Tatai tó: tudnivalók, látnivalók, túrák

A tatai tó valójában tatai tavak. Tata belvárosában és azon kívül több mint négy tó található, melyek egyike az Öreg-tó, a legnagyobb és leglátványosabb. Ha azonban van kedvünk és időnk, a város többi tavát is felkereshetjük – érdemes, hiszen mindegyik más jellegű tevékenységre invitál. Akad itt a csöndes horgásztavaktól elkezdve az angolkertes romantikus parkokon át mocsaras tanösvényig szinte minden. 

Hol van a tatai tó? 

A tatai Öreg-tó Tata belvárosában található, mondhatni, a város a tó mellett található Tatai vár köré épült, melyet még Luxemburgi Zsigmond építtetett a 14. században. 

Tatán azonban nemcsak egy tó van, hanem több is, és mind más-más fajta látnivalókkal hívja a látogatókat. Tata Komárom-Esztergom megyében van, Budapesttől nagyjából egy órányira (70 kilométernyire) található Nyugat felé, a Kisalföld egész keleti csücskében, Győrtől 60 kilométerre, Komáromtól délre. A tavak egy része a belvároshoz közel, gyalogtávon belül van, a Fényes tanösvény és a Réti-tavak azonban kicsit messzebb található.: ezekhez a messzebbi tavakhoz, mocsarakhoz vagy biciklivel, vagy autóval, vagy hosszabb túrával lehet eljutni. 

Mi a tatai tó hivatalos neve? Honnan ered az Öreg-tó elnevezés? 

A tatai tó hivatalos neve Öreg-tó, ez a város legnagyobb és legismertebb tava, és mellesleg Magyarország legöregebb halastavainak egyike. A tatai vár található mellette, szinte a belvárosban. A vár 700 éves, ma múzeumként látogatható. Az Öreg-tó körül egy picit több mint 7 km hosszú sétaút van: másfél óra alatt kényelmesen körbe lehet sétálni, meg-megállni és gyönyörködni a vízben, és az azt körülvevő parkban. 

Mit kell tudni a tatai tóról?

A tatai Öreg-tavat nagyrészt körülöleli a város, a déli-délnyugati oldalán található nagyobb összefüggő erdős terület. A tavat az Által-ér nevű patak táplálja, mely délkeletről folyik bele a tóba, és a városon át, észak felé folyik tovább öt ágon át. A tó területe 269 hektár, a körbekerülő sétaút 7,28 km. A tó 4,6 millió m³ vizet képes tárolni. Legnagyobb mélysége 5 méter. Időről időre a 20. század folyamán árvizei is voltak, nagyobb felhőszakadások esetében. 

A tó azért jöhetett létre, mert már évmilliókkal ezelőtt, a pleisztocén korban  mocsaras terület volt, és a jelenlegi tó mélyebben fekvő területe volt az a pont, ahol a környékbeli erek, patakok vize összegyűlt. Természetes állapotában nádassal teli, mocsaras tó volt, amelyet belső források is tápláltak, ez azonban 1962-ben az egyik tatabányai akna vízbetörése után megváltozott, a tó mélyi források elapadtak. 

A 18. században lecsapolták a mocsarakat, és halastóként kezdték el használni az Öreg-tavat. 1977 óta természetvédelmi terület, 1993-ban pedig betiltották a tó madárvilágát felforgató vízivadászatot. A skandináviából dél felé tartó vadludak közül sokan itt telelnek, ezért ősszel a vadludak húzásához kapcsolódó programokat szerveznek a városban.

Jelenleg a tó a Ramsari egyezmény védelme alatt áll, erről és hazánk természetvédelmi területeinek megóvásáról itt írtunk. 

Milyen látnivalók vannak a tatai tónál? 

A tatai tó önmagában is látnivaló, különösen, ha valaki szereti a nagyobb, de belátható vízfelületeket, a gazdag élővilágot, a vízimadarakat. 

A tatai vár, mely a tó partján a belvárosban található, egy 14. században épült erődítmény, mely ma Kuny Domonkos Múzeum, így látogatható, állandó és időszaki kiállítások egyaránt vannak a múzeumban. Egyedülálló freskói, római és középkori kőtára, a fazekassághoz kapcsolódó bemutatók mind különleges élményt kínálnak, különösen, ha hozzávesszük magát  a 700 éves épületet. 

A tó partján található az Eszterházy kastély is, mely a 17. század második felében épült, barokk stílusban, a híres építőmester, Fellner Jakab tervei alapján. A 19. és a 20. század történelmi eseményei közül több jelentős is megesett itt, Ferenc József császár, Görgey Artúr, Haynau, II. Vilmos német császár és IV. Károly egyaránt megfordult a falai között. Jelenleg az Eszterházy-család életét bemutató kiállítás található benne. 

A tatai tó körül vízimalmok is szép számmal vannak megtalálhatóak: 200 éve még 15 vízimalom működött a városban. Ma is megnézhető néhány közülük, bár a legtöbb már átalakult. A négy felülcsapó kerékkel rendelkező Cifra-malom már a 15. században megvolt, de nevét a 18. században kapott barokk díszeiről kapta. A tóparti sétányon a vártól keletre található, ma múzeum. A közelben található még a 18. századi, Fellner-féle Nepomucemus-malom, amely ma Német Nemzetiségi Múzeum; a szintén 18. századi Pötörke-malom (ma Műemléki Felügyelőség). A Miklós-malom ma vendéglő.

Milyen programok várnak minket a tatai tónál?

Elsősorban a vadludak vonulásához érdemes igazítani a programunkat, ha szeretnénk valami igen látványosat látni: a Tatai Vadlúd Sokadalom november utolsó szombatján őszbúcsúztató látványosság, ahová messziről is érkeznek látogatók. 

De Tatán ezen kívül, mivel közel van a neszmélyi borvidékhez, augusztusban Neszmélyi Borünnep és Halnapokat is rendeznek, valamint a Tatai Barokk Fesztivál is egy egyhetes program, melyben egy kis időutazáson vehetnek részt az ide látogatók. Az Eszterházy Kastélyban pedig hagyományőrző ünnepségeket rendeznek minden év húsvét környékén.

A sportosabbak a Tatai Tófutásra és a Tatai Minimaratonra is benevezhetnek.

Milyen az élővilága a tatai tónak?

A vadludakon kívül (melyeknek nagy része nagy lilik)  a fokozottan védett vörösnyakú lúd egyedeit is meg lehet figyelni a ludak vonulásakor, valamint kis lilik, vetési lúd és nyári lúd is található köztük. Megtalálható ezen kívül a madarak közül az örvös légykapó, a hamvas küllő és a fekete harkály. 

A ludakon kívül récék (pl. kerceréce), csörgőréce, kis bukó, vagy a ragadozómadarak közül réti sas, vándorsólyom is megfigyelhető – ők épp az említett ludaknak köszönhetően érzik itt jól magukat.

A vizes élővilághoz hozzátartoznak a hüllők is. A barna varangy, a pettyes gőte és az erdei béka szintén megfigyelhetők, bár példányaikat veszélyezteti a környező nagy forgalom. A tó körüli 300 hektáros erdőben ritka énekesmadár-fajok láthatóak (fenyőrigó, csonttolú), valamint denevérek.

Milyen túrákat érdemes tenni a tatai tónál?

Tata környékén a Fényes Tanösvény az egyik méltán legnépszerűbb kirándulóhely, hiszen a mocsáron átvezető pallós ösvény látványosan mutatja a természetnek számunkra talán kevésbé ismert arcát. A mocsarat enyhén szénsavas, meleg vizű források táplálják. A tanösvény a Fényes-fürdő Természetvédelmi Területen belül található. Ez egy elhanyagolható szintkülönbségű, egy egyirányú körséta, mindössze másfél kilométer hosszú, érdemes rá két órát szánni. Gyerekekkel is könnyen járható a 18 állomással rendelkező tanösvény; kutyával és kerekesszékkel viszont sajnos nem.

A Réti Tavak tanösvénye szintén néhány kilométerre található a városközponttól. A mocsarak lecsapolásával keletkezett tórendszer csendes vidék, és a tavon egy 2,5 km hosszú tanösvény található, egy kilátótoronnyal, és a tó partján különleges dísznövényekkel.

Az Öreg-tótól északkeletre 20 perc sétára van a Cseke-tó, mely szintén látványos séta vagy túraútvonalat kínál 3 km hosszú útvonalával, mely ma romantikus horgászparadicsom, és egy 18. századi gondosan szabálytalan Angolkert, az Eszterházy család megbízásából, valamint egy Műrom is megtekinthető a séta során, melyet a 19. században építettek, igazi romok felhasználásával – ha ez nem romantika, akkor semmi nem az.

Mikor érdemes megnézni a tatai tónál a vadludakat? 

November végén, minden november utolsó szombatján van a Tatai Vadlúd Sokadalom, melyben lehetőség nyílik közösségben megfigyelni a madarakat. Ebben az időszakban a vadludak csoportosan repülnek a tó vizére éjszakázni minden este. A vadludak (melyek legnagyobb része nagy lilik) látványos V-alakban repülnek, majd elegánsan landolnak a vízen. A látványos időszak egy-másfél órán keresztül tart alkonyat és szürkület tájékán, ahogy a Skandináviából és Szibériából érkező vadludak ellejtik esti táncukat: mintegy 40-50 ezer madár naponta. A madarak kora hajnalban repülnek fel, és este érkeznek vissza a vízre éjszakázni. A Sokadalom ideje alatt madarászok várják a látogatókat a tóparton, ahol mesélnek, gyűrűznek, és madármegfigyelő versenyen is részt lehet venni: a sokadalom vonatkozik úgy a madarakra, mint a látogatókra is.  

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a vadon, a tánc és a könyvek rajongója.