Grönland – az olvadó kontinens bemutatása

Grönland a világ legnagyobb szigete. De tudtad, hogy ezt a státuszt akár el is veszítheti, területe ugyanis folyamatosan zsugorodik? Ismered Grönland rejtett kincseit? Mikor érdemes odautazni és felfedezni őket? Cikkünkben igyekeztünk minél több érdekességet összegyűjteni erről a különleges vidékről!

Grönland – a Föld legnagyobb szigete

Ennek a csodálatos meseországnak négyötödét jégtakaró borítja. 2 166 086 km²-es területét tekintve a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége. Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag azonban a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. Dánia autonóm tartományát 56 081 fő lakja egy 2020. január elseji népszámlálás szerint.

a. Milyen Grönland éghajlata, klímája?

Ezen a vidéken bizony a nyár legmelegebb szakaszában sem árt magunknál tartani a kabátot, mert Grönland éghajlata arktikus. Hogy mit is jelent ez pontosan? Nyáron a sziget déli területein is csak maximum 10-18 °C lehet, de ha az északi felén a legmelegebb napokon a hőmérő 5-10 °C-t mutat.

Az időjárást a szokottnál is nehezebb előre megbecsülni, szeszélyes és rendkívül változékony. A hó, köd és a szél országaként is lehetne emlegetni Grönlandot, ahol telente teljesen megszokott a -20 °C és – 40 °C is. A klíma egy sajátos jellegzetessége miatt sarki sivatagnak is nevezik ezt a szigetet, hiszen itt sosem esik az eső, az év 12 hónapjában azonban bármikor elkezdhet havazni. A hó pedig nem olvad el: a rendkívüli éghajlati viszonyok miatt mindig csak szublimál, a sziget fekvése miatt pedig októbertől márciusig a Nap az északi területen hónapokig nem kel fel, míg, májustól július közepéig a sarkkörön túl a Nap egész nap nem nyugszik le.

b. Grönland földrajza

A szigeten minden jégtakaró borít, kivételt ez alól csak a hegycsúcsok és a partmenti területek képeznek. A nyugati és a keleti part hegyvidékének csúcsai 3-4000 méter magasságot is elérik. A sziget szédítő magasságai mellett titokzatos mélységei miatt is izgalmas földrajzi jelenség.

Belsejét 1500–3000 m vastag jégtakaró borítja, és a jég nyomása miatt a belső területek 300 méterrel a tengerszint alatt helyezkednek el.  2013-ban a NASA nyilvánossá tett egy kutatást, ami újabb izgalmas földrajzi képződményt talált. A jégtakaró alatt egy több millió évvel ezelőtt keletkezett, folyó által kivájt, 740 km hosszúságú, helyenként 800 m mélységű kanyon húzódik, ami akkor alakult ki, amikor még nem borította jég a felszínt. A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan erodálja a felszínt.

Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jégtömegek a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhannak a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban jéghegyekként úszva folytassák útjukat dél felé. Évente mintegy 280 km³ víz kerül a tengerbe ilyen vándorló jéghegyek formájában.

c. Grönland kettős identitása

A Dán Királyság fennhatósága alá tartozó terület autonóm, de az alkotmányos monarchia része. Ezt a státuszt 1979. május elsején nyerte el, 30 évvel később, 2009 június 21.-én megerősítették, a napját pedig nemzeti ünnepként tartják számon. Ez az egyezmény egyben az autonómia kibővítésé is, amelynek legfontosabb elemei:

• a dánok szuverén népként ismerik el a grönlandiakat,
• megadják az ellenőrzést az ásványkincseik fölött,
• és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el.
• Az önálló nyelvvel, gazdasággal rendelkező terület államformája alkotmányos monarchia maradt.

Ettől függetlenül amennyire csak lehet, Grönland elhatárolódik az európai közösségtől. A halászattal kapcsolatos szabályozások álltak annak a hátterében, hogy az Európai Közösségből 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett, Dánia azonban a része maradt. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk. A dán területen csak nagyon kis arányban élnek dánok, a lakosság zöme (88%) az eszkimó (inuit) őslakossághoz tartozik egy 2008-as felmérés szerint. Ezen összetevők fényében alakult ki egy grönlandi több értelemben vett kettős identitása: A grönlandi ember ugyanis európai is meg nem is, független is meg nem is, dán állampolgár, de egyben eszkimó is.

Utazás Grönlandra

Magyarországról Grönlandra menni nem olcsó mulatság, de érdemes spórolni és nekivágni, ha valaki bírja a hideget. A sarki fénynek ott kell lenni a bakancslistádon, ha világutazó vagy, hiszen ez a világ egyik legcsodálatosabb látványa!

Azt hihetnéd, hogy egy grönlandi út nem rejteget magában egzotikus veszélyeket? Pedig európai országrész ide vagy oda, bizony nem árt tisztában lenni néhány dologgal, mielőtt leakasztod a szögről a hóbakancsot:

Hogyan lehet eljutni Grönlandra?

Grönlandra közvetlen járatok kizárólag Dániából és Izlandról indulnak, repülővel és hajóval lehet eljutni a szigetre. A legfontosabb kikötő Sisimiutban és Nuukban van. Ezen kívül nyolc kikötő van a szigeten.

Az országnak 9 aszfaltozott és 5 nem aszfaltozott repülőtere van. A szeszélyes időjárási viszonyok miatt azonban a járatok gyakran késnek, legyen szó a szigetre való eljutásról vagy a szigeten belüli közlekedésről. Mindig frissíteni kell tehát az információidat: Grönlandra érkezve tájékozódni kell az aktuális helyzetről, amelynek fényében a helyiek elég rugalmasan kezelik a menetrendet.

Érdemes tájékozódni arról is, hogy pontosan melyik évszakban, milyen járművel hogy lehet megközelíteni épp a legkockázatmentesebben a szigetet.

Mit érdemes megnézni Grönlandon?

1. Északi fény

Számos legenda létezik a sarki vagyis északi fény eredetéről és jelenségekről, és már a vikingek is történeteket gyártottak erről a különös természeti csodáról. A sarki fény olyan, mint a római Colosseum: hiába beszélünk róla, csak akkor tudod felfogni ezt a páratlan csodát, ha saját szemeddel látod.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben.

2. Nuuk városa

Grönland legrégebbi és legnagyobb városát már a 10. századi viking felfedezők is lakták, őket az eszkimók követték. A várost 1721-ben alapította a norvég misszionárius Hans Egede.

Itt található egy csodálatos katedrális és egy egyetem is. Grönland fővárosában megismerheted az őslakók életét, valamint felfedezheted a vidék flóráját és faunáját a helyi múzeumokon vagy tematikus túrákon keresztül. A helyi ételspecialitások is elsőrangúak!

3. Kangerlussuaq, Russel-gleccser

A 20. század második felében épült Kangerlussuaq városában található Grönland legnagyobb repülőtere. Maga a település eredetileg amerikai légibázis volt. Akit ez részletesen érdekel, ellátogathat a hely múltját bemutató múzeumhoz is.

A környék lélegzetelállítóan szép: az UNESCO Világörökség rangot is adott ennek a vidéknek 2018-ban. A közelben található Russel-gleccsert érdemes felkeresni.

4. Kultúra

Ha egy kis helyi kulturális szórakozásra vágysz, a Silamiut színházba érdemes menned, mert a színház Grönland egyetlen voltaképpeni, társulattal rendelkező színháza.

A másik lehetőség a Katuaq Kulturális Központ, amely egy sokfunkciós művelődési ház, ahol többek között színházi előadásoknak is teret adnak. A helyszín arról is híres, hogy a színpada 86 m², vagyis igazán nagyszabású darabok előadására is alkalmas. Az intézmény zenei és táncműsorokat is bemutat, valamint mozit, kávéházat, kiállítócsarnokot, konferencia-központot üzemeltet.

5. Uummannaq szigete

A nehezen kimondható nevű sziget gyönyörű látvány. Grönland egy fontos tájékozódási pontja a sziget, és az azonos nevű, különös formájú szikla. Turisztikai vonzerejét a helynek az adja, hogy ez az 1170 méter magas, kétcsúcsú, gránit hegy formájával valóban egy szívre hasonlít.

6. Ilulissat-jégfjord

A jégfjord Grönland nyugati részén, az északi sarkkörtől 250 km-re északra Ilulissat település közelében található. 56 km hosszú, és átlagosan 7 km széles, a grönlandi jégmezőktől a Disko-öbölig fut nyugati irányba.

2004 óta a világörökség része, tekintettel hatalmas méreteire és arra, hogy (viszonylag könnyű megközelíthetősége miatt) nagyban hozzájárult a gleccserek és a klímaváltozás kutatásához. Az Antarktiszon találhatók után ez a világ egyik legaktívabb gleccsere. Az 5 kilométer széles és 80 méter magas jégnyelvről napi 20 tonna jég szakad a tengerbe, és kezdi meg hosszú útját délre. Némelyikük egészen New Yorkig is elsodródik, mielőtt elolvadna!

Mindenképpen látogass el a csodás Disko-öbölben fekvő Ilulissatba, mely 5000 lakosával az ország 3. legnépesebb települése. Első „igazi” grönlandi városunkban járunk: színes házak kúsznak fel a dombokon, a tengerben jéghegyek úszkálnak, a házak között szánhúzó kutyák pihennek.

A kikötő hajókkal teli, jelezvén, hogy a halászat és a turizmus itt a húzóágazatok. A késő délutáni és esti órákban érdemes elindulni egy túrára: este ugyan hűvösebb az idő, de a surlófényben a jéghegyek még szebben mutatnak!

7. Lyngmark-gleccser

A Lyngmark-gleccser arról vált híresé a turisták körében, hogy itt egyedülálló módon még nyáron is lehet Grönlandon kutyaszánnal utazni. Egy egész napos programot tesz ki ez az élmény, amely egy hegymászással kezdődik: délelőtt fel kell mászni a 800 méter magasságban található gleccserhez, és ott vezetők segítségével lehet részt venni a programon.

Nem messze innen felkereshető a bálnavadász központ Qeqertarsuaq településével: innen lehet elindulni a bálnaleső őrhelyre a Qaqqaliaq fokra. Vár itt még egy nem túl megterhelő túra a Lyngmarskfjeld-hegyen, ahonnan ráláthatsz a tengerbe nyúló félszigetre épült városka hangulatos házaira is.

Miket érdemes kipróbálni Grönlandon?

A szabadidő eltöltésére számos lehetőség nyílik ezen a rendkívüli vidéken, melynek flórája és faunája is egyedülálló. Ha erre látogatsz, akkor nem érdemes kihagynia a kutyaszánozást vagy a bálnalest, ahol testközelbe kerülhetsz ezekkel a fantasztikus állatokkal, természetes közegükben találkozva velük. De itt is van lehetőség síelni, hegyet mászni vagy kajakozni, ha az extrémebb kalandokat szereted.

Mire érdemes figyelni, ha Grönlandra akarsz utazni?

Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irminger-áramlás okozta gyakori köd miatt a hajóval utazni nem csupán megbízhatatlanságot, hanem veszélyt is rejt magában, ezért alaposan gondold át, hogyan közelíted meg a szigetet.

Grönlandra indulva érdemes megtenni bizonyos egészségügyi óvintézkedéseket, például beadatni a Hepatitis B oltást, ugyanis Grönland területén magas a fertőzésveszély. Bár hivatalosan Dánia része, de mivel kilépett az Európai Közösségből, ezért az uniós polgároknak nem érvényes az E111 jelű kölcsönös egészség- és balesetbiztosítás, erről az utazónak külön kell gondoskodnia.

Grönland rejtett gazdasági potenciálja: az olaj!

1990-es években Grönlandon munkálkodó geológusok hívták fel a figyelmet arra, hogy a jégország mélyén komoly kőolajkészletek rejtőzhetnek. Mára már a különböző próbafúrások következtében egyre biztosabbak lehetünk benne, hogy a különleges szigetország rejti a világ kőolajkészletének közel négyötödét. A globális felmelegedés következtében ráadásul 2007-re gazdaságossá váltak a fúrások, és a világ különböző, kőolajjal foglalkozó cégei vérszemet kapva álltak neki a kísérleti munkálatoknak. A felmérések alapján ezt a készletet több mint 50 milliárd hordó nyersolajra becsülik.

Nem véletlen hát, hogy Donald Trump elnöksége alatt maga Amerika is szemet vetett ezekre a területekre. Az amerikai elnök ajánlatát, miszerint megvásárolná a szigetet, mind Dánia, mind Grönland azonnal visszautasította.

Szomorú tény, hogy arra senki nem figyel, hogy milyen veszélyes a sarkkörhöz közeli olaj- és gázkitermelés. Az időjárási körülményekből következően ugyanis egy olajkatasztrófa esetén a hideg miatt jóval tovább tart, míg elbomlik az olajszennyeződés. Emellett pedig a zavartalan munkálatok fényében hajókkal vontatják el vagy vízsugárral olvasztják fel a jéghegyeket, növelve ezzel a tengerszintet.

Mennyiben veszélyezteti a globális felmelegedés Grönlandot?

Ugyan a hó és a jégtakaró, mint említettük nem olvad el, hanem szublimál, azonban egy másik formában a fogyatkozó jégréteg mégiscsak képes erre a folyamatra: nyáron a gleccserek és a meredek sziklafalak peremén feltorlódnak a jégtömbök, és a tengerbe zuhannak.  Ezek a víz felszínen megindulva, úszva folytatják útjukat dél felé, egészen addig, amíg az éghajlati változások miatt fokozatosan fel nem olvadnak. Évente mintegy 280 km³ víz kerül a tengerbe jéghegyek formájában. Ez a folyamat a globális felmelegedés hatására felgyorsul, a tengerszint megemelkedik. Grönland fogyatkozásával (az Északi-sark jövőjéhez hasonlóan) más szárazföldi területek fogyatkozása is bekövetkezhet: jelentős területek kerülhetnek víz alá világszerte.

Grönland egy gyönyörű ország, gyönyörű természeti értékekkel, egyedi kulturális lehetőségekkel, gasztronómiai kuriózumokkal. De páratlan szépsége páratlan veszélyforrást is rejt, fenyegetettséget jelent a jövő generációja számára. Ha nem figyelünk fel az aggasztó jelekre, hanem csak rejtett erőforrásait, kincseit hajszolva törünk egyre magasabbra, akkor úgy járunk, mint Ikarusz, aki túl közel repült a naphoz, vagy Pandora, aki kinyitotta a szelencét. Ahelyett, hogy a mélyben megbúvó kőolaj után vadásznánk, arra kellene figyelmet fordítanunk, mi lesz azokkal a lakott területekkel, amelyeket közvetlenül fenyeget a tengerszint emelkedése.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”