fényes rétegeket képeznek a barlang falain.
Ha abbamarad a speleotémák növekedése, felületeik mattá válnak, és az idő múlásával koszolódnak és erodálódnak. A rétegek így jelzik a csapadék és az aszály ciklusait akár év-százezredekre visszamenőleg is, mivel a barlangba bejutó víz mennyisége határozza meg a növekedésüket.
A paleoklimatológusok más klímainformációkat is gyűjthetnek a speleotémákból azáltal, hogy megvizsgálják, mennyi oxigénizotópot tartalmaznak. Ez lehetővé teszi a paleoklimatológusok számára, hogy felhasználják őket a múltbeli klímaviszonyok rekonstruálására – ami csak egyetlen darabka a múltbeli klíma kirakósában.
Egyetlen barlang sem képes azonban teljes képet festeni egy terület múltbeli klímaviszonyairól. Ezért a paleoklimatológusok több barlang speleotémáit is tanulmányozzák, azokban átfogó mintázatokat keresve.
Az így felfedezett mintázatokból nyert betekintések, kombinálva más természetes „klímajegyzetelők” (mint a fák, a jég és a korallok) által nyújtott adatokkal, segítenek a tudósoknak valódi képet alkotni arról, milyen is volt a Föld klímája ezer- vagy akár sok millió évvel ezelőtt.
Így lehetsz etikus barlangjáró
A barlangok védelmében fontos szerepet kell vállalnunk mindannyiunknak, akik kutatjuk vagy pusztán csak élvezzük ezeket a helyeket. Az etikus barlangászat alapelve: „Csak képeket készíts, csak lábnyomokat hagyj, csak időt pazarolj”.
A Barlangászok Egyesülete is megfogalmazott tíz alapszabályt, amit minden barlanglátogatónak is érdemes betartania:
- Légy óvatos és a legjobb képességeidhez mérten barlangássz!
- Kövesd a kijelölt útvonalakat, ne lépd át a természetvédelmi szalagokat!
- Óvd a barlang élővilágát, különösen a denevéreket ne zavard!
- Ne hagyj szemetet, tartsd tisztán a barlangot!
- Az ősi maradványokat hagyd érintetlenül!
- Ne zavard a tudományos műszereket!
- Légy példakép mások számára!
- Ne érintsd meg a képződményeket!
- Csak fényképeket készíts!
- Tartsd be a természetvédelmi szabályokat!
A Pál-völgyi-barlang olyan védendő természeti kincsünk, melyben a múlt és a jelen találkozik, és melynek megőrzése a mi kezünkben van. Legyünk hát tudatosak és elkötelezettek a természetvédelem iránt, és tartsuk meg ezt a csodálatos ajándékot az utókor számára is!
Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.
Hasonló bejegyzések:
10 érdekesség a Szelim-barlangról
Hogyan óvjuk hazánk természetvédelmi területeit?
Téli kirándulóhelyek: 10 tuti túratipp
Tordai-hasadék: keletkezése, természeti értékei
Kirándulóhelyek Magyarországon: 15 különleges túratipp
A Zselic lenyűgöző vidéke: földrajza, látnivalói
Szép szavak a semmiről – mi a baj az aktuális nemzeti klímastratégiával, de leginkább az erdőkre vonatkozó megállapításaival?
Vélemény, hozzászólás?