Mi a záportározó? Van értelme, megmentheti-e az elsivatagosodó területeket?

A záportározó lehet a hirtelen lezúduló, hónapnyi csapadékok okozta villámárvizek elleni védekezés egyik leghatékonyabb megoldása. Más szemszögből nézve, a záportározó lehet az egyik legjobb megoldás arra, hogy részben enyhíteni lehessen a vízhiányt a mezőgazdaságban a tartós, hosszan aszályos időszakok során.

Magyarországon és szerte Európában, sőt az egész északi féltekén egyre több helyen építettek, építenek záportározókat. Ezek kapcsán pró és kontra is folytak viták, mert bármennyire is jó a koncepció, nem feltétlenül sikerül jól a megvalósítása.

Valóban van értelme Magyarországon záportározókat építeni? Cikkünkből kiderül.

Mi az a záportározó?

A csapadékvíz kezelésére kiváló megoldást jelentenek a záportározók. Ezek a tározók arra szolgálnak, hogy összegyűjtsék a lezúduló csapadékot, és annak áramlását olyan ütemben szabályozzák, amely megakadályozza a lefolyás alatti területek túlterhelését vagy az erózió kialakulását.

„Belterületen, jellemzően egyesített rendszerű hálózatok védelmében gyakran alkalmazunk záportározókat. A záportározó legfőbb célja a hálózat hidraulikai terhelésének csökkentése, esetlegesen a csapadékvíz hasznosítása.” – olvasható a Magyar Mérnöki Kamara kiadványában.

A záportározók jelentős mértékben hozzájárulhatnak az árvízi kockázatok csökkentéséhez – feltéve, ha elegendőt és megfelelő típusút építenek belőle. Mindezek mellett a záportározók hatékonysága a vízminőség javításában és a patakrendszerek állapotának fenntartásában is fontos szerepet tölt be.

Az Európai Unió által finanszírozott NRWM (Natural Water Retention Measures, Természetes Vízvisszatartási Intézkedések) oldalán részletes tájékoztató is elérhető, angol nyelven.

Mi a különbség a záportározó és az esővízgyűjtő között?

Az esővízgyűjtő egy olyan eszköz, amely az esővizet összegyűjti és tárolja későbbi felhasználásra. Ezek a rendszerek különböző formákban érhetők el, az egyszerű hordóktól kezdve a bonyolultabb rendszerekig, amelyek szivattyúkkal, tartályokkal és szűrőkkel működnek együtt.

Nézzük meg, hogyan működik ez a folyamat részletesebben:

1. Az esővíz összegyűjtése. Az esővíz tetőfelületekről áramlik le, ahol a csapadék összegyűjthető. A tető nagysága meghatározza, mennyi vizet lehet összegyűjteni, így minél nagyobb a felület, annál több víz áll rendelkezésre.
2. Az esővíz elvezetése. Az ereszcsatornák és lefolyók segítségével a víz egy kijelölt tartályba vagy ciszternába kerül, ahol minden csepp hasznosul.
3. Az esővíz tárolása. A gyűjtött vizet nagy tartályokban vagy hordókban tárolják. A tartályok mérete és anyaga lehetőséget ad arra, hogy az összegyűjtött víz sokáig használható maradjon.
4. Az esővíz felhasználása. A tárolt víz szűrőkön keresztül kerül át különböző célokra, például növények öntözésére, kertek gondozására, vagy akár háztartási feladatokhoz, ha megfelelő tisztításon megy keresztül.

Az esővízgyűjtő hatékony megoldást kínál a vízkészletek takarékos felhasználására, csökkentve a közüzemi víz igényét. Ez a módszer összhangban áll a fenntartható fejlődéssel, mivel természetes forrásokat hasznosít, hozzájárulva a környezeti terhelés mérsékléséhez.

Az ilyen eszközök használata egyre szélesebb körben terjed, mivel hosszú távon is fenntartható vízgazdálkodást tesznek lehetővé, és hozzájárulnak a tudatos vízhasználathoz.

Hogyan építik fel a záportározót?

Nyugati jó gyakorlatok alapján több kulcsfontosságú paraméternek is meg kell felelnie egy területnek, mielőtt oda valaki záportározót tervezne.

Az állandó vízszinttel rendelkező záportározó medence létrehozásához minimum 4 hektár vízgyűjtő terület vagy megbízható alapszintű vízforrás szükséges a vízszint fenntartásához. Olyan területeken, ahol a medence nagy láthatóságú helyre kerül, a vízgyűjtő területnek legalább 8 hektárnak kell lennie, hogy biztosítsák a medence állandó vízszintjét és esztétikus megjelenését. A záportározók különösen alkalmasak nagyszabású vízelvezetési projektekhez, például regionális szintű tervekhez.

A záportározó kialakításánál az alábbi tényezőket szükséges figyelembe venni:

• A hely geotechnikai tulajdonságai, például a talaj stabilitása és összetétele.
• A helyi talajvízszintek és azok potenciális hatása a medence működésére.
• A karsztos domborzat jelenléte, amely befolyásolhatja a vízelvezetést és tározást.
• A meglévő és jövőbeli közművek elhelyezkedése.
• A vizuális hatás a környező ingatlanokra.
• Környezetvédelmi szempontok, különösen a vizes élőhelyek és egyéb érzékeny ökoszisztémák jelenléte.

A záportározó medencéket úgy kell elhelyezni, hogy minimálisra csökkentsék a környező ingatlanokra gyakorolt esztétikai hatást. A tározók elhelyezésekor az ingatlanhatároktól olyan távolságot kell tartani, amely legalább a szükséges védősáv minimális szélességével egyenlő.

Fontos továbbá elkerülni a medencék olyan pozícióba helyezését, ahol jelentős mennyiségű csapadékvíz érkezik a területen kívüli helyekről. Lakóövezetekben, különösen családi házas területeken, a záportározó létesítménynek egy külön, beépítetlen telekre kell kerülnie.

Ezen kívül a medencét legalább 15 méteres távolságra kell elhelyezni a lakóépületektől, ezzel szavatolva a biztonságot és minimalizálva a potenciális veszélyeket. Ezt a távolságot az épület falától a medence töltésének tetejéig mérik.

A fent említett követelményeken túl a következő bevált gyakorlatok alkalmazhatók a záportározó tervezésénél:

• A medence hosszúság-szélesség aránya legalább 2:1 legyen, ideális esetben 3:1 arány ajánlott. Ez megakadályozza a medence tárolóterületeinek rövidzárlatát.
• A földmunkák minimalizálása érdekében a medence hosszabb oldala párhuzamosan fusson a terep természetes kontúrjaival.

Milyen elv alapján működik?

Lényegét tekintve a gravitáció elvén működik a záportározó, aminek ráadásul két fő típusa létezik:

1. az elvezető (átfolyásos) és
2. a tározó (túlfolyásos) jellegű.

Az első típus, amelyet száraz záportározónak vagy átfolyásos záportározónak is nevezünk, vízvisszatartás nélkül működik. A víz szintjét egy alacsony áramlási nyílás szabályozza, amely a tározó alján helyezkedik el, így a zápor után teljesen kiürül.

A másik típus, a víztározó jellegű túlfolyásos záportározó, állandó víztükröt tart fenn, mivel a kifolyónyílás magasabban helyezkedik el, így mindig marad benne víz, akárcsak egy tóban. Erre példa a magyarszéki-tározó, vagy a völgyzárógátas kupai-tározó.

Mindkét típus jelentős mértékben hozzájárul a városok és lakóterületek vízgazdálkodásához, különösen ott, ahol sok a szilárd burkolat, például utak, parkolók, tetők. A száraz záportározó elsősorban a záporok után keletkező árvizek mérséklésére alkalmas, míg a víztározó változat a vízminőség javításában is fontos szerepet játszik.

A víztározó jellegű rendszerek szűrik a csapadékvizet, segítve a hordalék és a különféle szennyező anyagok visszatartását, ezzel jelentősen tisztább víz kerül a természetes vízfolyásokba.

A záportározók a csapadékvíz-kezelés legszélesebb körben alkalmazott eszközei közé tartoznak. Megbízhatóan szolgálják a vízelvezetés szabályozását, mérsékelve az áradások kockázatát, és a víztározó változatok a vízminőség javításában is jelentős szerepet játszanak, tisztább vízkörnyezetet teremtve.

Mire kell figyelni a záportározó építése során?

A záportározó medencék tervezésénél a környező domborzathoz való illeszkedést a következő irányelvek szerint kell megvalósítani:

• A medence oldallejtői nem haladhatják meg a 3:1 arányt, hogy biztosítsák a stabilitást és hozzáférhetőséget.
• Biztosítani kell a medence lejtőinek hosszú távú karbantartását, beleértve a kritikus elemek, például a kifolyószerkezet, a vészkiömlő és a felgyülemlett üledék eltávolításának rendszeres elérését.
• A záportározó medencék maximális mélysége nem haladhatja meg a 4,5 métert, amelyet a töltés legmagasabb pontjától a medence legalacsonyabb pontjáig mérnek.
• A medence aljának alacsony áteresztésű csatornával kell rendelkeznie a teljes vízelvezetés érdekében. Ez a csatorna képesnek kell lennie arra, hogy egy kétévente előforduló vihar vizét elvezesse, és megakadályozza az állóvíz kialakulását száraz időszakokban. A fűvel bélelt csatornának legalább 2%-os lejtéssel kell rendelkeznie, míg a betonozott csatornának legalább 1%-os lejtést kell biztosítani.

Hogyan tartsuk karban a záportározókat?

A záportározók rendszeres karbantartása elengedhetetlen a hatékony működés érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kis áramlási nyílások tisztán tartására, mivel ezek biztosítják a víz megfelelő áramlását.

A karbantartási munkák között szerepel az eróziós károk helyreállítása, a felhalmozódott üledék eltávolítása, valamint a növényzet gondozása is. Az időben elvégzett erózió-javítás megelőzi a későbbi költséges beavatkozásokat, hiszen az üledék felhalmozódása hosszú távon komoly problémát okozhat a tározókban.

A növényzet magasságát célszerű alacsonyan tartani annak érdekében, hogy könnyen ellenőrizhető legyen a környék, például az állatok által ásott üregek, víznyelők vagy átnedvesedett részek azonnal észrevehetők legyenek. A dombos területeken külön figyelmet érdemel a területek rendszeres kaszálása, mert így elkerülhető a túlnőtt növényzet kialakulása, amely megnehezítheti az ellenőrzéseket.

Mi a haszna a záportározónak?

Egy, a PubMed tudományos oldalon publikált cikkben fontos kutatásról van szó, amely a záportározók ökológiai szerepét és hatékonyságát vizsgálta a városi vízgazdálkodásban.

A kutatás főként arra összpontosított, hogy ezek az infrastruktúrák hogyan járulnak hozzá a városi árvizek csökkentéséhez, valamint a szennyező anyagok megkötéséhez és kezeléséhez, melyek a városi környezetből mosódnak ki a záporok, zivatarok során az esővízzel.

1. A záportározók rendkívül fontos szereplői a városi vízgazdálkodásnak, különösen az intenzív csapadékmennyiség kezelésében.

Ezek az eszközök az esővíz ideiglenes tárolásával csökkentik a hirtelen áradások kockázatát, így hozzájárulnak a városi környezet biztonságához és fenntarthatóságához. A záportározók összegyűjtik és lassítják a csapadékvíz elvezetését, ami az aszfaltozott, leburkolt felületek miatt kiemelt jelentőségű a városokban. Ezáltal a záportározók tehermentesítik a vízelvezető rendszereket, és biztosítják, hogy a csapadékvíz felhasználható erőforrássá váljon.

2. A záportározók másik fontos szerepe a vízminőség javítása.

A városi területekről lefolyó esővíz gyakran hordoz magával különféle szennyező anyagokat, például olajat, vegyszereket és nehézfémeket. Ezek az anyagok bekerülnek a záportározókba, ahol természetes szűrési folyamatok révén kiválasztódnak. A záportározók ilyen módon csökkentik a szennyeződések környezetbe jutását, védve ezzel a természetes víztesteket és a talajt.

3. Az ökológiai előnyök sora itt nem ér véget: a záportározók a városi környezet élővilágának is kedveznek.

A záportározó rendszerek ideális életteret biztosítanak különböző növény- és állatfajok számára. Az ilyen ökológiai szigetek hozzájárulnak a biodiverzitás növekedéséhez, és pozitív hatással vannak a városi ökoszisztémákra. Az épített környezetben való létrehozásuk hozzájárul ahhoz, hogy a városi élet egyensúlyban maradjon a természettel.

4. A záportározók alkalmazása egyre fontosabbá válik a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, különösen az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események miatt.

Innovatív megoldásokkal ezek az eszközök nemcsak a vízgazdálkodás hatékonyságát növelik, hanem új lehetőségeket is teremtenek a fenntartható városi élet kialakítására. A záportározók használata így a jövő városainak egyik kulcsa lehet, biztosítva a környezeti terhelések enyhítését és a víz fenntartható kezelését.

Speciális záportározó: a vízvisszatartó tó

A vízvisszatartó tavak kulcsfontosságú szerepet játszanak az esővíz gazdálkodásában. Ezek a tavak kialakításuk során egy állandó víztestet hoznak létre, amelyet speciálisan formált dombok és part menti területek egészítenek ki, hogy a csapadékos időszakokban extra tárolókapacitást biztosítsanak.

A területen természetes mélyedések, mesterségesen kialakított medencék, vagy gátak alkalmazásával jönnek létre ezek a tavak. A természetes víztestek helyett mesterséges tavak építése ajánlott a helyi ökoszisztéma és vízminőség megóvása érdekében.

A retenciós tavak lehetőséget kínálnak a csapadékvíz mennyiségének szabályozására, valamint annak tisztítására is. A tó képes a vizet ideiglenesen tárolni, majd egyenletesen visszaengedni, miután a vízszint stabilizálódik.

A tavak lehetőséget nyújtanak a vízben található szennyező anyagok ülepítésére, így a leülepedett anyagok maradnak a tóban, míg a tisztított víz lassan visszakerül a természetes körforgásba. A vízi növények és biológiai folyamatok további szűrőként működnek, így a városi környezetből érkező szennyezőanyagok mennyisége jelentősen csökken, javítva a felszíni víz minőségét.

A hatékony vízvisszatartó rendszer több zónából épül fel, amelyek mindegyike fontos funkciót lát el. Elsőként az ülepítő medence gondoskodik arról, hogy a víz tisztább állapotban érje el a fő tavat. A rendszer középpontjában az állandó víztest áll, amely egész évben megtelt, és biztosítja a víz tárolását és kezelését.

A tó partján elhelyezkedő sekély zónák különösen fontosak a nedves területek növényzetének támogatása szempontjából, mert ezek hozzájárulnak a víz tisztításához, miközben esztétikai értéket is képviselnek.

A tavak tervezése során további szempontokat is figyelembe kell venni. Az extrém időjárási események kezelésére vészkiömlő szolgálja a felesleges víz elvezetését, a karbantartás megkönnyítése érdekében pedig megfelelő hozzáférési pontokat építenek ki. A gondos tájépítészeti kialakítás pedig nemcsak a funkcionalitást, hanem a tó környezetének esztétikai értékét is növeli.

A vízvisszatartó tavak a városi környezet számára jelentős előnyöket kínálnak. Ezek a tavak a vízgazdálkodás mellett természetes élőhelyeket biztosítanak, miközben vizuálisan is gazdagítják a környezetet. A vízi növényekkel betelepített tavak parkokba, közterületekre is könnyedén beilleszthetők, ahol természetes szépségükkel és biodiverzitásukkal teszik színesebbé a városi tájat.

Van-e értelme hazánk elsivatagosodó területein (pl. Homokhátság), ilyet építeni?

Magyarországon nagy hagyománya van a látványosan beharangozott és kétes eredményekkel (ha egyáltalán) záruló beruházásoknak. Emiatt sokszor valós projekteket is ér támadás.

Több kritikus cikk is megjelent pl. a Homokhátságon létesített záportározók kapcsán. Felmerül tehát a kérdés, van-e létjogosultsága a záportározók építésének. Nos, a korábbiakban már láttunk példát egyértelmű hasznosulásra hazánkban, ám most nézzünk egy kifejezetten sivatagos körülmények közé tervezett záportározóra – igaz, ehhez kicsit messzebb kell tekintsünk, egészen Afrikáig. Az alábbi példa alapján mondhatjuk: van létjogosultsága.

Dakari záportározó – egy sikeres példa

Dakarban egy esővízgyűjtő tározó már az 1990-es évek óta központi szerepet játszik a város vízgazdálkodásában. A legmélyebb fekvésű városrészben található tározó összegyűjti a csapadékvizet, hatékonyan kezelve az esővíz mennyiségét, és hozzájárul a környező földek öntözéséhez. Az infrastruktúra most megújulás előtt áll, hogy továbbra is megbízhatóan szolgálja a növekvő városi lakosság igényeit.

Az újraépítés célja a vízgazdálkodás javítása, a tározó teherbírásának növelése a növekvő csapadékmennyiség hatékony kezelésére, ezzel a környező közösségek életminőségének emelésére. A változások középpontjában az áll, hogy a tározó mostantól jobban megfeleljen az éghajlatváltozás követelményeinek, hozzájárulva a város vízkészletének hosszú távú fenntarthatóságához.

Az átalakítás során különleges figyelmet kapott a helyi együttműködés, hiszen a projekt szorosan kapcsolódik a helyi hatóságok és szakértők munkájához. A megfelelő technikai támogatás és képzések biztosítják, hogy a beavatkozások tartósak legyenek, és hosszú távon fenntarthatóan működjenek. Az új fejlesztések alapját topográfiai és geotechnikai vizsgálatok képezik, amelyeket független szakértők végeztek, biztosítva a projekt pontos megvalósítását.

A projekt forrásait több nemzetközi partner biztosította. A Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ), a brit kormány, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) és a Children’s Investment Fund Foundation (CIFF) közösen támogatták a tározó megújítását. Ez az együttműködés hozzájárul a tározó újjáépítéséhez, és biztosítja, hogy az új vízgazdálkodási megoldások hosszú távon is ellenálljanak a klímaváltozás kihívásainak.

A projekt befejeztével Dakar jelentős lépést tett a vízkezelés fejlesztésében, biztosítva a város esővízkezelésének korszerű, fenntartható megoldását.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.